A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 31. szám - Megtámadási jog gyakorlása telekkönyvi jogutód és jelzálogilag jogositott harmadik személy ellen - A végrehajtók országos értekezlete

276 a JOG sommás eljárás szabályainak lesznek alávetve és ez ügyekben a képviselet költségeit is megtéríttetik a pervesztes féllel. E tervezetnek a télen közzétett tervezettel szemben való újításaiból kiemeljük még a félnek tanuként kihallgatására vonatkozó intézkedéseket, továbbá, hogy megszorítja a tanúskodás megtagadhatásának eseteit, és hatályon kivül helyezi az 1881 : LIX. t.-c. 21. §-ának azon túlszigorú intézkedését, hogy a nyereségvágyból elkövetett valamely büntetendő cselekmény avagy a hamis tanuzás vagy hamis eskü miatt bűnösnek itélt időbeli korlátozás nélkül csupán főesküre és erre is csak akkor bocsátható, ha azt neki ellenfele kínálta, vagy visszakínálta. — Egy másik újítása a tervezetnek az, hogy a budapesti és a pestvidéki kir. törvényszékek területén levő kir. járásbíróságoknak kereskedelmi ügyekben hozott ítéletét második fokon a budapesti kir. keresk. és váltó-törvényszék fogja elbírálni. Megtámadási jog gyakorlása telekkönyvi jogutód és jelzálogilag jogositott harmadik személy ellen. Irta : dr. LÖWENFELD ALBERT budapesti ügyvéd Egy nagyváradi kartársunk a csődtörvény III. fejezetét hézagosnak találja, miután ő e lap f. évi 23-ik számában közölt cikke szerint de lege lata nem lát elegendő garanciát a megtámadási jog sikeres alkalmazására oly esetben, midőn a k ö zadós ingatlanát megtámadhatólag elidegeníti ugyan, de az új tulajdonos által engedett zálogjog miatt az értéknek a tömeghez való bevonása meghiúsulna; különösen pedig a perjogi kérdés az, melynél a cikkíró megakad. A jogászközönséghez intézett felhívása folytán nem késem a kérdéshez hozzászólni, habár ez a »Jog« olvasói előtt valószínűleg tisztán áll; azonban megelégszem, ha esetleg csak a cikkíró ur meríthet belőle felvilágosítást Szem előtt tartandók a következő axiómák : 1- ször. A dologi és a kötelmi jogból kifolyó cselekmények feletti ítélkezésnél rendszerint a felek intenciói nem szerepelvén, a hol mégis kivételesen (csődtörv. 36. § a) a biró a felek szándékát kutatni jogosítva, sőt kötelezve van, ott az írott törvény soha tökéletes nem lehet. A miből nem következik, hogy a csődtörvény III. fejezete jogéletünk fejlődése, bíróságaink állandóbb gyakorlata és a külföldi törvényhozások példája folytán idővel nem fog behatóan revideáltatni: azonban bármi tökéletlenek avagy fejletlenek legyenek a megtámadási jog körüli törvénybeli intézkedések, e jog alkalmazása mindig a biró itélőtehetségéhez és a bíróba helyezendő bizalmunkhoz lesz kötve. 2- szor. A későbbi törvény a korábbit obrogálni hivatva levén: ott, hol egy korábbi törvény (értve a tlkkvi rendeletet) a megtámadási jogra még tekintettel nem lehetett, a biró a korábbi törvényből egyrészt azt nem fogadhatja el, mi által a későbbinek érvényesülése lehetetlenné válnék, másrészt mindkettőt egymással kibékitni és a korábbinak keretét kitágítani köteles. 3- szor. Midőn egy anyagi törvény érvényesüljön, az alaki jogban a formát fel kell találni, még ha ez vagy nincs, vagy máskéut, vagy pláne ellentétesen van is törvényileg megadva. 4- szer. A csődjogban a hitelezők összesége a majesztás, mely előtt a magánjogi igények és ezen igényeknek érvényesithetési eszközei (a perjogi intézmények) meghajolnak. * * * Tehát a közadós tulajdonilag átruházza ingatlanát fiára, ez pedig megterhelteti azt — mondjuk dolose — C nek adott zálogjog által. Mit kell a hitelezőknek, illetve a tömeggondnoknak tennie ? Bead egy érvénytelenség miatti kitörlési keresetet a fiú ellen és atkvi. rdts. 150. § a alapján a jelzálgos hitelező ellen. Ez utóbbinak jóhiszeműsége kérdésbe nem jöhet, miután a tulajdonos-változás, megterhelés és a csődnyitás közt három év amúgy sem folyhatott le, hisz különben a megtámadási jog a csődtörvény 28. §-a értelmében többé érvényesíthető sem lenne. Igaz, hogy az érvénytelenség és hatálytalanság között disztingválni kell; sőt még az abszolút hatálytalanság és a hitelezőkkel szemben való viszonylagos hatálytalanság közt is^ különbség van. Azonban itt előáll az eset, hogy a korábbi törvény keretét tágítsuk, nehogy a jogesetet a procrustes — ágyba fektessük. Ha a tkvi. rdts. hozatalakor a pauliana actióra gondoltak, vagy a megtámadási jog a mai érvényében már létezett volna, akkor nem szenved kétséget, hogy a tlkkvi kitörlési jog nemcsak eredeti érvénytelenség címén, hanem hatálytalanság — illetve csőd esetében való hatálytalanság — címén is felvétetik a tlkkvi rende| létbe. De mivel ez nem történhete.t, a biró ama disztinkciót ezúttal elejteni és az esetet az érvénytelenségiek közé sorozni tartozik. Az is igaz, hogy a megtámadási per jelen joggyakorlatunkhoz képest rendszerint a polgári bíróság előtt vieendő. De hisz a kitörlési per is csak ott vitetik, a beadás helye pedig közömbös. Tiltva nincs a beadványozás a tkvi hatósághoz, mivel a csődtörvény III. fejezete egyáltalában nem tangálja a birói hatáskör kérdését. A kitörlési pert a csődtörvény 26. és köv. §-ai alapján, tehát a tkvi hatóság utján sikeresen meginditni lehet. Nem kell megfeledkezni, hogy a rendelet intenciója a tárgyban, hogy a kitörlési per, mely a polg. bíróság (eddig a törvényszékek, mint dologi bíróságok) előtt tárgyalandó, mégis a tkvi hatósághoz adassék be, a dologi jognak nyilvántartása a nyilván könyvi jognak érvényülhetése szempontjából lett megszabva. Azért az ítélkezés az ált. polg. törvénykönyv határozatai (mostani viszonyaink között inkább anyagi magánjogunk) szerint történjék (tk. rdlt. 149. §-a) ; s igy a tkvi rendeletben szabályozott kitörlési per ugyanazon bíróság előtt tárgyaltatik, mint a megtámadási perek, vagyis az e. f. törvényszékek előtt. Mert a perben nem formális telekkönyvi kérdés, hanem anyagi, dologbeli jog képezi a megvitatás és eldöntés tárgyát. Ezek szerint a telekkönyvi kitörlési per hatályos eszköz a közadóssal szerződött személy mint jogutód által és a jelzálogi hitelező által szerzett jogoknak együttes megtámadására, még ha a jelzálogi hitelező a legvastagabb jóhiszeműségben lenne is, miután a tkvi rendelet 150. §-a a perfeljegyzés előtt szerzett nyilvánkönyvi jogoktól az oltalmat 3 éven belül megtagadja. A jogutódlás indirekt is lehet, a fiú p. o. az ingatlant tovább eladhatta és a 150. §-a mégis visszahódíthatja a tömegnek. Hiszen mikor a jogutódlás ingatlanokra történik, a megtámadás biztos alapot lel; sokkal kényesebb a megtámadás a jogutóddal szemben oly cselekményekre nézve, melyek nem nyilvánkönyvi jogokat tárgyaznak. A végrehajtók országos értekezlete. (Első nap.) A kir. bírósági végrehajtók helyzetük javítása érdekében rault hó 26-án tartották meg országos értekezletüket. Jelen volt mintegy hatvan bírósági végrehajtó az ország összes törvényszéki területeiről. A budapesti végrehajtók egytöl-egyig absentálták magukat, jelezve ez által, hogy nekik nincs panaszuk. Somlyói V. Ignác, a »Birósági végrehajtók Kózlönyé«-nek szerkesztője hosszabb beszéddel megnyitotta az értekezletet, melyből kiemeljük a következőket: 1875 óta, tehát ló hosszú éven át, a mi érdekünkben mi sem történt; a mi pedig akkor törtéut a IX. t.-c. utján, az annyi volt, mint megélhetésünk lehetetlenné tétele ; mindnyájan tudjuk, hogy 15 év alatt mennyit haladt hazánk, hogy mennyivel fokozottabbak a társadalmi igények, mennyivel nehezebbek a gazdasági viszonyok, mennyivel több gondot ad a megélhetés; és mi ott vagyunk, hol akkor. De nem is ott, mert később az 1877. évi XXII. s még később az 1881. évi LX. t.-cikkek munkakörünket még szűkebb körre szorították, felelősségünk tetemesen fokoztatott és köteleztettünk i n gy e n munkát végezni; mert hát nem ingyen munka az, mikor annak díjazása sehol sincs megírva ? az se törvénynyel, se miniszteri rendelettel nincs szabályozva, hanem még mindig alkalmaztatik az 1871. évi LI. t.-cikk. Az igazságügyi reformok egymásutánjában nem okozhat zavart, ha most gondoskodik az igazságügyi kormány akár egyelőre rendeleti uton 450 család megélhetéséről: 1. intézményeink reformja, 2. segélyalap létesítése és 3. szaklap fentartása felett. A megnyitó-beszéd után az értekezlet tiszti karát választották meg közfelkiáltással. Elnök lett: Gyertyán ffy Béla temesvári