A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 30. szám - Az új igazságügyi palota leirása
120 hányszor oly gyermeket, ki a törvény (1868: Lili. t.-c. 12. §.) I rendelkezése szerint más felekezethez tartozik, bármely okból megkeresztelnek, a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfeljebb nyolc nap alatt és az 1879. évi XL. t.-c. 53. §-ában megszabott büntetés terhe alatt áttennk kötelesek ; s továbbá, miután Sp. Gyula róm. kath. plébános a törvény szerint a reform, valláshoz tartozó 1889. évi április 25-én született s általa ugyanazon hó 28-án megkeresztelt Sz. Mária Teréziáról szóló keresztelési bizonylatot 8 napon belül az illetékes ref. lelkészhez át nem tette : Sp. Gyula vádlottat ez alapon a hivatkozott számú rendeletbe ütköző vallás elleni kihágásban vétkesnek kimondani, s figyelemmel azon súlyosító körülményre, hogy a kérdéses keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes ref. lelkész hivatalos felszólításaira sem adta ki, hogy a jelzett rendeletbe ütköző kihágás miatt 1889. május hó 2<)-án 1,247/89. sz. a. kelt, azonban felebbezés alatt lévő Ítélettel ezen bíróság által 5 napi elzárásra és 30 frt pénzbüntetésre elitélve volt, az Ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. (1889. szeptember 30-án 2,317. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, a vádlottat bűnösnek nyilvánítja a Kbtk. 53." §-ába ütköző vallás s annak szabad gyakorlata elleni kihágásban, ezért elitéli a Kbtk. 21. §. alkalmazásával 20 frt és 10 frt pénzbüntetésre; egyebekben helybenhagyja az első fokú bíróság Ítéletét. Indokok: Minthogy vádlott az első fokú bíróság Ítéleté- I ben megnevezett házastársaknak vegyes házasságból eredett leánygyermekét megkeresztelte s ezt a r. kath. hit felekezetének anyakönyvébe jegyezte be, továbbá podig ugyanazt a gyermeket, noha annak anyja az evang. reform, hit felekezetéhez tartozik', saját beismeréseként a r. kath. hitvallás szerint el is temette és eme ténykedései által a gyermeket, ki törvény szerint evang. reform, vallású, születésétől folyton a r. kath. hit felekezetének kötelékében tartotta, azzal annak eltemetése által ugy ténykedett, mintha az a r. kath. hitfelekezethez tartoznék, tehát azt az épen emiitett hitfelekezetbe bevette : ennélfogva mondotta ki a kir. tábla vádlottat bűnösnek a Kbtk. 53. §-ába ütköző vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágásban. Tekintve azonban, hogy vádlott bünteti n előéletű, s hogy hivatali teendőiből kifolyólag tényke- j dett a fentebb emiitett eljárásban, a mely ténykedésből reá anyagi ! előny nem háramlott: emez enyhítő körülmények figyelembe vételével indokoltnak találta a kir. tábla a Kbtk. 21. §-ának alkalmazását s ez alapon vádlottnak a jelen Ítéletben kitett büntetésre való elitélését. Egyéb tekintetben az elsöbiróság Ítélete { indokai alapján hagyatott helyben. (1889. december 3. 40,058. szám ) A m. kir. Guria: Az 1883 : VI. t.-c. 7. §-ának egyik esete sem forog fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1890. március 7-én 1,424. sz.) Hildán két egyén a btk. értelmében megkívántató több személj fosraimát nem állapítja meg-, valakiről csak két egyén előtt, bár az utcán, oly tényt állítani, mely ha való volna, a bűnvádi eljárás okát képezheti, nem tekinthető többek előtt tett állitásnak. A bogsáni kir. járásbíróság: F. J. vádlott a B. }. sérelmére elkövetett s a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt vétkesnek mondatik ki s azért, az idézett §. alapján hat (6) napi fogházra s az 1887. évi VIII. t.-cikkben körülirt célokra fordítandó s 15 nap végrehajtás terhe alatt ezen kir. jbiróságnál fizetendő két (2) frt pénzbüntetésre ítéltetik. I n d o k o k : M. A. és M. P. tanuk hit alatti vallomásával beigazolva lett magánvádló azon panasza, hogy vádlott f. évi augusztus hó 2-án az utcán azt kiáltotta felőle, hogy tőle dinnyét lopott. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az utcán, tehát nyilvános helyen s kiáltva s egynél több egyén füle hallatára magánvádlóról oly tényt állított, mely valódisága esetén ellene a büntető eljárás megindításának okát képezné, vádlott a rágalmazás vétsége miatt vétkesnek volt kimondandó. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. jbiróság ítéletét részben megváltoztatja F. J. vádlottat a rágalmazás vétsége helyett a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében nyilvánítja vétkesnek és öt ezért a hivatkozott törvényszakasz értelmében a reá elsőfokulag kiszabott büntetéstételek helyett tiz (10) forint pénzbüntetésre itéli. Indokok: Valakiről csak két egyén előtt, bár az utcán, oly tényt állítani, mely ha való volna, a bűnvádi eljárás okát képezheti, nem tekinthető többek előtt tett állitásnak, mert igaz ugyan, hogy a két egyén egynél több, de két egyén a btkv. értelmében megkívántató több személy fogalmát nem állapítja meg, a mint ez a kir. Curiának 1884. évi március hó 12-én 32. sz. alatt kelt teljes ülési határozata nyomán bűnvádi eljárásban már régen elfogadott joggyakorlat. De nem állapítja meg a nyilvánosság fogalmát sem maga az a ténykörülmény, hogy az állítás az utcán tétetett, ha azt két egyénnél több nem hallja. Ezekből az okokból a kir. jbiróság Ítéletének megváltoztatásával a vádlottat a rágalmazás vétsége helyett a becsületsértés vétségében kellett vétkesnek nyilvánítani. (1890. június 24-én 19,9G0.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, ki az áliala behajtott és jogtalanul visszatartott összegről váltót állítva ki, ennek bírósági érvényesítését alaptalan és rosszhiszemű kifogásokkal megnehezíti. (M. kir. Curia 1890. június 28-án, 202. sz.) Az ügyvédi helyettesítés a helyettesitett ügyvédre nézve a helyettesítő irányában perenkiviili eljárást képez, erre nézve pedig az ügyvédi rdts 58. §. utolsó pontja szerint az ügyvéd személyes bírósága illetékes. A b.-gyulai kir. törvényszék: A kir. törvényszék alperes kifogásainak helyt nem adva, illetékességét megállapítja. Indokok: Meg kellett állapítani a birói illetékességet, mert alperes nem tagadja, hogy azon per, melyben őt mint a peres fél megbízott ügyvédjét felperes helyettesitette s mely helyettesítésből merültek fel a keresetbe vett díjak és költségek, ezen kir. törvényszéknél folyik. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-a szerint is helyesen indította tehát keresetét felperes ezen kir. törvényszék előtt, mert azon ügy, melyben a díjak alapjául szolgáló joglépések tétettek, peres ügy s mert felperes ezen peres ügyben alperest képviselte. Azon körülmény, hogy alperes maga is megbízott ügyvéd volt, az idézett §-nak célszerűségi tekintetekre alapított emez, a rendes birói illetőségtől eltérő intézkedésén mit som változtat, mert ezen törvény §. csupán félről tevén említést, nem magyarázhaló akként, hogy ha ezen megbízó ügyvéd is egy személyben: akkor a kivételesen szabályozott illetékességnek nincs helye. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék végzését megváltoztatja, a kir. törvényszék illetékességét leszállítja s a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Az ügyvédi helyettesítés a helyettesitett ügy védre nézve a helyettesítő irányában perenkiviili eljárást képez, erre nézve pedig az ügyvédi rdts 58. §. utolsó pontja szerint az ügyvéd személyes birósága illetékes, miért is a kir. törvényszék végzésének megváltoztatásával, a birói illetékességet leszállítani kellett. C1890. május 28. 20,094.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Seszlei* Mór és fia e., vukovári jrbság, bej. aug. 20, perügyelö és id. tmg. dr. Kraskovics Lajos. — Prstec L. e., varazsdi tszék, bej. jul. 26, perügyelö és id. tmg. Mathachich Nándor. — Hofer M. József e., kolozsvári tszék, bej. szept. 10, félsz, szept. 24, csb. Becsek j Lajos, tmg. Gajzágó Manó. — Márton Kálmán e., kolozsvári tszék, bej. szept. 10, félsz, szept. 24, csb. Becsek Lajos, tmg. Kővári Mihály. — Feldman Mór e., nagyváradi tszék, bej. aug. 30, félsz, szept. 17, csb. ' Jelentsik István, tmg. Sebő Pál. — Dentsch Miksa e., komáromi tszék, | bej. szept. 13, fel?z. szept. 23, csb. Hegymeghy László, tmg. dr. DomJ bosi Mór. Pályázatok: A n.-kikindai tszéknél dijas joggyakornoki áll. aug. 16-ig. — A vaáli jrbságnál alj egy zöi áll. aug. 2-ig. —A komáromi tszéknél aljegyzői áll. aug. 2-ig. — Az újvidéki jrbságnál díjas j o ggy'akornoki áll. aug. 3-ig; — A rimaszombati tszéknél birói áll. aug. 3-ig. — A rózsahegyi tszéknél birói áll. aug. 5-ig. — A nagybányai jrbságnál dijas joggyakornoki áll. aug. 5-ig. — Az aradi tszéknél jegyzői áll. aug. 5-ig. — A nagyváradi tszéknél dijas joggyakornoki áll. aug. 5-ig. — A nagybecskereki tszéknél tszéki jegyzői áll. aug. 6-ig. — A brassói tszéknél aljegyzői áll. aug. 7-ig. — A halmii jrbságnál aljegyzői áll. aug. 7-ig. Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-réazvény-tareaság"-ná1. (Hold-utoza 7. szám.)