A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 28. szám - A birói fizetések felemelése

Kilencedik évfolyam. 28. szám. Budapest, 1890. július 13. Szerkesztőség: V. Rndolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 8. SÍ. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások 3 kiadóhivatalhozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HflIlAP U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELEM, A Wfflfl ÁGIÉI, 811, ÜGYÉSZI ÉS KÖ/JEGÍ/ŰI KAR KÜ/EílNIF Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész étre .:. 6 frt — kr. fél > ... 3 » — » negyed » ... 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A birói fizetések felemelése. Irta: Bölöni László, b.-hunyadi ügyvéd. — Az elővizsgálat kérdéséhez. Irta : dr. H e i 1 Kausztin, fiumei kir. ügyész. — Elrendelhető-e a visszárverés hivatalból ? Irta : F ö v é nyessy Lajos, n.-kátai kir. albiró. — Nyilt kérdések és feleletek. (1. Az özvegyi jogkérdéshez. Irta: dr. Rosenthal Mór, ügyvéd Nagy váradon — II. A vagyonközösség megszüntetésének kérdéséhez. Irta : W o 1 1 á k Rezső, ügyvéd Csáktornyán.) — Sérelem. (A tiszafüredi járásbíróság. Irta. X-y.) — Hirdetmény a külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. — Vegyesek. (A szabadkai eset. — Igazságügyi enquétek stb.) — Curiai és táblai értesítések. - Hirdetések, MKLLÉKt.Et : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesli Közlönyc-böl. ^Csődök — Pályázatok.) Julius kő 1-től lij előfizetést nyitottunk lapunkra. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük június hő végével lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. Lapunk előfizetési áras Nsgyedóvre . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. v „Jog" kiadóhivatala. Bndapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A birói fizetések felemelése. Iita: BÖLÖNI LÁSZLÓ b.-hunyadi ügyvéd. Egy idő óta a birák fizetésének felemelése napirenden volt a szaklapokban és a fizetés-felemelés alapjául különböző momentumokat és viszonyokat vettek fel. Nézetem szerint a szolgálati pragmatika hármas követelményéből kifolyólag mások az alapok, melyek a hivatalnok fizetése megszabásánál figyelembe veendők s a melyeket eddig felhoztak javaslatként. A birák fizetésének — viszonyaink között — nem általában való felemelése lehet a cél, hanem a fizetés-felemelés csak kivételes jutalmazásul alkalmazható. Erre a kivételes jutalmazásra nem mindenki tart igényt, először, mert elég szerény nem is követelni, másodszor, mert nem is érez erre magában jogosultságot. Azok, a kik követelnek, e tekintetben a 3-ik osztályba tartoznak, a kiknek álláspontját közelebbről meghatározni nem fogom — kíméletből. Az államszolgálati pragmatika kifejtésénél és megállapításánál figyelmes ember ki nem kerülheti, hogy a szolgálati viszony hármas követelményét számba ne vegye. A hivatalnok szolgálatát a nagy közönség veszi igénybe, a hivatalnok szolgálatát az állam fizeti. A szolgálat milyensége először a közönség érdekéből kifolyólag bírálandó el; másodszor azon érdem szerint határozandó meg, mely a fizetés kimérésére vonatkozik; harmadik sorban jön a hivatalnok saját érdeke. A nagy közönség, az állam és a hivatalnok érdekének hármas kombinációjából kifolyó és mindenik érdek iránt egyformán igazságos ítélet nélkül senki sem foghat soha az államLapunk inai száin; ! szolgálati viszonyra vonatkozó elvek megállapításához, sikerrel legalább nem. A birói fizetés mekkoraságának okszerű alapjául soha sem tekinthető valamely olyan momentum, mely egyedül a hivatalnok viszonyaiból veszi eredetét a közönség és az állam érdekének figyelemre méltatása nélkül; de megfordítva, ha a bíró a közönség szolgálatában olyan eszes, becsületes és kitartó munkásságot fejt ki, melyet az állam szorgos ellenőrzés után kivételes jutalmazásként fizetés-felemelésben részesít: az államszolgálati pragmatika legsarkalatosabb és legigazságosabb elve valósul meg, mert a közönség ilyen kiszolgálás mellett saját érdekét kielégítve látja; az állam pedig a do ut des principiális elv alapján nyugodtan adja a jobb és több fizetést a jobb és terhesebb szolgálatnak; a munkás és becsületes hivatalnok pedig, megszégyenítő kunyorálás nélkül, munkájának megfelelő javadalmazásban részesül. Magára az egyes hivatalnokra, fizetését illetőleg, tehet különbséget a családias avagy nőtlen állapot; de itt is minden az okos beosztástól függ. A nőtlen hivatalnokok egész serege és a tapasztalat áll szemben azon feltevéssel, mintha a családi tűzhelynél okos és számító feleség segítségével inkább ne lehetne határát szabni a helytelen költekezésnek, mint a milyeneket a garszon ember sokszor kelletlenül is elkövetni kénytelen. Vájjon családos-e valamely hivatalnok vagy sem ? az államszolgálati pragmatika szempontjából épen olyan közömbös, mintha azt vizsgálnók, vájjon van-e szép bajusza vagy nincs ? Igaz, a nemzet szaporítására való tekintettel ez a kérdés nem lehet közönbös, ezt elismerni kell; de a szolgálati viszonyban ha napi rendre térünk fölötte, akkor is — rideg, de igazságos számítás szerint — esek a hivatalnok érdekét palástoljuk; meit a családias állapot rendesen megosztja a figyelmet és munkásságot a család és állam között; sokszor a családos hivatalnok nem képes több munkásságot kifejteni az állam számára, mint egy olyan nőtlen hivatalnok, a ki pl. kedélybeteg vagy köszvényes. Mindezen körülmények — rideg számítás szerint — hátráltatják az illetőt az államszolgálat serény teljesítésében, ugy, hogy épen megfordítva, nem a családos birák, hanem a nőtlen hivatalnokok érdemelnék meg a fizetés felemelését, mint a hogy a római egyház is egyenesen csak a nőtlen papokat tartja az egyházi szolgálatra képeseknek. Azonban idáig a polgári társadalom nem mehet — elismerem. Meg kell tehát keresni és kapni azt az alapot, a melynél fogva az államhivatalnok fizetését, az államszolgálati pragmatika hármas követelményének is megfelelő módon és igazságosan tudjuk megszabni. Legelső a felügyelet, szigorú és igazságos ellenőrzés. El kell választani a felügyelői munkát a közönséges napszámos munkától. Olyan felügyelő, a ki maga is napszámos, ellenőrzést gyakorolni képtelen. Társadalmunkban minden nagyobb vállalat és üzlet ismeri és gyakorolja ezt a szabályt; munkásai fölött gazdagon fizetett felügyelőket tart, kiknek semmi dolguk sincs egyéb, csak a felügyelet. Ezen felügyelet a munkát sokszorosan értékesebbé teszi. Magyarországon az igazságszolgáltatási téren, hol leg12 oldalra terjed.