A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 27. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. 14. r. - Javitó-intézet és dologház 2. r.

á42 Jl JOG. tétbe a népet és szokásait közelről ismerő gyakorlati emberek felszólalásait és kívánatos volna, hogy intézkedjen az iránt is, hogy jövő magánjogi törvénykönyvünk nyelvezete is nemcsak szabatosság, hanem népies és könnyen érthető magyaros szerkezet tekintetében legyen tökéletes. Ha meg fogja teremteni igazságügyminiszterünk a magyar általános polgári törvénykönyvet olyképcn, hogy annak nemcsak neve, hanem szelleme és külalakja is legyen magyar, ugy akkor emlékezete élni fog — aere perennius! A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. • Irta: dr. DOBAI GYŐZŐ, ügyvéd Budapesten. (Befejező közlemény.) * Az árúminőségi hiánylatból eredő kereseti jogok elévülése. Az elévülési idő kezdő- és végpontja. A kereskedelmi törvénynek a vétel- és szállítási ügyletekről szóló fejezetében, az ott szabályozott jogigényeket illetőleg csak egy helyütt, a 349. §-ban szabatik'meg az elévülési idő. Vonatkozik pedig ezea elévülést idő a vevőnek az árúminőségi hiányokra alapított — a keresk. törv. 348. §-ban felsorolt — kártérítés s illetve elégtételadásra irányuló kereseti és illetve kifogásolási jogára.11 *) Előző közlemények a »Jog« 1688. évi 15., 18., 20., 22., 26., 31. 38., 43, 50., 1889. évi 7., 13., 17., 21., 39., 43. és f. évi 26. számaiban. 11 A keresk. törv. 348. §. szerint : »ha az árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását igényelni.» E mellett mindegyik esetben a netáni kár megtéritését is köveiheti. a vevő, feltéve, hogy az ezen jogok érvényesithetésének előfeltételét képező, a ktv. 34b\, 347. és illetve (midőn a teljesités helyett kártérítés avagy a szerződéstőli elállás követeltetik) a ktv. 354. §. rendelkezéseit betartotta. A német keresk. törvény 349. §. ide vonatkozó rendelkezése ekként hangzik : 'Der Mangel der vertragsmássigen Beschafíenheit der Waare, kann von dem Kaufer nicht geltend gemacht werden, wenn derselbe erst nach Áblauf von sechs Monaten seit der Ablieferung an den Kaufer entdeckt worden ist>. TÁRCA. Javitó-intézet és dologház. Irta: FUCSEK SÁNDOR, kir. javító intézeti családfő Aizódon. — A »J o g« eredeti tárcája. — (Befejező cikk.) Másként áll azonban a dolog a 20 éves korig beadottakkal, föltéve, hogy ezen idő alatt legalább 4 — 5 évi intézeti neveltetésben részesültek, vagy erre az alkalom megadva volt. Az ilyeneket illetőleg ugy a szülék, vagy gyámok, kik jóreménység fejében lemondtak gyermekeik neveltetéséről, mint a társadalom és állam, mely nem csekély anyagi áldozatot hoz megmentésükre, joggal elvárhatja, hogy jóra törekvő, hasznos tagokul adassanak vissza az emberiségnek. E cél elérésére szolgáló egyedüli eszköz a nevelés, melyről itt, mint e lapok természetén kívül eső dologról, nem szólhatok s csupán azt jegyzem meg, hogy e célt számos esetben sikerül is ugyan elérnünk, de ezzel még nem tettünk eleget és pedig azért, mert az intézet szigorított szabályai által nagyban befolyásolt növendéket kibocsátva az életbe, hol az őt korlátozó befolyás, ha nem is ellentétes, de mindenesetre nagyban eltérő előbbitől, vagyis mi az intézet életében tilos, az lehet a társadalmi életben bizonyos körülmények és határok közt megengedett dolog s ha már most nem igyekezünk az intézet és társadalom élete közt található űrt ugy simítani el, hogy azon a kibocsátott észrevétlenül s a nélkül essék át, hogy eszébe is jutna intézeti életét hasonlatba hozni a jelenivei, ugy a multival: akkor a változás okozta rázkódtatás csak hátrányára lesz, fáradságos munkánkat könnyű szerrel semmisíti meg, oda dobván magát meggondolatlanul a kínálkozó élvezetek s kicsapongásoknak, mi A ktv. 349. §-nak eme rendelkezése a következőkép szól: »A vevő azon kifogással, hogy az árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, nem élhet, ha a hiányokat az átvételtől számítandó hat hó eltelte után fedezi fel vagy ha az eladót a hiányokról az átvételtől .számítandó hat hó alatt nem értesiti A vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az eladó ellen az átvételtől számítandó hat hó alatt elévül. Ezen határozatok által a törvényes intézkedéseken, illetőleg a kereskedelmi szokásokon, melyek bizonyos ügyletekre nézve rövidebb elévülési időt állapítanak meg, változás nem történik. Ha az eladó felelősége szerződésileg rövidebb vagy hosszabb időre állapittatik meg, a megállapodás szolgál irányadóul.« Az imént idézett törvényi rendelkezés tehát intacte hagyja azon elévülési jogeseteket, midőn azokra nézve a külön törvényi intézkedés és illetve a keresk. jogszokás »rövidebb« elévülési határidőt állapit meg.12 És a szeiződö feleket egyátalán nem korlátozza abban, hogy ők a törvényes és szokásosnál akár »rövidebb«, akár pedig »hosszabbra« is szabhassák az elévülési határidőt és igy az csak a felek akaratát pótló és nem pedig feltétlenül kötelező jogintézményt képez.13 A mennyiben tehát az elévülési időre nézve a szerződő ügyfelek kölcsönösen rövidebb vagy hosszabb elévülési határidőt állapítottak meg, annyiban ezen határidő tekintetik irányadónak. Vita esetén az árúk azon naptól kezdve tekintetnek jogilag átadottaknak, a mely naptól kezdve a vevőnek az árúk feletti rendelkezési jog megadatván, az árúknak átvétele neki módjában állott. A vevőnek a más helyről küldött árúszállitmányt illetőleg a rendelkezési jogot rendszerint az árúnak hozzá történt '-'Az o s z t r. p o 1 g. t v k ö n y v 1,502. §-a szerint, a törvény által határozottnál hosszabb elévülési határidőt kikötni nem lehet, valamint az elévülésről előre lemondani nem lehet. A mi a porosz >L a n d r e c h t e t« illeti, annak 565. §-ában az elévülési jogintézmény tekintetében - a magyar keresk törv. megfelelőleg — a szerződési szabadság jogelve (Freedom of Contracts) teljesebb mérvben nyilatkozik, mert a szerint a szerződő felek az elévülési jogot korlátlanul szabályozhatják. 13 így P- °- rövidebb elévülési határidőt állapit meg az osztr. ált. polg. törvénykönyv vonatkozó rendelkezése alapján a keresk. jogszokás a háziállatok hibás volta miatt emelendő jogigények érvényesithetése végett stb. (L. Schnierer »keresk törv. magyarázata* 343. §.) előbb-utóbb gyógyithatlan szenvedélylyé válik, mely minél váratlanabbul s minél több tápanyagot k ip, annál veszedelmesebben hálózza be a szivet s lelket, míg végre annyira megerősödik, hogy onnan többé kiirtani nem lehet. E rázkódtatás ellensúlyozására szükséges, hogy a zárdai növendéket fokozatosan hozzászoktassuk a szabadabb élethez, mit csak a megpróbáltatás segélyével érhetünk el oly formán, hogy minden egyes növendéket, ha ezt különben erkölcsi önviselete megengedi, neveltetési határidején belül legalább egy évvel kisérletképen kihelyezünk. Ezen idő alatt a növendék teljesen szabad ugyan, de az intézet gondnoksága, felügyelete alatt áll, mely tudat őt nagyban befolyásolja s tetteiben korlátozza. Ezt az eredmény biztosításának érdeke kívánja, de máskülönben maga a nevelés fogalma is megköveteli, hogy ne állapodjunk meg egy bizonyos pont képzelt elérésénél, hanem e ponton túl is erősítsük építményünket nevelői befolyásunk folytatólagos érvényesítésével s csak ha ez sikerül, lehetünk biztosak abban, hogy több évi fáradalmas munkánk gyümölcse egy véletlen kisértés kecsegtető szavának martalékává oda nem dobatik. A jó apa nem szűnik meg gondoskodni tanulmányait bevégzett, de még önállóvá nem lett fiáról; az anya gyöngéden szorítja keblére szárnyra bocsátott gyermekét, tanácsot, segélyt ad neki még akkor is, mikor taláu nincs is már rá szüksége ; épen igy a javitó-intézetnek is, ha hivatása magaslatára emelkedni akar, nem szabad megelégednie a rideg falak közt végzett munkájával ; de kell, hogy továbbra is a jó anya szerepét játsz i növendékeivel szemben, hogy nekik biztos keresetforrást nyújtson, törekvéseikben támogassa, munkájukban elösegitse, erkölcsi ÖHviseletüket, szorgalmukat figyelemmel tartsa, a hol kell, buzditson, figyelmeztessen, dorgáljon, vagy fenyegessen mindaddig, mig azok önálló emberekké nem lesznek. Egy szóval, mig a szükség ugy kívánja, nem szabad a növendékkel az összeköttetést megszaki-