A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 26. szám - A végrendelkezés köréből
104 A JOG A budapesti kir. itélö tábla (1889. szept. 17. 36,494/1889. b. sz.) : A kir. törvényszék Ítéletét részben megváltoztatja és vádlottat a btk. 279. §-ába ütköző, a 281. §. első bekezdése szerint büntetendő szándékos emberölés büntette miatt a btk. 781. §-ának első bekezdése és a 289. §. alapján öt évi fegyházra itéli. Indokok: A boncoló orvosok véleménye szerint bizonyítva van, hogy T. József fuladási halállal mult ki, vádlott V. József az egész eljárás alatt mindig beismerte, hogy T. Józsefet szándékosan ö fojtotta meg, azért cselekménye a btk. 279. §-ába ütközik s erre nézve a kir. tábla is elfogadta a kir. törvényszék vonatkozó indokolását. A cselekmény tanuk nélkül folyván le, elfogadandó volt a vádlott beismerése, ki az esetet ugy adta elő, hogy sértett T. Józseffel pálinkáztak, ittasok voltak és összeszólalkoztak, miközben a sérte't kétszer arcul ütötte a vádlottat, ezért őt földhöz vágta, ki arccal egy szalmával telt tyúkkasba esett, a vádlott ekkor lenyomta, reá térdelve tartotta, a míg nem hörgött s beismeri azt is, hogy ugy tartotta lenyomva, hogy megfúljon, többé őt ne bánthassa, mert nagyon megharagudott reá. .Minthogy pedig a különben is ittas vádlottat sértett kétszer arcul ütötte s vádlott beismerése szerint ekkor határozta el T. József megfojtását s ezt nyomban végre is hajtotta : a kir. tábla igazolva látja, hogy az ölési szándék vádlottban erős felindulásában keletkezett és azt rögtön végre is hajtotta, ezért alkalmazta az elsöbirósági ítélet részbeni megváltoztatása mellett a btk. 281. §-ának első bekezdésében meghatározott büntetési tételt, annyival inkább, mert az adott körülmények között a kétszeri arcul ütést, habár jogtalanul történt is, súlyos bántalmazásnak nem tekinthette. A büntetés kimérésére nézve súlyosítóul nem találtatván, enyhítőül csak a fenyitetlen előélet vétethetett, mert az ittas állapot az erős felindulás megállapításánál már figyelembe vétetett. A m. kir. Curia (1890. máj. 14. 3,969/1890. b. sz.): Tekintve, hogy az arcuiesapás, mint érzékeny bántalmazás, a súlyos bántalmazásnak fogalmát már magában tartalmazza s ennélfogva a fenforgó esetben a btk. 281. §-a 2. bekezdésének alkalmazása helyt foghat; a kir. tábla Ítélete a cselekmény minősítése s a büntetésre nézve megváltoztattatik, s ezekre nézve az első bíróság ítélete vonatkozó indokainál fogva — egyebekben pedig a kir. tábla Ítélete felhívott indokaiból helybenhagyatik. A ki szívességből irt alá váltót, nem emelhet bűnvádi panaszt, ha e váltót ellene érvényesíti az, a kinek ö azt szívességből aláirta. (M. kir. Curia 1889. nov. 8-án., 6,409. sz.) A ki a fedezeti váltót az eredeti követelés kiegyenlítése után, más kisebb tartozás címén megtartja, kitölti és érvényesíti, nem követ el büntetendő cselekményt. A budapesti kir. törvényszék: Ezen feljelentés, mint bűnvádi eljárásra nem alkalmas, félretétetik. Indokok: L. Fülöp panasza szerint ő terheltnek a feljelentésben jelzett mennyiségű búzát és tengerit eladván, a termények árának időközbeni emelkedése folytán az árkülönbözet megfizetésére lett kénytelenitve, mit részben 3 db. 500 frtról kiállított váltóval teljesített is; ugyanakkor a 10 •/. alatti szerint terhelt által panaszos részére egy előzőleg 1,200 frtról szóló váltója kiadandó lett volna. De időközben egy még függőben volt tengerieladásból kifolyólag, terhelt újabbi 600 frt árkülönbözet kifizetését követelte s egyúttal nem teljesítés esetére perrel fenyegetett, mire panaszos, majd később megbízottja a fent jelzett 1,200 forintról szóló váltót biztositékként felajánlotta. Terhelt azonban el nem fogadta, hanem a tengeri újabb emelkedése folytán panaszos számláját 1,004 frt 36 krral megterhelte és perreli fenyegetéssel rögtöni készpénzfizetést követelt. A fenti, a panaszos részéről tett ajánlat el nem fogadása dacára terhelt az 1,200 frtról szóló váltót vissza nem adta, hanem azt kitöltvén, a megállapodás ellenére beperelte. Panaszos ebből kifolyólag terheltet a B. T. K. 404. §-ában meghatározott magánokirat-hamisítás bűntettével vádolja. Tekintve azonban, hogy a fentiek szerint a kérdéses 1,200 frtról szóló váltó jogos uton jutott terhelt birtokába és terheltnek a lejárt újabbi, ki nem egyenlített követelése fejében a keresk. törv. 309. §-a alapján a fenti váltóra megtartási joga volt: ugyanazért terhelt az által, hogy a megtartási jogából kifolyólag a váltót beperesitette, büntetendő cselekményt el nem követett annál inkább, mert a váltót saját nevében perelvén, panaszosnak módjában állott volna kifogásait is érvényesíteni. (1888. október hó 10-én 33,849. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék végzését indokainál fogja helybenhagyja. (1889. évi február hó 25-én 46,045. sz.) A in. kir. Curia: Tekintve egyfelől, hogy a bűnvádi feljelentésben elősorolt adatokból, jelesen a feljelentő félnek 13. sz. alatti leveléből az tűnik ki, miként 1,200 frtos váltója a 10. számú levél keltét, vagyis 1888. évi augusztus hó 5-ét követett időben sem maradt a feljelentő fél akarata ellenére a panaszlott cég tényleges birtokában; tekintve másfelől, hogy ugyancsak a feljelentésben foglalt adatok szerint, az 1888. évi augusztus hó 5-ike utáni időben a feljelentő fél ellen 1,004 frt 45 kr. árkülönbözeti követelés a panaszlott cég részére csakugyan felmerült, az a körülmény pedig, miszerint a feljelentő ezt a követelést kifogásolhatónak véli, azon kérdés elbírálásánál, hogy a panaszlott cég a szóban forgó váltó megtartásával és érvényesítésével büntetendő cselekményt követett-e el, figyelembe nem jöhet: ugyanazért a budapesti kir. itélő táblának fent idézett végzése az elsöbiróság végzéséből átvett és az előre bocsátott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. évi december hó 4-én 4,656. sz.) Ha valaki mást „elégtételre", illetve „lovagias elégtételre" kihivat, ez magában véve még nem egyenlő jelentőségű párviadalra való kihívással, hacsak az eset körülményeiből bizonyítva nincs, hogy azon kifejezések alatt fegyveres elégtétel volt a kihivő állal szándékolva. ÍM. kir. Curia 1889.' febr. 26-án, 8,380. sz.) A kimúlt sertés véletlenül talált malacának jogtalan elvitele elsajátítást vagy lopást képez-e .' Az ungvári kir. járásbíróság: P. János a falu kondásától K. Istvántól megtudván, hogy egy sertés a csordából kimúlt az erdőben, odament, hogy húsát kutyáinak hazavigye ; ott azonban a kimúlt sertés mellett egy élő malacot talált és ezt hazavitte s megtartotta magának. Az ungvári járásbíróság jogtalan elsajátítás vétségében mondotta ki panaszlottat bűnösnek. A budapesti kir. tábla a lopás vétségében nyilvánította vétkesnek; (btk. 333. §.) tekintve, hogy vádlott tudta, hogy az eltulajdonított malac, mint az elveszett koca szaporulata a kondás birlalásából kiesettnek nem volt tekinthető; s így kétségtelen, hogy vádlott a kérdéses malacot a birlaló beleegyezése nélkül jogtalan eltulajdonitási célból vette el annak, megszűntnek nem tekinthető birlalatából, tekintve, hogy ehhez képest vádlott cselekménye lopás ismérveit tünteti fel: ez okból vádlottat a lopás vétségében kellett bűnösnek kimondani. (1889. nov. 12-én, 34,081. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,4-4-4- A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az ügynökeik ügynöki díjaiból eredő jövedelem után járó III. oszt. kereseti adóért csak abban az esetben szavatolnak, ha az illető ügynök az adó esedékességekor még a társaság szolgálatában állott. (1890. éri 214. sz.) 1,445. Ha a beirási könyvecskékben foglalt tételekről, a megrendelő javára külön számlák is állíttatnak ki, ugy a beirási könyvecske, mint a számlák után járó bélyegilleték lerovandó. {1890. évi 258. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Mór AValdmann e., pozsonyi tszék, bej. aug. 9, félsz, szept. 2, csb. Keifel József, tmg. Stuhr Gyula. — „.Utalános hitelintézet, mint szövetkezet" e., bpesti ker. és váltótszék, bej. aug. 26, félsz, szept. 13, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. Stein Mór. — Beneschofszky Antal e., pozsonyi tszék, bej. aug. 9, félsz, szept. 3, csb. Keifel József, tmg. Kirz Bernát. — LÖT}' Gábor e., miskolci tszék, bej. aug. 19, félsz. aug. 30, csb. Pottak Lajos, tmg. dr. Nagy Péter. Pályázatok : A kassai tszéknél b i r ó i áll. jul. 6-ig. — A palánkai közjegyző áll. jul. 6-ig. — A szolnoki jbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. 9-ig. — A tapolcai, a nagyszombati, abauj-szánlói és gödöllői jbságoknál albirói áll. jul. 11-ig. — Az újvidéki jbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. 11-ig. — A nyitrai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. 11-ig. Nyomatott a „Pesti tiönyvnyomda-részvény-társasaq'-nál. (Hold-utca 7. sz,)
