A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 25. szám - Törvényalkotási rendszerünk reformja [könyvismertetés]

100 A JOG. elsőbbségi kötvények szelvényei után járó II. fokozat szerinti bélyegilletéket, az egyes címletek névértéke után számítva, a kamatszelvények fizetésének lejártakor készpénzben fizették be. A fizetés teljesitése után, az illetékköteles társulatok kérvénye, illetve felebbezése folytán, azon a címen, hogy miután a társulatoknak joguk volt az illetéki díjjegyzék 89. tételének IX. pontja értelmében azt a kedvezményt igénybe venni, hogy a mennyiben az egyes elsőbbségi kötvények 500 forintnál kisebb összegekről voltak kiállítva, a szelvények után járó fokozatos illeték akként számittassék, mintha az elsőbbségi kötvények kifejezett teljes értékösszege 500 írtos kötvényekre volna felosztva, az eljárt kir. pénzügyigazgatóság a tartozatlanul befizetett fokozatos illetéket a társulatok javára visszautalványozta. Az illetéki fölösleg visszautalványozása alkalmából, az a vitás kérdés merült fel, vájjon a visszautalványozott illetékrész után az államkincstár kötelezhető-e az illetékköteles társulatnak 6°/o-os kamatot is megtéríteni? A kamattérítés tekintetében mérvadó 1881. évi XXXIV. t.-cikk 24. §-ának rendelkezése szerint: a kincstár a helytelenül kiszabott, illetéktelenül bevett és visszatérítendő illeték után a jogosított félnek a befizetés napjától számítandó 6°/o-os kamatot megtéríteni tartozik. A kérdés tehát az : vájjon a törvénynek ez a rendelkezése alkalmazható-e a fentebb jelzett visszautalványozási esetekre ? A pénzügyi közigazgatási biróság e tekintetben azt találja, hogy a mondott törvénycikk 24. §-a nem értelmezhető oly módon, mintha kamatmegtéritésnek csak akkor volna helye, midőn oly illetékfölösleg utalványoztatik vissza, mely előzetes kiszabás alapján fizetési meghagyás tárgya volt. Mert igaz ugyan, hogy a készpénzben befizetett illetékek rendszerint előzetes fizetési meghagyáson, tehát kiszabáson alapulnak ; de kétséget nem szenved, hogy a fennálló illetékkezelési szabályok szerint, azokban az esetekben is, midőn a készpénzbeni illetéklerovás az ill. díjj. 89. tétel IX. pontja értelmében fizetési meghagyás nélkül eszközlendő, a fizető fél által kiállított az a kimutatás, mely az illetéktartozást saját számítása szerint feltünteti, az illetékes hivatalnál előzetes könyvelés és számfejtés alá kerül és az ekként hivatalosan megállapított illetékösszeg képezi azt a tartozást, melyet a félnek nyomban befize'nie kell. Ebből következik, hogy az idézett t.-c. 24. §-ának rendelkezése nem kizárólag csak azokra a készpénzben lerovott illetékekre vonatkozik, melyek formaszeríí fizetési meghagyások tárgyait képezik, hanem egyáltalában készpénzben fizetett minden illetékre és hogy ennek a törvényszakasznak súlya arra a körülményre van fektetve, hogy az illeték, mely visszautalványoztatik, tartozatlanul fizetett, tehát a kincstár által illetéktelenül bevett összeg legyen, azaz: oly fölös összeg, mely a kincstárt törvény szerint meg nem illette. Arra a feltevésre tehát, hogy a kamatmegtérités előnyében csakis oly illetékköteles fél részesüljön, a ki fizetési meghagyás alapján fizetett a törvényesnél nagyobb illetéket, minden jogos alap hiányzik, még azért is, mert formaszeríí fizetési meghagyás nélkül, közvetlenül a törvény rendelkezéséből fizetni köteles fél épen ugy tévedhet az illeték kiszámításában, mint az a hivatal, mely az illetéket helytelenül kiszabta s ennek alapján fizetési meghagyást adott ki, mely szintén helytelen volt. Az 1881. évi XXXIV. t.-c. 24. §-ának értelmezésére nézve a fennebbiekben elfoglalt álláspontot nem ingathatja meg az a körülmény, hogy a szóban lévő részvénytársulatok az általuk később kifogásolt illetéket mintegy önként fizették be s így az államkincstár addig, mig a felek tévedése megállapítva nem lett, a befizetett illetéktöbbletnek jogos birtokában volt. Mert egyrészt az idézett törvényszakasz az önkéntes vagy kényszerült fizetések között különbséget nem tesz; másrészt pedig a mondott társulatok által fizetési meghagyás nélkül teljesített fizetés sem tekinthető olyannak, mely pusztán saját számításuktól függ, a mennyiben az elörebocsátottak szerint a társulatok által befizetendő illeték is hivatalos megállapítás alá esik. Végül tekintettel arra, hogy az 1881. évi XXXIV. t.-c. 38. §-ának az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §-ában fentartott rendelkezése szerint: a tévesen befizetett illetékekre a feleknek a befizetés napjától számitott három éven belül visszakövetelési joguk van és a feltett vitás kérdés alapjául szolgált illetékügyi esetekben, épen a felek tévedése következtében vette be az államkincstár azt az illetéktöbbletet, mely őt törvény szerint már akkor, a midőn a fizetés teljesíttetett, meg nem illette és tekintettel továbbá arra is, hogy a moDdott esetekben a társulatoknak, melyek fizetési meghagyást nem kaptak, az illetéknek illetéktelenül történt bevétele ellen, a visszakövetelés érvényesítésén kívül más jogorvoslatuk nincsen, nyilvánvaló, hogy az államkincstárt attól a kötelezettségtől, hogy a feltett kérdésben jelzett esetben, a jogosított félnek a törvényszerű kamatot megtérítse, felmenteni nem lehet. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy: abban az esetben, ha valamely részvénytársulat az 500 frtnál kisebb öszszegekről kiállított elsőbbségi kötvények szelvényei után a II. fokozat szerinti bélyegilletéket saját számítása szerint készpénzben befizette s ennek az illetéknek részbeni visszatérítése a részvénytársulat által három évi elévülési időn belül érvényesített kérelem folytán téves befizetés címén elrendeltetett, a részvénytársaság, a visszatérített illetékrész után a befizetéstől számítandó 6°/o-os kamatnak megtérítését is igényelheti. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1890. évi május hó 14-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1890. évi június hó 4-én tartott teljes tanácsülésében. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,4-37- A közös hadsereg és honvédség beszállásolásáról szóló 1879. évi XXXVI. t.-c. 18. $-ában megállapított adómentesség oly épületekre, melyek katonai beszállásolásra bérfizetés és nem az idézett törvénycikkben meghatározott megtérítések mellett engedtetnek át: ki nem terjed. (1889. évi 11,374. sz.) 1,438. Az ill. díjj. 89. tétel I. B. 2. a) pontja értelmében, a részvényektől fizetendő fokozatos illeték alapjául: a névérték szolgál. (1889. évi 11,4.13. sz.) 1,489. Az ev. ref. egyházak lelkészei és tanítói által haszonélvezett javadalmak után abban az esetben, ha az említett haszonélvezők illeték-egyenérték-mentességben részesülnek, az egyháztól sem lehet illetékegyenértéket követelni. (1889. évi 10,624. sz.) 1.440. Ha magánfél állami hatóság részére nem szállítási szerződés alapján, hanem egyszerű megrendelés folytán szállít árukat, a vételár felvételéről kiállított nyugtákon csakis a II. fokozatnak megfelelő bélyegilleték rovandó le. (1889. évi n^y.sz.) 1.441. A csődnyitásí kérvények nem az ill. díjj. 13. tétel IV. 9. pontjában, hanem az idézett tétel I. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek. (1890. évi 138. sz.) 1.442. A felek által tett önkény te s részletfizetés az elévülést nem szakítja meg. Az a körülmény, hogy végrehajtási költség előírása elrendeltetett, egyéb adat hiányában nem tekinthető elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a szorgalmazás és behajtás tényleg foganatosíttatott is. {1890. évi 807. sz.) 1,441. A m. kir. pénzügyi közig, biróság nem illetékes oly felebbezések utolsó fokú elbírálására, a melyekben az illetek jogossága és helyessége nem támadtatik meg, hanem csak annak elrendelése kéretik, hogy a fizetési meghagyás az egyetemleges fizetésre kötelezett félnek is külön kézbesittessék. (1889. évi 10,792. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Eosenzweig Mór e., debreceni tszék, bej. aug. 1, félsz, aug. 13, csb. Mészáros József, tmg. Szimay Gyula. — Miiller Kálmán e., szegedi tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 21. csb. Hevessy Kálmán, tmg. Szabó Jakab. — Rotter Alajos e., bpesti tszék, bej. jul. 30, félsz. aug. 27, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Ernyei Mór. - Götzenberg-er Lajos f., veszprémi tszék, bej; aug. 16, félsz, szept. 9, csb. Berky Károly, tmg dr. Spitzer Mór. Pályázatok : A székesfehérvári tszéknél és a zombori jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 29-ig. — A szolnoki tszéknél birói áll. jun. 29-ig. — A szegzárdi tszéknél birói áll. jun. 30ig. — A pancsovai jbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. l-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)