A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 26. szám - Néhány szó a mai sommás eljárásról 2. r.

Kilencedik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1890. június 29. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart:{. sr. Kiidóhivatal: V. Rudolfrakpart8. >/. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HP u Szamos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmenive küldve : egész ét re ... 6 frt — kr. fél » . . 3 » — . negyed * ... 1 • 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Néhány szó a mai sommás eljárásról. Irta: Polgár József, kir. járásbiró Vámos Mikolán.— A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok évényesitési módjáról. Irta: dr. Dobai Győző, ügyvéd Budapesten. — Tengerjogi kérdések. Irta : dr. Z a r ev i c h Antal, tszéki biró Fiumében. — Közjegyzői és ügyvédi kényszer. Irta : dr. Bálint Soma, buziási ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrendelkezési jogból. I. Irta: Frónius Károly, kir. tszék biró Fehértemplomban. — II. Irta: dr. M u n t e a n Aurél, ügyvéd Szegeden.) — Sérelem. (A m. kir. központi díj és illetékkiszabási hivatal Budapesten. Irta : dr. Kiss Károly, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések, TÁRCA : Javító-intézet és dologház. Irla : F u c s e k Sándor, kir. javitó-intézeti családfő Aszódon. MKLLÉKLET : Jogesetek tára. Feköbiiósági határozatok és dőntvény< 1< Kivonat a .Budapesti Közlöny«-bői. ^Csődök. — Pályázatok ) Julin* hó 1-től iij előfizetést nyitunk lapunkra. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük június hó végével lejár, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. Az előfizetési pénz könnyebb beküldhetése végett jelen számunkhoz postautalványt csatoltunk. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. Néhány szó a mai sommás eljárásról. " Irta : POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai kir. járásbiró. (Befejeza cikk.) II. Minden pernek és peres eljárásnak egyik főtárgyát essentialis alkatrészét képezi a bizonyítás, vonatkozzék ez akár a ténykérdésre akár pedig a j'ogkérdésre s azért bármily fontos legyen is a sommás eljárásban a tárgyalások minél gyorsabb befejezése, ép oly szükséges, hogy a sommás biró a bizonyítási eljárárás tekintetében a korlátlan halasztásoknak a törvény értelmében elejét vegye. Nem tagadja senki, a peres feleknek jogukban áll a bizonyítást igénybe venni, sőt a sommás biró bizonyos jogkövetkezmények terhe alatt erre a feleket szoríthatja is, de a bizonyításnak igénybe vételét, az arra való ajánlkozást a processualis eljárások mindenütt bizonyos hely és időhöz kötik a szerint, a mint a birói eldöntés alá bocsájtott jogviszony az illetékesség tárgyában a rendes vagy sommás eljárás alá tartozik. Hogy mikor van helye és ideje az ajánlkozásnak a rendes eljárásban, azt a prts 156. §-a elég világosan megszabja, s ez jogász körökben nem is képezi vita tárgyát, de nem ugy van ez a sommás eljárásban, a hol erre nézve határozott szakasz nem intézkedik. Ez okozza a controversiát. * Előző közlemény a 'Jog' f. é. 25-ik számában. Lapunk mai száma A prts. 117. §-a meghagyja és akként rendelkezik, hogy a tárgyalás folyama alatt, melynél alakszerű periratoknak nincs helye, a biró igyekezzék a tényállást tisztába hozni, miből következik, hogy a sommás eljárásban a bizonyításra való ajánlkozás helye és idejére nézve nem a prts. 156. §-a irányadó, hanem azon elv alkalmazandó, hogy a tárgyalás be fejeztéig a bizonyítékok bármikor felhozhatók. így van ez a külföldi prtsokban is, nevezetesen a württembergi prts. 411. §., a bajor prts. 324. §-ában stb. Es ez helyes. A sommás eljárásban a prts. a birónak, ha a felek által bizonyos peres jogviszony elbírálására felhivatott a materialis igazság kiderítésére a célnak megfelelő szabadságot enged, de ezen szabadság nem terjeszthető ki arra is, hogy a biró a prts meghatározott rendelkezéseit mellőzze, azokon magát önkényileg felülhelyezvén, a bizonyítékok felvétele és alkalmazását illetőleg egészen szabadon kénye-kedve szerint járhasson el. Abban, hogy a bizonyítékok a tárgyalás berekesztéséig bármikor felhozhatók a sommás eljárásban, nézet-eltérés nincs, de igen is meg van ott és akkor, midőn a tárgyalás sőt a bizonyító eljárás befejeztével hozatnak fel újabb bizonyítékok, nevezetesen újabb tanukra történik hivatkozás. S azért a controvers kérdést az képezi: vájjon hivatkozhatnak-e sikerrel a peres felek a tárgyalás befejezése után újabb bizonyítékokra, nevezetesen tanukra, eltekintve attól, hogy a tárgyalás során hivatkozott tanuk vallomása által a felek részéről bizonyítani szándékolt körülmény igazolva nem lett? És kötele s-e a bíróság az újabban bejelentett tanuk kihallgatását elrendelni? A prts életbeléptetése után tehát 21 évvel kell vitatkoznunk arról, helyes-e a kir. Ítélőtáblának amaz újabb és következetes eljárása, hogy a sommás biró ítéletét feloldja, ha a tárgyalás berekesztése után hivatkozott vagy bejelentett tanuk kihallgatását el nem rendelte, nem foganatosította, holott a prts egyszerű átolvasása igazolja, hogy a kir. ítélőtábla ezen eljárása helytelen és merőben ellenkezik a törvénynyel. Ez azután egyik főoka annak is, hogy a sommás bíróságok nagyrésze és a kir. ítélőtábla a restantiával megküzdeni képtelen, miért is részemről a kir. Ítélőtáblának minden feloldó határozata mellett következetesen az ellenkező álláspontra helyezkedem és az elrendelt tanúkihallgatást foganatosítom ugyan, de a szolgáltatott újabb bizonyítékot, mint perrendellenest, az ítélet hozatalánál figyelembe nem veszem. A sommás peres eljárásnak ugyanis célja — és ebben különbözik egyrészt a rendes eljárástól — az anyagi igazság kiderítése mellett a gyors igazságszolgáltatás és az által, ha a nem kellő időben és helyen alkalmazott és megnevezett tanuk kihallgatását a bíróság a törvény értelmében mellőzi, a materialis igazság érvényre jutása megakadályozva nincs, 13 oldalra terjed.