A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 19. szám - Az első nagy tett

Kilencedik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1890. május 11. Szerkesztőség: V. Rudolf.rakparl •:. -./. Kiidóliivatdl: V. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások o kiadóhivatalhoz intézendŰK. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP U Számos kiváló szakférfiú közreműködése melleit szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél » ... 3 » — . negyed » ... 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Az első nagy tett. Irta : dr. S t i 11 e r Mór. — Az elkeresztelések. Irta: dr. B a n g h a István, ügyvéd Nyitrán. — Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat tervezetére. Irta: Zagyva Lajos, közjegyző Mezőtúron. — Ausztria és külföld. (Tanulmányok a német perrend köréből. Irta: Hexner Gyula, liptó-szent-miklósi ügyvéd.) Nyilt kérdések és feleletek. (I. A végrendelkezés köréből. Irta: B 5 lőni László, ügyvéd B.-Hunyadon. —• II. A végrehajtási jogból. Irta : dr. Gerhauser József ügyvéd, Kőszegen.) — Sérelem. (A marosvásárhelyi kir. tábla. Irta : Egy b. - h u n y a d i ügyvéd.) — Irodalom. (Az erdélyi részekben érvényes osztrák büntető perrendtartás. Ojszeállitotta : Bodor László. — A hagyatéki eljárás gyakorlati tervezete. Irta : csolnokosi ifjú Csolnoky Imié, marcali kir. közjegyző. — A valuta-kérdés, lrla: Tisza István. — Az örökösök felelőssége a hagyatéki terhekért. Irta: dr. Kern Tivadar. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. \lKi.i.KKi.Et : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a .Budapesti Közlöny'-bői. ( Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törrénytára« iSgo. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvények S. és Q. ivét (103 — 134. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül kassánk intézni. A f. évi Törvénytárra még mindig elfogadunk előfizetéseket. A teljes évi folyam előfizetési ára 2 frt. A kiadóhivatal. Az első nagy tett. Az új igazságügyi korszaknak első nagy tette megszülemlett. A királyi táblák szétosztásáról szóló törvényjavaslat az országgyűlés által letárgyalva és elfogadva van. Az eredeti tervezethez képest megmaradtak a székhelyek, megmaradtak további fontos intézkedései a birák áthelyezése, nyugdíjazása, a plenáris ülések határozmányainak hatálya tekintetében bizonyos módosításokkal, és így ezen nagy, szervezeti munka immár megvalósításához közel áll. Az országgyűlési tárgyalások ismét alkalmul szolgáltak Szilágyi ministernek céltudatos, semmi elméleti akadékoskodások által el nem tántorítható, n gyakorlati élet által előirt eljárásáról beszámolni és bepillantást engedni azon sorrend egymásutánjába, melyet érett megfontolás után a reformok hatályos életbeléptetésére nézve egyedül jónak lát. Most már arról lesz szó, hogy a megteremtett élettelen szervezeti keretbe a működő' élő erőket helyezze. Ezek helyes megválasztása, összeállítása még fontosabb előttünk, mint a székhelyek megválasztása és összeállítása. Ezek figurák az ország sakktábláján, melyeket elvégre ide és oda lehet helyezni nagyobb és mélyrehatóbb rázkódtatás nélkül. De ha azon szellem, mely hivatva van igazgatni, mozgásba hozni azon figurákat, helyLapunk mai szám; telén, ugy bizony a játszmának csakhamar vége. Minden tehát az elnökök megfelelő megválasztásától, a táblák bíráinak helyes beosztása és összeállításától fog függni és nincs kétségünk benne, hogy azon pártatlan, csak az igazságügy érdekeit szem előtt tartó akarat, mely Szilágyi eddigi kinevezéseinél érvényesült, a kir. táblák személyes kérdésének megoldásánál is célját érni fogja. Felette megnyugtatók ránk nézve és megnyugtathatok lehetnek azokra is, kiket — mint érdekelteket — legközelebb érintik azon ministeri nyilatkozatok, melyek a birák kényszer-áthelyezésére és annak következményeire vonatkoznak. Azokból nem csupán az a természetes kíméletlenség szól, moly minden új állapot megteremtésére a régi megváltoztatandó állapottal szemben nélkülözhetlen; de méltán megcsendül benne a sziv húrja is, mely a nagy cél kockáztatása nélkül megengedhető legtágabb figyelembe vételét az egyéni viszonyoknak helyezi kilátásba. A valódi államférfiú az elkerülhetlenné vált harcot keresztülharcolja minden erélylyel, de kíméli — a mi iránt legérzékenyebbek az emberek — az egyéni érdekeket. Azon magas álláspont, melyről Szilágyi tekinteni szokta az igazságszolgáltatási reformok ügyét, biztosit bennünket arról, hogy gondoskodó és körültekintő szemét a nagy kérdés ezen alárendeltebbnek látszó oldala sem fogja elkerülni. Még egy nagyjelentőségű nyilatkozás történt ismételten és ismételten, és ezért bizonyára a határozottság erős signaturájával Szilágyi részéről, értjük az esküdtszékek legközelebb jövője iránt Magyarországon. A minist er ez idő szerint nem tartja megvalósíthatónak az esküdtszéki intézményt hazánkban, legalább nem a z ország minden vidékén. Nagy okai lehetnek erre. Meg is mondta azokat nyíltan. Nem politikai színezetűek. Egytőlegyig kizárólagosan az igazságszolgáltatás tárházából valók, a mint ez helyes is: az egységes nyelv hiánya az ország lakosai közt. Ismerjük ezen akadály horderejét mind, kik nem elérhctlen elméleti eszményekkel akarjuk kockára tenni az igazságszolgáltatás működését, mely gyakorlati intézményekkel gyakorlati eredményeket keres. A kí ítélni akar, annak meg kell érteni az ügyes-bajosnak panaszát. Titok marad előtte minden, ha nem hall; homály fedi szemét, ha nem lát. Az a bíró azonban, legyen esküdt a neve vagy bármi más, süket és vak, ki a nyelv eszközével és közvetítés utján be nem hatol a vád, a védelem, a bizonyítás legrejtettebb nyilatkozásaiba. Az ilyen bíró ítélete pedig nem ítélkezés, hanem önkény. Ez volna nálunk az t 12 oldalra terjed.