A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 17. szám - Nevezetesebb bűnesetek [könyvismertetés]

66 A JOG ismerhetlen kifejezést, hogy a nyilvánkönyvi jogok minőségén eszközölt változtatások, s ekként a tulajdoni bejegyzések körében tortént változások is, a jelzálogos hitelezők jogait és kötelezettségeit semmi tekintetben sem érinthetik, tehát nem érinthetik a zálogjog terjedelmét sem, mert különösen az idézett 68. §., mely a hitelező jogainak csorbítását tiltja, viszont azoknak jogtalan kiterjesztését sem engedheti meg; minélfogva akkor is, ha a terhelt jutalék egy másik jutalékkal ugyanegy személy tulajdonává egyesül, a jószágtest az egyik jutalékon fekvő zálogjog tekintetében megtartja a hányadokra osztottság jellegét mindaddig, raig az illető zálogjog a telekkönyvből ki nem töröltetett. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi február hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az 1890. évi április hó 18-án tartott teljes ülésben. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Az alaptöke leszállításának közgyűlési összehívásban oly módon történt megjelölése: „az alapszabályok módosítása az igazgatósági jelentésben felhozottak alapján", nem tekinthető a kt. 176. §-ának megfelelően részletes tárgy megjelölésnek. A kt. 299. §. második bekezdésének ama rendeletéből, mely szerint közgyűlési határozat és az illetékes törvényszék engedélye csak az eredeti alapszabályokban megállapított kisorsolás atján történő alaptöke leszállításhoz nem szükségeltetik, nyilvánvaló, hogy a leszállításnak minden egyéb alakzata, bármi okból történjék is az, az ezen törvéuytételben előirt alakiságoknak alávetett alaptöke leszállítást képez. A szegedi kír. tszék : A szegedi kézműves bank részvénytársaság 1888. febr. 29-én tartott közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a 2,000 db. 50 írt névértékű részvényt 500 darab 120 frtos részvényre összevonta és a tartalékalapból a veszteségnek csupán egy részét fedezte, következményeivel, nevezetesen az alapszabályoknak megfelelő módosításaival együtt megsemmisíti. Indokok: Kétséget nem szenvedhet, hogy alperes részvénytársaság azon határozatával, mely szerint 2,000 drb 50 frtos részvényét 500 drb 120 frtos részvényre összevonta, a társaság 100,000 frtot tevő részvénytökéjét 60,000 frtra leszállította. Az alaptőke leszállítása felett pedig határozni jogosítva nem volt, mivel ezen tárgy a keresk. törvény 177. §-a értelmében meghirdetve nem lett, de ha alperes azon védekezése, mely szerint a részvény összevonása az igazgatósági jelentésben felvéve, ezen jelentés pedig a közgyűlés egyik tárgyául kitűzve lévén, a részvény összevonásának külön közgyűlési tárgyként való meghirdetése szükségtelen volt, alaposnak vétetnék is, a közgyűlés határozata ez esetben sem bírhatna érvénynyel, mert jelen esetben a részvényösszevonás alaptőke leszállítást foglalván magában, a fölött az alapszabályok 23. §-a értelmében az alaptőke legalább 2/3 részét képviselő és jelenlévő részvényesek szavazatának 2/3 részével hozhat érvényes határozatot, már pedig a bemutatott közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a 2,000 drb részvényből csupán, 295 drb részvény volt képviselve. Érvénytelen és az alapszabályok 67. §-ába ütközik a közgyűlés azon határozata is, mely szerint az 51,907 frt 67 krt tevő veszteség fedezésére a tartalékalapnak csupán egy részét fordította, mert bár a közgyűlési határozat szerint a 24,773 frt 24 krt tevő tartalékalap a hozzá csatolt 4,277 frt évi nyereménynyel együtt első sorban a veszteség fedezésére lett volna fordítandó, ezekből tényleg mégis csak 11,907 frt 67 kr. szolgálna a veszteség fedezésére, mivel a részvény összevonásával nyert 40,000 frtból 17,142 frt 57 kr. tartalékalapul visszaadatott, a tartalékalap ily módoni képzése vagy szaporítása pedig az alapszabályok 67. §-ában megengedve nincsen. Ezeknél fogva tekintve, hogy felperes azon állítása, mely szerint a rendkívüli közgyűlés összehívására irányzott indítványa tárgyalás nélkül mellőztetett volna, a közgyűlési jegyzőkönyvvel megcáfolva lévén, a közgyűlésnek az ítélet rendelkező részében foglalt határozatát következményeivel együtt megsemmisíteni és alperest az okozott költségben marasztalni kellett. A budapesti kir. itélő tábla: Az e.-b. Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. Indokok: A kir. itélő tábla nem osztja ugyan az elsőbiróságnak a B) alatti szabályok 67. §-ára fektetett azt a nézetét, mintha alperes részvénytársaság az előállott üzleti veszteségeknek a részvénytőke leszállítása utján való fedezése alkalmazásától feltétlenül el volna zárva és a veszteséget az alapszabályok 67. §-a értelmében első sorban és minden körülmény közt a tartalékalapból lenne köteles fedezni, mert az alapszabályoknak ez az intézkedése is szabályszerű közgyűlési határozattal a törvényes formaságoknak megtartása mellett módosítható, minélfogva a megtámadott közgyűlési határozat csupán azért, mivel a szerint a veszteségeknek pótlására a tartalékalapnak csak egy része lett igénybe véve, mint az alapszabályokkal ellenkező, meg nem semmisíthető. De a kir. itélő tábla az e.-b. ítéletét az alapszabályok 67. §-ára fektetett fentebb említett indok elhagyásával többi helyes indokai alapján és azért hagyja helyben, mert a részvénytőkének 100,000 frtról 60,000 frtra történt oly alakú leszállítása, hogy a részvényesek 4 drb 50 frt névértékű részvény helyett 1 drb 120 frt értékű részvényt kapna, minden részvény névértékének 20 frttal való leszállítását eredményezi; minélfogva az ily alapú alaptőke leszállítás is a keresk. törv. 209. §-ának intézkedése alá esik, az pedig e törvényszakasz alkalmazásának szempontjából közömbös, vájjon az alaptőke leszállítása veszteségek fedezése céljából s kényszerhelyzet kifolyásaként vagy tőkefelesleg esetén önkényt történt, mert az alaptőke leszállításának 2. sz. a. közgyűlési összehívásban oly módon történt megjelölése, »az alapszabályok módosítása az igazgatósági jelentésben felhozottak alapján« nem tekinthető a keresk. tkv. 177. §-ának megfelelően részletes tárgy megjelölésnek és mert az a körülmény, hogy az igazgatóság az alaptőke leszállítására vonatkozó javaslatát és jelentését a 3 ik sz. a. hirlappéldányban egész terjedelmében közzé is tett, a tárgysorozat fentebb kiemelt határozatlanságát jelen esetben tekintve, hogy a 3. sz. a. közététel nem a közgyűlési összehívóval kapcsolatban és nem egyidejűleg, hanem később a közgyűlést csak 7 nappal megelőzőleg, tehát a B) a. alapszabályok 16. §-a szerint elkésetten történt, el nem enyésztethette. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott és az e.-b. ítéletéből átvett indokoknál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert a kt. 209. §. második bekezdésének ama rendeletéből is, mely szerint közgyűlési határozat és az illetékes tszék engedélye csak az eredeti alapszabályokban megállapított kisorsolás utján történő alaptőke leszállításhoz nem szükségeltetik, nyilvánvaló, hogy a leszállításnak minden egyéb alakzata, bármi indokból történjék is az, az ezen törvénytételben előirt alakiságoknak alávetett alaptőke leszállítást képez. (1890. jan. 16, 1,272. sz.) Bün-ügyekben. Zsarolásnál a módnak és nem a haszonnak kell jogtalannak lenni; rablás csak a megtámadott teste ellen irányzott erőszak esetén állapitható meg. (B. T. K. 344. és 350. §§) A beregszászi kir. törvényszék: B. Vaszily által a B. T. K. 350. §-ába ütköző zsarolás vétsége és magánlak megsértésének büntette miatt feljelentett V. Mózes, V. Vaszily, F. B. Iván, K. Vaszily, S. Jankis, P. Mihály, R. Iván és K. Vaszily ellen folyamatba tett eljárás megszüntettetik. Indokok: A V. Mózes által eredetiben becsatolt s 1885. évi november 26-án B. Anna által kiállított adásvevési szerződés teljes bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy vádlott a most nevezett B. Annától, az ennek tulajdonát képezett két ólat tulajdoni jogon megszerezte s minthogy továbbá panaszos utóbb szerzett telekkönyvi tulajdoni joga a V. Mózes éltal elhordatott két ólra ki nem terjeszthető ; s minthogy végre vádlottak cselekményében a B. T. K. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének fenforgását szükségelt azon alkotó elem, hogy a cselekményből kifolyólag magának vagy másnak jogtalan haszon szereztessék, föl nem található : ez okokból a zsarolás miatti további eljárás ez alapon, a még panaszolt magánlak megsértése miatti további eljárás pedig azon alapon, mert e miatti vád nem emeltetett, megszüntetendő volt. (1888. november 17-én, 13,698. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság végzésének azt az indokolását, mely szerint a panaszlott magánlak megsértésének büntette miatt a további bűnvádi eljárást azért szüntette meg, mert e miatt vád nem emeltetett, mint a vizsgálati iratokkal ellentétben állót, el nem fogadja, mert B. Vaszily panaszló az 1. naplószám alatti jegyzőkönyv szerint a magánlak megsértése miatt is emelt vádat. Emez indok mellőzésével az eljáró kir. törvényszék végzését az abban felhozott egyéb indokokon felül még azért is helybenhagyja, mert a magánlak megsértés büntette csak