A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 16. szám - A mentelmi jog [könyvismertetés]

63 A JOG mellőzhető fegyelem szempontjából súlyos kötelességsértés tekintete alá esik és hogy ez okból alperes jogosítva volt felperest a szolgálatból elbocsátani: felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. A majíj . kir. Curiii(1890. március 20-án 1,177/1889. v. sz.) A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az 1884. évi XVII. t.-c. életbeléptetése óta kereskedösegédekre nézve is e törvény intézkedései lévén irányadók, tekintve, hogy az idézett törvény 94. §. 2. pontja szerint jogosítva volt alperes felperest felmondás nélkül azonnal elbocsátani, a mennyiben a másodbiróság által helyesen kifejtett helyes indokok szerint felperes a hajó kapitánya, mint a főnök helyettese s az általa vezényelt hajó kizárólagos parancsnoka irányában a köteles engedelmességet és tiszteletet megtagadta, a másodbiróság Ítélete ezen s abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyandó volt. Kereskedelmi, csőd-1 és váltóügyekben. Alperes biztositási ajánlata felperes biztosító által vissza nem utasíttatván, a biztositási szerződés létrejöttnek tekintendő, tekintet nélkül arra, vájjon kiadatott-e a biztosítottnak a biztositási szerződés, vagy sem. (K. T. 486. §.) Az életbiztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj, tehát az első után bármely díjrészlet :$0 nap alatt be nem fizettetik és annak lefizetésére hosszabbítás nem adatik. Felperes tehát nincs jogosítva az ekként a törvénynél fogva hatálytalanná vált szerződés alapján további díjrészletek fizetését követelni. (K. T. 505. §.) Az eperjesi kir. járásbíróság (1888. évi április hó 18-án, 1,902/p. 1888.); Pollák Jakab ügyvéd által képviselt trieszti ált. biztosító-társaság eperjesi főügynöksége felperesnek dr. Glück Lipót ügyvéd által védett B. Adolf alperes elleni 51 frt 38 kr. tőke iránti perében itélt: Alperes köteles a kereseti tőkét s jár. felperesnek megfizetni. Indokok: A mennyiben az alperes által halál és munkaképtelenség esetére vonatkozó biztositási szerződés iránt tett ajánlat felperes biztositó-társulat által a ker. törv. 468. §-a értelmében vissza nem utasíttatott és így a biztositási ügylet érvényesen létrejött, a mennyiben továbbá a biztositási jogügylet hatályba léptét maga alperes, a biztositási díjak le nem fizetése folytán akadályozta, illetve a biztositási ügyletet a ker. törv. 505. §-a alapján hatálytalanná tette, a mennyiben végül az 1886. évi szeptember hó 26-án kelt ajánlat értelmében a díjak előre voltak fizetendők és igy fenti időtől számítandó két évre lejártaknak tekintendők: ez okból alperes a ker. törv. 506. §-a és 486. §-ának 2. bekezdése alapján elmarasztalandó volt; alperes azon kifogásával, hogy magán az ajánlaton foglalt azon feltétel folytán, mely szerint a biztosítás csakis az első díj lefizetése és a kötvény kiadása folytán lép a szerződés hatályba, s minthogy ezen feltétel be nem következett és a ker. törv. 505. §-ának 3. pontja alapján felperes keresetével elutasítandó : elfogadható nem volt, minthogy ugy az ajánlati feltétel, mint a ker. törv. idézett szakasza csakis a biztositási szerződés hatályáról és nem érvényességéről szól, mely érvényességi kellék azonban fenforug, melynek alapján felperest a követelési jog és éppen a hatálytalanságnak alperes hibája folytán lett bekövetkezése okából illeti. A megkínált és elfogadott főhit mellőzésével azért volt ezen Ítélet hozandó, mert ez által bizonyittatni kivánt körülmény a per érdemére egyáltalán nem vonatkozik. A budapesti kir. itélő tábla (1889. évi május hó 31-én, 32,530/p. 1888.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperesnek arra a kifogására, hogy a biztositási ügylet hatályba nem lépett, miután az ajánlatra vezetett biztositási feltételek 8. pontja szerint a biztosítás csakis a kötvény kiszolgáltatása és az első díj és illetékek befizetése után lép életbe, felperes a per során oda nyilatkozott, hogy az idézett pontja a feltételeknek csakis a biztositó-társaság kockázatára vonatkozik; beismeri tehát, hogy a társaság a díj lefizetése előtt kockázatot nem visel, minthogy pedig a társaság csak a szerződés tényleges életbelépte esetén, illetve akkor, ha ő maga is ezt a maga részéről kötelezőnek elismerte, követelheti az évi díj fizetését, a fentiek szerint pedig felperes társaság magát az ajánlat elfogadása által a díjrészlet lefizetése előtt még kötelezettségben nem állónak ismeri be, felperes ugyanarra az időre, melyre ő saját szabályai szerint kockázatot nem viselt, a díj kifizetését sem követelheti miért is felperest keresetével elutasítani kellett. A magyar királyi Curia (1890. évi március hó 14-én, 7,137/p. 89.): Mindkét alsó bíróság Ítélet részben megváltoztatik és alperes tartozik a kereseti követelésből 25 frt 19 kr. tőkét s jár. felperesnek megfizetni. Felperes keresetének többi részével elutasittatik. Indokok: Alperesnek biztositási ajánlata felperes biztosító által vissza nem utasíttatván, az életbiztosítási szerződés peres felek között a K. T. 468. §-a értelmében létrejöttnek tekintendő ; e mellett tehát közömbös az a további körülmény: vájjon kiadatott-e alperesnek a biztositási szerződés mint ezt felperes alperes tagadásával szemben állítja, vagy nem. Tekintve, hogy a biztositási díjak a •/. alatti ajánlat s a felek egyező előadása szerint évi részletekben voltak fizetendők, alperes az első évi díjrészletet, vagyis 25 frt 69 krt már a biztositási szerződés létrejöttének ténye alapján tartozik fizetni, mivel ez a kötelezettség a szerződés létrejöttének jogszerű következményét képezi, alperes az önmaga által is megajánlott emez első díjrészletnek s késedelmi kamatainak fizetésére kötelezendő volt. Minthogy azonban az életbiztosítási szerződés a K. T. 505. §. 3. pontja szerint hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj, tehát az első után bármely további díjrészlet 30 nap alatt le nem fizettetik, az pedig, hogy a lefizetésre a kötvény hatályát fentartó halasztás adatott volna, nem is állíttatik: ennélfogva felperes nincs jogosítva az ekként immár a törvénynél fogva hatálytalanná vált szerződés alapján további díjrészletek fizetését követelni; miért is keresetének a második díjrészletre irányzott kérelmével elutasítandó volt. Az alapszabályokban foglalt az a kikötés, hogy a részvénytársaság a részvények bizonyos értékének be nem fizetése esetén a nem fizető részvényét semmisnek nyilváníthatja, csak jogot ad a társulatnak, de nem kötelezi a társulatot arra, hogy a késedelmes részvényes részvényét semmisnek s ebből folyó kötelezettségét megszűntnek tekintse. A temesvári kir. törvényszék: Alperes köteles felperes csődtömegnek 70 frt tökét, ennek 1885. augusztus 15-től járó 6°/o-os kamatát s 16 frt perköltséget 3 nap alatt megfizetni. Indokok: A részvénytársaság hitelezőivel szemben felelős egész vagyonával, tehát az egész részvénytőkéve] is. Ebből kifolyólag az egyes részvényeseket a részvényeik névértéke erejéig való felelősségtől fel nem mentheti. A keresk. törvény 169. §-a megengedi a részvénytársaságoknak, hogy alapszabályaikban kimondhassák, miszerint azon részvényes, ki az alapszabályszerüleg elhatározott befizetést a kitűzött határidőben nem teljesiti, minden a részvényből eredő jogait elveszti, részvénye megsemmisíttetik és a részvénytársaság a megsemmisített részvény helyett újat kibocsátani és azt értékesíteni feljogosittatik. Ezen intézkedés azonban semmi esetre sem jelent annyit, hogy a részvényes tetszésétől függ a további befizetést teljesíteni, vagy pedig azt az alapszabályok intézkedésére való hivatkozással egyszerűen megtagadni és ez által minden további kötelezettségtől menekülni, hanem a társaságnak ad jogot a késedelmes részvényes irányában érvényesíteni követelését, vagy pedig részvényét semmisnek nyilvánítani s ennek helyébe újat kibocsátani s azt értékesíteni. Mindaddig azonban, mig az új részvényes a részvénykönyvbe be nem vezettetik, az előbbi részvényes részvénye névértékéig felelős marad, (kt. 173. §.). Minthogy pedig alperes nem tagadja, hogy két csaczai takarékpénztári részvénynyel birt s hogy a csaczai takarékpénztár közgyűlése a részvények teljes befizetését szabályszerűleg határozta el és a felhívást a részvényesekkel alapszabályszerüleg közölte, hogy ezen felhívás értelmében minden részvény után 1885. augusztus lő-ig 35 frt volt fizetendő ; minthogy továbbá alperes azt, hogy részvénye megsemmisíttetett s a részvénykönyvbe helyette más vezettetett be, nem bizonyította, de még csak nem is állította, alperest a két részvénye után járó 70 frt tőke s ennek a befizetési határidő utolsó napjától járó 6°/o-os kamatai, valamint pervesztesége folytán a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. itélő tábla: az A. b. Ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért: mert az alapszabályokban foglalt az a kikötés, hogy a részv. társaság a részvények bizonyos értékének be nem fizetése esetén a nem fizető részvényét semmisnek nyilváníthatja, csak jogot ad a társulatnak, de nem kötelezi a társulatot arra, hogy a késedelmes részvényes részvényét semmisnek s ebből folyó kötelezett-