A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 16. szám - A mentelmi jog [könyvismertetés]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 16. számához. Budapest, 1890. április 20-án. Köztörvényi ügyekben. Kartétel esetében az elmaradt haszon esak akkor ítélhető meg, ha a kár szándékosan vagy feltűnő gondatlanságból okoztatott. A Yétkesség enyhébb foka mellett egyedül a tényleges kár meirtéritése követelhető. A s.-a.-ujhelyi kir. ts/.ék : Kelperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetében a kérdéses s alperes kezelése alatt megromlott gép értékét és a gépben okozott törés folvtán nem csépelhetés miatt kártérítés címén 2U0 frtot tesz alperes ellen követelésbe. Tekintettel azonban arra, hogy a meghallgatott szakértők véleménye szerint a gép a cséplésre tovább is alkalmas módon kijavítható és így annak teljes értéke el nem veszett, tekintettel továbbá arra, hogy felperes keresetében nem a gépben előállott kárt és értékcsökkenést, de annak teljes értékét teszi követelésbe, keresetét pedig e tekintetben ki nem javítván, az ítélkezés a kereseti kérelemtől eltérőleg felperes kérelmén túl nem terjedhet; tekintettel végül arra, hogy felpere? azt, miszerint a kérdéses géppel több helyütt vállalt cséplést és ennek nem teljesithetéséből kára származott, sem a kihallgatott tanuk vallomásával, sem egyébként nem igazolta: keresetével elutasítandó volt. A fentiektől eltekintve, felperes keresetével még azért is elutasítandó volt, mert a 3,375/86. sz. alatti tanúkihallgatási jegyzőkönyvhöz 2 /. alatt csatolt szerződés tanúsága szerint a kérdéses gép nem G. Dávid felperes, de F. József tulajdonát képezte és igy alperes ellenében nem G. Dávid, hanem F. József, mint a gép tulajdonosa, volt jogosult keresettel fellépni. (1887. évi nov. hó 15. 2,026. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét ama részében, mely szerint felperes veszteség, illetve elmaradt haszon címére alapított kereseti követelésével elutasittatott, helybenhagyja ; egyebekben azonban az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy fizessen felperesnek 35 frt tökét . . . Indokok: Habár felperes a per során nem bizonyította azt a kereseti állítását, hogy alperes a kérdéses cséplőgépet tudta és beleegyezése nélkül vitette a felperessel szomszédos alperesi udvarba és e szerint alperes roszhiszemíí eljárása nem bizonyíttátott; tekintve azonban, hogy alperes nem tagadta azt, miszerint a keresetben jelzett cséplőgépet felperes udvarából a saját udvarába vitette és hogy a gép cséplés közben az ő udvarán és az ő használatában tört el, e beismerésével szemben pedig nem bizonyította azt az állítását, hogy a gép kerekének eltörését a gép rosz minősége okozta, tekintve, hogy alperes, még ha jóhiszemű haszonkölcsönzőnek tekintetik is, az általa használt gép megrongálásáért felelős ; mindezeknélfogva alperest, a szakértők által, a fenforgó körülmények és a gép minőségének kellő figyelembe vételével indokoltan, 35 frtban megállapított kárösszeg megtérítésére kellett kötelezni, AZ elmaradt haszon címén érvényesített követelésével felperes az elsőbiróság ítéletében felhozott indokain felül elutasítandó volt különösen még azért, mert nem bizonyittatott alperesnek roszhiszemíísége, illetve az, hogy a gép időleges használhatlansága alperes vétkessége által okoztatott. (1889. jan. hó 23. 1888. évi 17,875. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság fentebbi számú és keletű Ítéletének nem felebbezett része érintetlenül, felebbezett azon része pedig, melylyel felperes haszonveszteség iránti követelésével elutasittatott, helybenhagyatik. Indokok: Mert alperes az elmaradt nyereség, vagyis haszonveszteség megtérítésére csak az esetben volna kötelezhető, ha a kérdéses cséplőgépet szándékosan, vagy szembetűnő gondatlansága által törte volna el, a mit azonban felperes egyáltalában nem bizonyítván, alperest a különben sem bizonyított haszonveszteség megtérítésére kötelezni nem lehet. (1890. jan. 16. 1889. évi 3,212. sz.) Felmondás nélkül elbocsátható a hajón alkalmazott gépész, ha a hajó kapitánya, mint a főnök helyettese s az általa vezényelt hajó kizárólagos parancsnoka irányában a köteles engedelmességet és tiszteletet megtagadja. (1884: XVII. t.-c. 94. §. 2. p.) A budapesti X. ker. kir. járásbíróság (1888. november hó 15-én, 95,714/1888. p. sz.) : Dr. Hegedűs Béla ügyvéd által képviselt R. László felperesnek, dr. Sámuel Lázár ügyvéd által védett E. József és társai budapesti hajótulajdonos cég alperes elleni 300 frt iránti perében itélt: Alperes tartozik felperesnek 300 frt tőkét s jár. megfizetni. Indokok : Alperes beismerte azt, hogy felperesi cég Villám nevű hajóján, mint gépész volt alkalmazva és beismerte azt is, hogy felperest felmondási idő betartása nélkül azonnal elbocsátotta, kifogást tesz azonban az ellen, hogy felperes 3 havi felmondási időre eső fizetést kér, mert felperes nem oly minőségben volt alkalmazva, a milyen állások a ker. törv. 57. §-ában fel vannak sorolva. Allitja továbbá azt, hogy felperest minden felmondási idő betartása nélkül elbocsátani joga volt, mert felperes az alperes cég üzletét veszélyeztette azon magaviselete által, hogy ugy a kapitányokkal, mint a saját alárendeltjeivel folyton veszekedésben állott. A felmondási idő tekintetében felhozott alperesi kifogás elvetendő volt, mert a ker. törvény 57. §-a fontosabb teendőkkel megbízott kereskedői segédek felmondási idejét 3 hónapra szabja. Hogy pedig hajózási vállalatnál egy gépész működése egyike a legfontosabb teendőknek, az magyarázatra nem szorul, mely okból a hajó gépészét 3 havi felmondási időre járó fizetés megilleti. Elvetendő volt alperes azon kifogása, illetve állitása is, hogy neki felperest azonnal elbocsátani joga volt, mert alperes be nem igazolta azt, hogy a ker. törvény 59. g-ának bármely pontja is felperes ellen alkalmazható lenne. A kihallgatott tanuk majdnem egyhangúlag állítják, hogy felperes veszekedő természetű, goromba ember, de egyszersmind azt is mondják, hogy saját teendőjét mindenkor jól és pontosan végezte. Alperes nem is állítja, annál kevésbé igazolja, hogy felperes főnökei, ezek helyettesei vagy a családtagok iránt goromba magaviseletet tanúsított volna, hogy a vele együtt alkalmazott kapitányokkal a szolgálatot nem érintő dolgok miatt összeveszett és hogy az alája rendelt egyénekkel gorombáskodott, azért a főnök alkalmazottját azonnal el nem bocsáthatja. De nem bocsáthatta el, különösen alperesi cég a felperest, mert alperes már egy év előtt ismerte felperes természetét, viselkedése miatt ekkor panaszok jöttek ellene, mindannak dacára felperest szolgálatában megtartotta, mely ténye által önmaga tette kétségtelenné azt, hogy felperes indulatos, goromba természetéből eredő veszekedések üzleti dolgaira befolyást nem gyakorolnak: ennélfogva felperes keresetének helyt adni, felperest a kereset értelmében marasztalni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1889. évi június hó 26-án, 8,929/1888. v. sz.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokolás: A felek előadásából és a tanuk vallomásából az tűnik ki, hogy felperesnek alperes szolgálatából felmondás nélkül történt elbocsátására közvetlen okul felperesnek T. Ferenc hajókapitány irányában a hajón tanúsított magaviselete szolgált. A kihallgatott tanuk különösen H. Hermann, K. Mihály és D. Antal tanuk vallomása által bebizonyította alperes, hogy felperes a » Villám« nevű gőzhajón T. Ferenc hajókapitányt, ingujjait felhúzva, ökleivel fenyegette, hogy őt kirázza ruháiból, sőt még egyéb is fog megtörténni. Tekintve azt, hogy T. Ferenc alperes »Villám« nevű gőzhajójának kapitánya és igy alperes, mint a hajó tulajdonosának helyettese, felperes pedig, mint ugyanazon hajón alkalmazott gépész, a hajón akár szolgálat közben, akár azonkívül a hajókapitány alárendeltje volt, tekintve továbbá, hogy hajón minden alkalmazott a hajbkapitány, mint a főnök helyettese irányában feltétlen engedelmességre és illedelmes magaviseletre van kötelezve és hogy ha ez ellen cselekszik, ez által köteiességei teljesítését elmulasztja, melyekből a ker. törvény 59. §. 3. pontja értelmében felmondás nélkül azonnal elbocsátható ; tekintve végül, hogy felperes a hajókapitány irányában magán a hajón oly illetlen és köteles tiszteletet megtagadó magaviseletet tanúsított, mely a hajón nem