A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 16. szám - A királyi tábla decentralizációja

156 R. JOG II. Kir. főügyészségek. 14. Mindenik kir. Ítélőtábla székhelyén kir. főügyészség szerveztetik. A kir. főügyészség kerülete azonos a kir. Ítélőtábla kerületével. 15. §. Mindenik kir. főügyészség kir. főügyészből, a szükséghez képest: egy vagy több kir. főügyészi helyettesből, az igazságügyminisztertől berendelt kir. alügyészekből és kezelő személyzetből áll. A számvevőségi teendőket a kir. Ítélőtáblánál szervezett számvevőség végzi. 16. S- A kir. főügyészségek személyzetének létszámát az igazságügyminiszter állapítja meg. 17. A kir. főügyészségek és főügyészi helyettesek járandósága : TT „ Lakpénz Budapesten lakpénz Hivatal, alias Fizetés vidéken és helyi pótlék Kir. főügyész I. oszt. 5,000 400 1,000 » II. » 4,000 400 1,000 Kir. föügy. helyet. I. oszt. 3,000 300 600 » II. » 2,0ü0 300 600 A kir. főügyészek kezelő hivatalnokai állásuknak megfelelőleg ugyanazon járandóságban részesülnek, melyet a jelen törvény 8. íj a a kir. Ítélőtábla kezelő hivatalnokai számára állapított meg. 18. S A kir. főügyészek és főügyészi helyettesek külön-külön országos összlétszámba foglalandók. A jelen törvény 10., 11. és 12. §§-aiban foglalt rendelkezések a kir. főgyészség személyzetére is alkalmaztatnak. III. Átmeneti és hatálybaléptető intézkedések. 19. í). A jelenleg fennálló budapesti és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláknál és kir. főügyészségeknél állandóan alkalmazottak a jelen szervezés folytán nyugdíjazhatók, de az itélőbirák, főügyészek és főügyészi helyettesek nyugdíja a legutóbbi fizetés felénél kevesebb nem lehet. 20. §. Ha a jelenleg fennálló budapesti és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláknál és kir. főügyészségeknél állandóan alkalmazott ítélőbíró, illetőleg kir. főügyész vagy főügyészi helyettes, a jelen szervezés alkalmával más kir. Ítélőtáblához, illetőleg kir. főügyészséghez helyeztetik át (1869 : IV. t.-c. 16. §., 1871 : IX. t.-c. 1. §. a) pont) köteles az áthelyezésnek a hivatalos lapban közzétételétől számított 15 nap alatt nyilatkozni, ha az áthelyezést el nem fogadja. 21. §. A jelen fennálló budapesti kir. ítélőtáblánál és kir. főügyészségnél állandóan alkalmazottak, a 8 illetőleg 17. §§-okban meghatározottnál nagyobb eddigi járandóságaikat — kivéve a drágasági pótlékot — akkor is megtartják, ha más kir. Ítélőtáblához, illetőleg kir. főügyészséghez helyeztetnek át. Magasabb fizetéssel nem járó áthelyezés esetén a szabályszerű költözködési költség megtéríttetik. 22. §. A budapesti kir. Ítélőtáblánál az alelnöki állás megüresedés esetén megszűnik. 23. §. A jelen törvény alapján szervezett kir. Ítélőtáblák működése megkezdése napjáig kinevezett kir. Ítélőtáblai fogalmazók, segédfogalniazók és kir. töügyészi fogalmazók, a jelen törvény alapján szervezett kir. ítélőtábláknál, illetőleg kir. főügyészségeknél továbbra is alkalmazhatók. 24. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a bűnvádi eljárásrói alkotandó törvény halálybaléptéig ideiglenesen több kir. Ítélőtáblai kerületet összekapcsolhat egy főügyészségi kerületté, ennek megfelelőleg szervezhet a törvényben meghatározott számmal kevesebb főügyészséget és megbízhat főügyészi helyetteseket a szervezett főügyészségek egy részének vezetésével. 25. §. A napot, melyen a jelen törvény alapján szervezett kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek működésüket megkezdik és a melyen a fennállók jelenlegi működésüket megszüntetik, az igazságügyminiszter határozza megi 26. §. A törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen törvénynyel ellenkező rendelkezései hatályon kívül helyeztetnek. Különösen hatályukat vesztik az 1870: XVI t.-cikk 1. § ának 1. és 2. pontjában, az 1886: XXXIV. t.-cikk 1., 2., 3. §-aiban és az 1888 : IX. törvénycikkekben foglalt rendelkezések. 27. § Az igazságiigyminiszter felhatalmaztatik, hogy rendelettel határozhassa meg: azokat a kir. ítélőtáblákat, melyek előtt a bírói gyakorlati vizsgálat letehető, továbbá a számvevőség felállításának időpontját és szervezésének módját, végre a jelen törvény életbeléptetéséhez még szükséges átmeneti és egyéb intézkedéseket. 28 s:- Ha a felállítandó kir. ítélőtáblák működésüket még a folyó évben kezdenék meg : az ezzel felmerülő átmeneti kiadásoknak a személyi járandóságok és dologi kiadások többletének fedezésére póthitel ny itta tik, mely az 1890. évre szóló állami költségvetési törvény 2. §. 3., 4, és 5. címénél lesz elszámolva. 29. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter megbizatik. Nyilt kérdések és feleletek. i. A végrehajtási jogból. (Kérdés.) A. bécsi cég javára a szombathelyi kir. törvényszék, mint váltóbiróság, B. felsö-eöri lakos ellen, 205 frt 53 kr. töke s jár. erejéig a végrehajtást elrendelvén, ennek foganatosítása céljából a felsö-eöri kir. járásbíróságot megkeresi. A birói végrehajtó kiküldetik, a ki azonban, minthogy a végrehajtás foganatosítása 3 hó alatt nem szorgalmaztatott, az iratokat a felsö-eöri kir. járásbírósághoz visszaterjeszti. Időközben A. cég B. elleni követelését, hitelesített engedmény alapján, C. felsö-eöri cégre ruházza át, ki is ezen engedmény és az eredeti váltó becsatolása mellett, egyszerű kérvényben azon kérelmet terjeszti a felsö-eöri kir. járásbíróság elé, miszerint ez a becsatolt okiratok alapján, a végrehajtási törvény 13., illetve 23. §-a értelmében, a végrehajtásnak közbenjöttével, javára leendő foganatosítása céljából, az iratokat a végrehajtónak ismételten adja ki. A felsö-eöri kir. járásbíróság C-t kérelmével hivatalból elutasítja, mert a végrehajtási törvény 17. §-a értelmében a végrehajtás folytatásának elrendelése azon bíróságnál kérendő, mely a végrehajtást elrendelte. Kérdés: Helyes-e ezen határozat? Nézetem szerint, nem. Mert a végrehajtási törvény 17. §-a csakis az esetben alkalmazható, ha a jogosított személyében a végrehajtás folyamán történik változás és a végrehajtás folytatása kéretik. Tekintve azonban, hogy az adott esetben a végrehajtás még foganatosítva sem lőn s ekként folytatólagos végrehajtásról szó sem lehet, tekintve továbbá, miszerint a végrehajtási törvény 116. §-a második bekezdésének analógiája szerint, míg a végrehajtási iratok a végrehajtást elrendelő bírósághoz, vissza nem küldettek, a végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság rendeli el az új jogosított javára az újabbi végrehajtást, tekintve mégis, hogy egy követelés erejéig a végrehajtás nem folytatólagos, csak egy ízben rendelhető el, s tekintve végül, hogy jelen esetben C. a teljes hitelű közjegyzői okirat s eredeti váltó alapján A. végrehajtató cég jogaiba lépett, világos, miszerint a végrehajtási törvény 13., de főkép a végrehajtási törvény 23. §-ának utolsó pontja értelmében, C. jelenlegi végrehajtató kérelmére, a végrehajtási iratok — annak megjegyzése mellett, hogy a jogosított A. helyett C. javára foganatosítandó a végrehajtás — a bírósági végrehajtónak ismételten kiadandók lettek volna. Dr. Schleiffer Ede, szombathelyi ügyvéd. II. Biztosíték lefoglalása. (Kérdés.) Felperes követelésének kielégítésére letiltotta alperesnek egy harmadik helyeit a bérbeadónál biztosíték gyanánt adott készpénzét. A foglalás jogerőre emelkedett, de időközben kiadta bérbeadó a letiltás ellenére a cautiót bérbevevőnek. Kérdés : ha a követelés felperesre bíróilag átruháztatott, folytathat e sikerrel felperes pert bérbeadó ellen, mert ez a pénzt letiltás ellenére kiadta bérbevevőnek, vagy pedig helyesen járt-e el bérbeadó akkor, miilőu a cautiót bérbevevőnek kiadta ? Kcrdezö. Sérele m.* A marosvásárhelyi kir. tábla ellentétes határozata. E becses lap f. évi 15. számában a »S é r e 1 e m« rovatban »Egy b.-hunyadi ügyvéd« a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla két határozatát tévesen előadva, azokat mint egymással ellentmondásban levőket tünteti fel. E cikkben ugyanis az »Egy b.-hunyadi ügyvéd« állítja, hogy a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla 4,884/1887. sz. alatti határozatával megállapította, hogy »oly esetben, ha az Ítéletben eskü ítéltetett, akár tétetett le az eskü, akár nem, a per eskü által eldöntöttnek tekintendő s perújításnak helye nincs« s ügyfele ennek folytán a perújítástól elesett, holott a perújitási kereset beadása idejében az eskü még letéve nem volt s ügy,£ le nevében okmányokkal igazolta, hogy a megítélt esküt az ellenfél csak hamisan teheti le, ezzel szemben pedig a kir. ítélő tábla egy más esetben 7,496/1889. számú ítéletével az ellenfél perújitási keresetének helyet adott, bárha az ügy esküvel lett előzetesen eldöntve s ma már az árverezés is foganatosítva van. Ezen közlés azonban nem felel meg a valódi tényállásnak. Az első esetben ugyanis a tényállás az : Rajka György felperesnek Mókán Petru elleni 98 frt iránti * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudalandó. A sz/rktszt'ósig.