A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 16. szám - A királyi tábla decentralizációja

a JOG. 155 közé tartozik, hogy valamely hagyatéki ügy elintézése céljából, egy vagy gyakran több, kapcsolatos hagyaték együttes elintézése válik szükségessé. Nézetem szerint tehát a halálesetfelvételek szempontjából, melyeket a tervezet ó9. §-a még az esetben is, ha »az örökhagyó törvényes leszármazójának, felmenőjének, testvérének, vagy házastársának törvényes örökösödése forog szóban«, elegendő bizonyitékokul elfogad és elismer, kell valami expediensről gondoskodni, mert ha a mondott esetekben a tervezet 20. és következő §-aít alkalmazzuk, egy ily hagyatéki ügy befejezése évekig elodáztunk, de még a jelzett hagyatéki ügyekre a javaslat negyedik és ötödik elmében tervezett eljárás és a 166. §. nem is alkaímaztathatik. Én tehát a 20. §-ba szükségesnek tartanám felvétetni, hogy: ^tartoznak a halálesetfelvétel készítésével megbízott közegek, a két eredeti példányban szerkesztett halálesetfelvételi ívet, egy e célra rendelt, folyó lapszámmal ellátott, keresztül fűzött, a hagyatéki bíróság által meghitelesitett halálesetfelvételi »gyüjtő« vagy »törzs« könyvbe szóról szóra bevezetni, a másolat hitelére az ív végét sajátkezű aláírásával ellátni, egyszersmind e könyvről évszám szerint pontos betüsoros jegyzéket vezetni. Mely könyvben foglalt halálesetfelvételi ívekről azon vezető közegek tartoznak bárkinek, szóbeli vagy Írásbeli kérelmére hitelesített másolatot kiadni. Ha pedig a kért halálesetfelvétel az általuk vezetett könyvbe még beigtatva nem volna, tartoznak azt a 24. értelmében kiállítani s a 20. §. rendelkezését teljesiteni«. Ez intézkedés által nemcsak a bonyolult hagyatéki ügyek elintézését lehetővé teszszük. hanem a javaslat 106. §-ának is gyakorlati érvényt szerzünk. Sőt azon anomáliát, hogy a különböző időben, ugyanazon örökhagyóról kiadott halálesetfelvételi ívek az örökösök minősége, sőt száma szerint is különböznek egymástól, lehetetlenné teSZSZÜk. (Folytatása következik.) A királyi tábla decentralizációja. A következőkben közöljük a képviselőház f. hó 17-iki ülésében Szilágyi Dezső igazságügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatot a királyi táblák szétosztásáról: Törvényjavaslat a kir. itélö táblák és kir. főügyészségek s zer v e zés érül. I. Királyi itélő táblák. 1. §. A kir. ítélőtáblák száma tizenegyben állapittatik meg. Székhelyeik a kővetkezők : Budapest, Debreczen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagy-Várad, Pécs Pozsony, Szeged, Temesvár. 2. §. A budapesti kir. Ítélőtábla kerületéhez : a balassagyarmati, a budapesti, a budapesti kir. kereskedelmi és váltó-, a beszterczebányai, az egri, a fiumei, az ipolysághi, a kalocsai, a kecskeméti, a pestvidéki, a székesfehérvári és a szolnoki, a debrecenikir. ítélőtábla kerületéhez : a debreceni, a mármarosszigeti, a nyíregyházai, a szatmárnémeti és a zilahi, a győri kir. Ítélőtábla kerületéhez: u. győri, a komáromi, a soproni, a szombathelyi, a veszprémi és a zalaegerszegi, a kassai kir. ítélőtábla kerületéhez: a beregszászi, az eperjesi, a kassai, a lőcsei, a miskolci, a rimaszombati, a rózsahegyi és a sátoraljaújhelyi, akolozsvári Icir. ítélőtábla kerületéhez: a beszterczei, a deési, a dévai, a gyulafejéi vári, a kolozsvári, a nagyszebeni és a tordai, a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla kerületéhez: a brassói, a csíkszeredai, az erzsébetvárosi, a kézdivásárhelyi, a marosvásárhelyi és a székely-udvarhelyi, a nagyváradi kir. Ítélőtábla kerületéhez : az aradi, a békésgyulai és a nagyváradi, a pécsi kir. Ítélőtábla kerületéhez : a kaposvári, a nagykanizsai, a pécsi és a szegszárdi, a pozsonyi kir. Ítélőtábla kerületéhez : az aranyosmaróthi, a nyitrai, a pozsonyi és a trencséni, a szegedi kir. Ítélőtábla kerületéhez : a nagybecskereki, a nagykikindai, a szabadkai, a szegedi, az újvidéki és a zombori, a temesvári kir. ítélőtábla kerületéhez: a fehértemplomi, a karánsebesi, a lugosi, a pancsovai és a temesvári királyi törvényszékek területei tartoznak. 3. §. Mindenik kir. ítélőtábla saját területén abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények és törvényes rendeletek a kir. Ítélőtáblákra ruháznak. A mely törvényszék kivételes birói hatósággal van felruházva, egész kivételes bírósági területére, annak a kir. ítélőtáblának a hatásköre terjed ki, a melynek területéhez a törvényszék tartozik. 4. §. Addig, mig a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok területeit törvény nem állapítja meg, a minisztérium valamely járásbiióságnak akár egész területét, akár egy részét rendelettel más kir. Ítélőtábla kerületéhez tartozó törvényszék, illetőleg járásbíróság területéhez is csatolhatja. 5. §. A kir. Ítélőtábláknál az itélőbirói személyzet elnökből, tanácselnökökbői és birákból, a segédszemélyzet elnöktitkárból, tanácsjegyzőkből (6. §.), a hol szükséges, fordítóból és tolmácsból, a kezelőszemélyzet igazgatóból, irodatisztekből és Írnokokból, a számvevő-személyzet számtanácsosból, számtisztekből és számgyakornokokból áll. 6. §. Tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyminiszter beleegyezésükkel albírákat rendel be. A budapesti kir. Ítélőtáblához berendelt vidéki albirák a berendelés tartamára évenkint 400 frt, a többi kir. ítélőtáblákhoz berendelt albirák pedig 200 Irt pótlékban részesülnek. A budapesti albiról — bármelyik kir. Ítélőtáblához rendeltetik is be — pótlék nem illeti. A berendelés két évnél tovább nem tarthat. Az igazságügyminiszter az albirákat akaratuk ellenére is áthelyezheti a kir. Ítélőtáblának a keiületében levő bármely járásbírósághoz, a mely kir. ítélőtáblához be voltak rendelve. 7. §. A kir. ítélőtábláknál alkalmazandó itélő bíráknak (elnök, tanácselnökök, birák) a segéd-, kezelő- és számvevő-személyzetnek létszámát az igazságügyminiszter állapítja meg, az itélőbirák összes létszáma azonban a 233-at ineg nem haladhatja. 8. §. A kir. Ítélőtáblák személyzetének járandóságai : „. ,. ... lakpénz és helyi Hivatali alias fizetés lakpenz p6tlék Budape«en forint Elnök 0000 1000 2000 Tanácselnök I. oszt 5000 400 1000 » II. oszt. ...... 4000 400 1000 Bitó I. oszt. .... 3000 300 600 » 11. oszt. . . . , , .jAtns). — 2500 300 600 Elnöki titkár I. oszt 1800 200 400 » » 11. oszt. ..... 1500 200 100 Fordító I. oszt. . . . 1000 200 300 » II. OSít . . . jt#. . . .". 900 200 300 Igazgató I. oszt . 1300 200 300 > II. oszt 1200 200 300 Irodatiszt I. oszt. . . 900 150 200 > II. oszt 800 150 200 » III. oszt 700 150 200 írnok . 600 100 200 Számtanácsos I. oszt. ..... 1500 200 300 1300 •200 300 Számtiszt I. oszt 1000 150 200 900 150 200 » III. oszt. . .... 800 150 200 700 150 200 » V. oszt 600 150 200 Számgyakornok I. oszt. . . 500 — — » II. oszt 400 — — A tolmácsdijakat az igazsá jügyminiszter rendeletben állapítja 9. §. A kir. Ítélőtábláknál alkalmazott tanácselnökök, birák, elnöki titkárok külön-külön országos összlétszámba foglalandók. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a kezelő- és számvevő személyzet összlétszámba foglalásáról rendelettel intézkedhessék. 10. §. A több fizetési fokozati állások véglegesen akkép rendszeresitendök, hogy az állások összes száma mindenik fokozatban egyenlő legyen. 11a azonban az összes állások száma egyenlően fel nem osztható : akkor a fölös számú állások a magasabb fizetési fokozatokba sorozandók. 11. §. A többfizetési fokozatú állásra a kinevezés rendszerint csak az. alsóbb (legalsóbb) fizetési fokozatba helyezéssel történhet. A kivételeket törvény állapítja meg. A jelen szervezés alkalmával a 10. §-ban meghatározott arányban a magasabb fizetési fokozatú állások is betölthetők, süt ezl az arányt a magasabb fokozatú állásokra kinevezettek száma annyiban meg is haladja, a hány oly egyén alkalmaztatik, a kinek eddigi járandósága több volt, mint az ujonan elfoglalt állásban az alsóbb fokozatú járandóság. 12. §. A mennyiben a jelen szervezés alkalmával bizonyos állásokban a magasabb fizetési fokozatú állások betöltetlenül maradnak és a 10. §-ban meghatározott arány a kir. Ítélőtáblák működése megkezdésének napjától számított két év elteltével sem áll helyre : akkor ez időpontot követő, hó 1-sö napján, a be nem töltött magasabb fizetési fokozatú állások felére (egyenlő meg nem oszthatás esetén a fölös számú állásokra is) az alsóbb fizetési fokozatban levők az össz-szám sorrendje szerint előlépnek, az. ál'ások másik felére pedig, — hasonló módon a kir. Ítélőtáblák működése megkezdésének napjától számított négy év elteltével történik az előléptetés. Ha pedig a jelen szervezés alkalmával a magasabb fizetési fokozatban levők száma meghaladná a 10. §-ban meghatározott arányt, akkor az arány helyreálltáig a magasabb fizetési fokozatban megüresedő minden két állás közül fokozatos előléptetésnek csak az egyik állásra van helye. 13. §. A kir. Ítélőtábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint, mint utolsó fokú bíróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségű jogkérdéseket teljes tanácsülésben dönti el. Mindenik kir. ítélőtábla köteles a többi kir. itéló'táblával elvi megállapodását közölni s ezt ugy a kir. igazságügyminiszterhez, mint a kir. kúria elnökéhez fölterjeszteni. Ha akár a kir. igazságügyminiszter, akár a kir. kúria elnöke arról győződnék meg, hogy az egyes kir. ítélőtáblák ellentétes elvi jelentőségű megállapodásra jutottak, vagy a kir. Ítélőtábláknak elvi jelentőségű határozatai a fennálló jogszabályokkal ellentétben állanak : haladék nélkül intézkednek, hogy a jogegység megóvása végett a felmerült kérdés a kir. kúria megfelelő teljes tanácsülése elé terjesztessék. A kir. kúria teljes ülési megállapodása jövőre irányadó. A teljes tanácsülések alakítására, az eljárásra és határozathozatalra a teljes tanácsülések megállapodásainak megváltoztatására vonatkozó részletes intézkedéseket az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.