A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 15. szám - Adalék a lutri-joghoz

GO ÍV JOG. I n d okok: Igazolást nyert, hogy K. Pál János és K. Pálné, elsőrendű vádlott két izben, másodrendű vádlott egy ízben R. Márton döghei lakos dohánypajtájából dohányt loptak el, J. Mihály a történt lopásokról tudomással birt. Az ellopott dohány értéke 50 frtot nem halad meg s mert vádlottaknak a bizonyítási eljárás során kelt ama vallomása, hogy a pajta bezárva nem volt s hogy ők a pajtán levő nyíláson mentek a pajtába, megcáfolva nem lett, cselekményük tekintettel az ellopott dolgok értékére, lopás vétségének volt minősítendő s mert elsőrendű vádlott a lopás vétségét két izben követte el, reá a B. T. K. 96. és 97. §-ai alkalmazásával összbüntetés volt kiszabandó. A B. T. K. 341. § ának a mellékbüntetésre vonatkozó rendelkezése a B. T. K. 54. §-ának alkalmazásával mellőztetett. Vádlottak büntetésének kiszabásánál a bíróság tekintettel volt azok büntetlen előéletére s azon körülményre, hogy káros büntetésüket nem kívánta. A B. T. K. 343. §-ának rendelkezése jelen esetben nem vol alkalmazható, mert vádlottak a károsnak feles kertészei, azaz vele oly szerződésben állanak, mely szerint ők munkájokért a termesztett dohány fele részét nyerik J. Mihály vádlott a bűnpártolás vétségének vádja alól fel volt mentendő, mert az, hogy ő a lopásból eredő nyereség biztosítása végett a büntetendő cselekménynél közreműködött volna, bebizonyítást nem nyert. (1887. november 29-én, 6,438. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: K. Pál János vádlottat a B. T. K. 333. és 336 §-ának 3. pontja alá eső két rendbeli, K. Pálné született B. Julianna vádlottat egy rendbeli lopás bűntettében a B. T. K. 70. §-a szerint, mint tettest s J. Mihály vádlottat a B. T. K. 82. §-a alapján a B. T. K 370. §-ának 2. pontja szerint minősülő orgazdaság vétségében nyilvánítja bűnösnek s ezért K. Pál Jánost _ a B. T. K. 96, 99. és 340. §-ai alapján s a 91. §. alkalmazásával két évi és három havi fegyházra, K. Pálné született B. Juliannát a B. T. K. 340. §-a alapján, a B. T. K. 92. §-a alkalmazásával egy évi börtönre s mindkét vádlottat a B. T. K. 341. §-a alapján öt-öt évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, J. Mihály vádlottat a B. T. K. 370. és 373. §-ai alapján két havi fogházra s egy évi hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának hason tartamú felfüggesztésére itéli, egyebekben pedig a kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja. Indokok: R. Márton káros és M. György tanúvallomása szerint a lopás elzárt pajtából, a deszkák felfeszitése által követtetett el és K. Pál János vádlott a vizsgáló birónál tett vallomásában maga is beismerte, hogy 1886. november 14-én dohányt lopni a zárt pajtába annak kiásott oldalán mentek be, K. Pálné a vizsgáló biró előtt szintén azt vallotta, hogy a pajta deszkáit egy alkalommal lopás elkövetése végett maga K. Pál Jánot feszítette ki, az pedig, hogy azokat a deszkákat más feszitette volna ki, semmivel sem igazolta; mindezekből kétségtelen, hogy a vád tárgyát képező lopások betörés utján követtettek el s ennélfogva a B. T. K. 336. §-ának 3. pontja szerinti lopás bűntettének voltak minősitendők. K. Pál János vádlott a vizsgáló biró előtt felvett vallomásában maga beismerte, hogy 1886. évi november 14-én, továbbá három nappal később ismét bement a pajtába s onnan dohányt lopott, minélfogva két rendbeli lopás bűntettében, K. Pálné azonban csak az első lopásra nézva ismerte el, hogy akkor ő is a pajtába bement s onnan dohányt hozott ki, az pedig, hogy a második lopásban is részt vett volna, tagadása ellenében K. Pál János vádiolt vallomásával bizonyítottnak vehető nem volt és így csakis egy rendbeli lopás bűntettében volt bűnösnek kimondandó; és büntetésének kimérésénél a kir. törvényszék Ítéletében felhozottakon kívül még a lopott tárgy csekély értékét és hogy az élvezeti cikket képez, mint enyhítő körülményt figyelembe véve, a B. T. K. 92. §-a alkalmazásának helye volt. J. Mihály vádlott maga beismerte, hogy K. Pál Jánostól 2 frtot kapott s hogy tudta, miszerint ez a pénz a lopott dohány elárúsitásából ered s minthogy ez által ő haszon végett oly tárgyát szerzett meg, melyről tudta, hogy az lopás következtében jutott K. Pál János kezéhez, de azokról a ténykörülményekről tudomással nem birt, melyek a K. Pál János által elkövetett lopást bűntetté minősítik, az orgazdaság vétségében bűnösnek kimondandó s büntetlen előéletét s a kapott érték csekélységét enyhítő körülménykép figyelembe véve, a fenti büntetésre Ítélendő volt. A kir. itélő tábla egyebekben a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helyben. (1888. május 15-én, 6,442. sz.) A m. kir. Curia: Tekintettel a K. Pálné vádlott mellett a kir. itélő tábla Ítéletében felhozott nagy számú enyhítő körülményekre, az ellene kiszabott büntetés hat havi börtönre szállíttatik le. Tekintettel továbbá arra, hogy J. Mihály vádlott elien csak az forog fenn, hogy követelésének ldegyenlitésére K. Pál Jánostól 2 frtot fogadott el, mely cselekménye a B. T. K. 370. §-ában meghatározott orgazdaságnak, sem más büntetendő cselekménynek ismérveit magában nem foglalja: e vádlottra nézve a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete ezen és az abban felhozott indokoknál fogva hagyatik helyben. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. itélő táblának ítélete, K. Pál János vádlott nem felebbezvén, a felhozott és elfogadott indokoknál fogva azzal a meghatározással hagyatik helyben, hogy a büntetés a jelen Ítélet foganatba vételétől számítandó. (1889. május 9-én, 1888. évi 9,426. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Nem képez fegyelmi vétséget, ha az ügyvéd a per tárgyának hányadát köti ki magának jutalmul. A szatmár-németi ügyvédi kamara (1889. évi szeptember 7-én, 96/1889. sz.) Miklósi Márton ügyvéd elleni fegyelmi ügyben végzett: Nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás az ügyvédi rts. 57. §-ban tiltott cselekmény elkövetése miatt elrendeltetik. Mert panaszlott önmaga beismeri, hogy saját ügyfelével L. Ferdinánddal a M. Imre ellen képviseletére bizott ügyben a jutalomdíjra nézve oly írásbeli egyezséget kötött, miszerint a M. ellen behajtható összegnek felét fogja ügyvédi jutalomdíjban megkapni. Súlyosbítja ezt azon körülmény is, hogy az egyezségben az is kiköttetett, hogy nála nélkül a két perlekedő fél külön egyezséget nem köthet. Az ügyvédi rts. 57. §-a az ily egyezséget semmisnek, az egyezkedő ügyvédet pedig fegyelmileg büntetendőnek rendelvén, nevezett ügyvéd ellen a törvény értelmében a fegyelmi eljárást elrendelni kellett. A magy. kir. Curia (1890. március hó 29-én, 27/f. 1890.): Az ügyvédi kamara végzése megváltoztatik, nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárásnak hely nem adatik ; mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 54. §-a szerint az ügyvéd jutalomdíja közte és fele között szabad egyezkedés utján okiratilag meghatározható; ezen törvény oly Írásbeli egyezség kötését sem zárja ki, mely szerint a per utján behajtható összegnek fele illetendi az ügyvédet jutalomdíjban ; jelen esetben tehát a pernél levő A) alatti egyezség kötése alkalmából, mely által a félnek rendelkezhetési joga a követelése tekintetében meg nem szűnt, fegyelmileg fenyítendő cselekmény fenn nem forogván, a nevezett ügyvéd ellen az 1874. évi XXXIV. t.-c. 57. §-ban tiltott cselekmény elkövetése miatt a fegyelmi eljárás elrendelhető nem volt. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. i,jgy. Honvéd kezelötisztnek a neje által kiállított nyugdíj-lemondási téritmény visszaadása végett benyújtott kérvénye: béiyegmentességben mm részesül. (1889. évi J,OJI. sz.) 1,398. Faipar és parketgyár liidépitési vállalata után kálón rovandó meg III. oszt. ker. adóval. {1889. évi 706"/. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlönyből. Csődök : (Tiitstein Bernát és neje e., ar.-maróthi tszék, bej. máj. 21, félsz. jun. 19, csb. dr. Bethlenfalvy György, tmg. Znamenák Sándor. — Gragger Károly e, ar.-maróthi tszék, bej. máj. 31, félszjun. 26, csb. dr. Bethlenfalvy György, tmg. dr. Bottka Gyözö. — Kohu Farkas e., szombathelyi tszék, bej. máj. 19, félsz. jun. 2, csb. Tura József, tmg. dr. Markovits Gyula. — Seidner testvérek (azelőtt Krauss, Heinrich) e., eszéki tszék, bej. jul. 1, perügyelö és id. tmg. Sabarics Mátyás. — Reich Albert e., petrinjai tszék, bej máj. 6, perügyelő dr. Ivandija József, id. tmg. dr. Egerszdorfer Vilmos. — NikoÜCS Milán e., uj-gradiskai jrbság, bej. jun. 8, perügyelö és id. tmg. dr. Posilovics Mihály. — Berthothy Cornél e., eperjesi tszék, bej. máj 20, félsz. máj. ?9, csb. Molitorisz István, tmg. dr. Müller Bertalan. — Csirics testvérek e., pancsovai tszék, bej. jun. 3, félsz. jun. 16, csb. Theil Albert, tmg. dr. Radda Ignác. Pályázatok: A bánffi-hunyadi jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 19-ig. — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. ápr. 20-ig. — A temesvári jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 24-ig. — A nagyszebeni tszéknél birói áll. ápr. 24-ig. — A makói jrbságnál járásbirói áll. ápr. 25-ig. — A kassai tszéknél birói áll. ápr. 25-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)