A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 13. szám - A budapesti ügyvédi kamara

A JOG 127 Ezen roppant teherhez járulnának a keriiletebeli járásbirósági felebbezések, melyek 1889-ben nem kevesebb, mint 746 számot képviseltek. A n y i t r a i törvényszék körébe esö járásbíróságoktól 1889 ben 644 felebbezés jött fel a kir. táblára - mihez járulna azután mint elintézendő évi összeg — a közpolgári perekből 1,283, minek fele sem fejeztetvén be az év végéig, 1887-re hátralékul 758 maradt; - a bíínperekböl pedig: 2,132 - miből 1,070 intéztetvén el, az 1886-ki deficit 1,062 volt. A szegedi törvényszék járásbíróságainak sommás pereiben 621 felebbezés használtatott. A törvényszék eddigi ügyterhe pedig következő volt. Közpolgári per 1886-ban 464 indíttatott s az előbbi ügyhátralékkal 1,185 volt elintézendő — miből 621 elintéztetvén — fenmaradt 564. Bünper 1,076 indíttatott, az elintézendők összege volt 1,213 — de rendkívüli erőfeszítéssel 1,106 elintéztetvén — az év végén csak 107 bünper maradt fenn. A pécsi törvényszéknél közpolgári per 1886-ban 408 kezdetett, az elintézendők összege volt 946; elintéztetett kevesebb, mint fele : 410 s megmaradt 1887-re 536, bünper 634 volt elintézendő, 4S8 elintéztetett és elintézetlenül maradt: 146. Ezen teher szaporodnék 616 felebbezéssel, melyek 1889-ben a járásbíróságoktól küldettek fel. De nagy felebbezési contingenst nyújtanának a nagyváradi, szombathelyi, temesvári törvényszéki kerületek járásbíróságai is, felülmúlva az 500 számot. Így a nagyváradi kerület járásbíróságaitól 527 sommás ügyi felebbezés jön a táblára. Midőn ezen törvényszéknél elintézendő volt: közpolgári per: 758 s bünper: 2,091, mikből 371 polgári és 543 bünper maradt elintézetlenül. A szombat h.e 1 y i törvényszékhez tartozó járásbíróságoktól pedig 557 felebbezés érkezett a táblára. És ezen törvényszéknél 1886-ban 324 közpolgári per és 761 bünper kezdetett meg; elintézendő volt 598 polgári s 856 bűnvádi, mikből 314 és 781 elintéztetvén, a polgáriakból fenmaradt 284, a bűnvádiakból azonban csak 75. A temesvári törvényszék járásbíróságai ellen 517 sommásügyi felebbezés használtatott. Ezen törvényszéknél pedig elintézendő közpolgári per 826 s bünper 873 volt. Elintéztetett: 374 polgári s 793 bűnvádi, fenmaradván polgári per 452 és bűnvádi csak 80. Azonban a többi törvényszékek nagy részénél is túlterheltetést idézne elő a javasolt felebbviteli rendszer. így az aradi törvényszék körében létező járásbíróságok táblai felebbezései is 464-r e emelkedtek. Különben ezen törvényszéknél elintézendő volt közpolgári per 600, minek csak egyharmada: 194 intéztetvén el, megmaradt 406; bűnper pedig 260, miután az 1,228 elintézendőből 968 lett elintézve. A szatmárnéme tijárásbiróságoktól szintén 456 felebbezés érkezett a táblára. A törvényszék elintézendője pedig volt polg. perekben 646 s bűnper 1,695, melyből 345 s 1,420 intéztetett el, ugy, hogy közpolgári per 239 s bünper 275 maradt elintézetlenül. Fentebbiekből láthatjuk, mikép törvényszékeink, melyek 4 — 700 felebbezés közvetlenségi elintézésével lennének terhelendők, oly helyzetben vannak jelenleg is, hogy évi ügybejöveteleiket sem képesek az év végéig elintézni, vagyis hogy az évi hátralékuk meghaladja a bejövetel összegét a közpolgári perekben. Erre szolgáltatnak példát a kisebb forgalmú törvényszékek is. így az ipolysághi, melynek járásbíróságaitól 176 felebbezés jön fel a táblára, 84 közpolgári perbejövetellel birt és hátraléka 85. A trencséni kerületéből 183 felebbezés érkezett és ezen törvényszék közpolgári bejövetele 144, hátraléka pedig 216 volt; a rózsahegyiből 189 felebbezés jön fel; polgári perbejövetele pedig 128 és hátraléka 164; a kalocsaiból 133 felebbezés történt; ügybejövetele 197 s hátraléka 261; az aranyosmaróthiból jött 102 felebbezés, az ügybejövetele 201, hátraléka 203. Hogy mily súlyosan hatna ezen rendszer a törvényszékeknek ügymenetére és pedig főképen a polgárjogi téren, következik abból is, hogy a bejövő s akkor a közvetlenség alapján elintézendő felebbezések száma rendesen és nem kis mérvben felülmúlja a közpolgári perek bejövetelét. Erre már a fentebbiekben is több példa található; de a kérdés tisztázására szolgáljanak még a következők : A n y i t r a i törvényszék járásbíróságaitól sommás ügyi felebbezés volt 644, a törvényszék polgári ügybejövetele pedig 522 ; | a nagyváradiaktól 527 és törvényszéki bejövetel 471; az aradiaktól 464 s törvényszéki polgári ügybejövetel 308; a szatmárnémeti törvényszék kerületéből felebbezés volt 456 és törvényszéki ügybejövetel 401; a beregszászi kerületből felebbezés 463 s a törvényszéki bejövetel majdnem fele: 244; a békés-gyulaiaktól 224 s törvényszéki bejövetel 218 ; a budapesti járásbiróságoktól 1,365 s a törvényszéki beérkezés 1,143; a debreceni törvényszéki kerületben 363—342 ; az egrinél 328 - 278 ; fehértemplominál 464—285 : győrinél 185 — 129; kaposvárinál 376—333; kecskeméti törvényszék járásbíróságaitól felebbezés 320 8 törvényszéki ügybejövetel: 254; a lugosiaknál 235 felebbezés s ügybejövetel 170; m.-szigetieknél 357, törvényszéki bejövetel 254; nagykikindai törvényszék járásbíróságainak felebbezései 323 s a törvényszéki bejövetel 228 ; temesváriaknál 517, bejövetel 376 ; zalaegerszegieknél 269, bejövetel : 200; zombori törvényszék körébe eső járásbiróságoktól felebbezés 266 s a törvényszék polgári ügybejövetele 201. így van ez az erdélyi részen is; némi kivétellel a törvényszékek közpolgári bejövetelét felülmúlja a járásbirósági felebbezések mennyisége. Nevezetesen a m.-vásárhelyi törvényszékek körében a felebbezések 1889-ben 277, a tszéki bejövetel pedig 225 ; kolozsvárinál felebbezés 264, bejövetel 182; gyulafehérvárinál 222, tszéki bejövetel: 209; beszterczeinél 153 — 118; dévai tszéknél bejövetel 196 s felebbezések 203; a beszterczeinél törvényszéki bejövetel 118 s a körébe eső járásbirágok felebbezései 143; a kézdivásárhelyinél a törvényszéki bejövetel 188 és az illető járásbiróságoktól felérkezett felebbezések összege : 214. Mindezekből a kérdéses reformtervezetre vonatkozólag a következtetéseket levonni nem lehet nehéz. Az előadott adatok által megvilágított ügyforgalmi helyzet olyan, melyben az alapos s gyors jogszolgáltatás érdekeinek veszélyezése nélkül törvényszékeinknél a közvetlenségre fektetett felebbviteli rendszert nem lehet megkisérleni. A budapesti ügyvédi kamara. Irta: báró PURCZELL ANDOR, budapesti ügyvéd. Megtörtént. Összeolvastatván a beadott szavazatok, — szól a szavazatszedő kiküldött bizottság jelentési, — a 869 bejegyzett kamarai tag közül szavazott: 377 helybeli és 24 vidéki küldvén be szavazatát, az összes szavazók száma 401 volt, minthogy azonban a törvény kívánalmainak ez meg nem felel, a kamara megalakultnak nem volt nyilvánítható s a régi állapot, a régi mandatariusok tisztjöket viselik még ez évi május 4-ig, mikorra uj közgyűlést proklamált az elnök. Erről nyert értesítést a folyó hó 23-án megkezdett kamarai gyűlés folytatásaként az e hó 27-ik napjára kitűzött határnapon a kamara helyiségében megjelent 16 ügyvéd. Nem volt már itt szóáradat, nem emelkedett fel a helyeslés vagy ellenzés nyilvánítására egyetlen hang sem, mindennyit, de hiszem a távollétükkel tüntető nagy többséget is gondolkozóvá teszi e szokatlan, a kamara fennállása óta még elő nem fordult eset, s méltán, mert jóllehet a szavazatszedő bizottság jelentése nagy mérvű közönynek nevezi a részvétel hiányát, legtöbb kartársam nézetét vélem tolmácsolni, midőn e »közőny« alaposabb, a dolog mélyében gyökerező okokra mutatok, mik factorai ezen kudarcnak nevezhető eredménytelenségnek. Nem kívánok ezúttal a törvény helyes, vagy helytelenségei felett dissertatióba bocsátkozni, mi már meghaladott álláspont, de el nem mnlaszthatom rámutatni ason külsőségekből alakult tényezőkre, mik a budapesti ügyvédi kamara megalakulása óta napirendüek, sőt mi több, állandó gyakorlat által permanensnek nevezhetők. Valóbán megbotránkoztató azon szívósság, melylyel egyikmásik nyíltan és alattomban a kamara intéző körébe tartozni magát mintegy feltolja s mintegy bank igazgatótanácsának tekintve az ügyvédi kamarát következetesen közremunkál, hogy újból és újból beválasztassék, megmaradjon állandóan ecetágynak az újonnan érkezők besavanyitására, hisz tudvalevő dolog, bármily nemes bort öntsünk az ágyra, épen ugy válik belőle az ecet, akár a vinkóból. De hogyan alakul meg a budapesti ügyvédi kamara? Lássuk mi történik a kulisszák mögött. Van itt a fővárosban egy harmadfélszáz tagból álló ügyvédi kör, itt intéző személy a gazda, a kör mintegy Í00 —120 tagjaiból megalakul egy kandidationalis bizottság, ez összeül és kijelöli a kamarai tisztviselőket és választmányi tagokat. Természetesen kik a körnek nem tagjai, azok részt sem vesznek e mozgalomban;