A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 11. szám - Haszonbérlő és zárlat

44 ü JOG F J. kérelmére a n.-váradi kir törvszék csődbírósága által csőd 1 nyittatván, vád emeltetett ellene, hogy a csőd nyitása előtt nejé­nek megengedte, hogy a 300 írt tőke és jár. erejéig női hozo­mány cimén végrehajtást és bírói árverést foganatosítson, minek megtörténte vagyontalauságát és pedig a csődnek vagyon hiánya miatti megszüntetését és a hitelezők károsítását vonta maga után, figyelemmel arra, hogy a beszerzett polgári per adataival igazolást nyert, miszerint az 1885. július 1-én közjegyző előtt kiállított házassági szerződés alapján, mely női hozomány tárgyait elősorolja, a K. és U. kereskedő cég által I.-re vádlottól lefoglalt ingósá­gokra nézve 11.-r. vádlott K. S.-né bukottnak neje igénykeresetet támasztott és hogy a lefoglall ingókia nézve tanuk Sz. M. és T. B. földesi lakosok vallomása és a polgári bíróságok által odaítélt póteskii letételével tulajdonjogát igazolta, a végtárgyalás alkal­mával pedig eskü alalt kihallgatott tanuk Ny. S. és F. M. bizo­nyították, hogy a házassági szerződésben kitett 300 frt készpénzt, melynek biztosításául bukott ellen a végrehajtás foganatosíttatott, az egybekelés alkalmával bukott neje női hozományául kapta, ily körülmények között sem az, hogy bukott oly adósságot vagy kötelezettséget valónak ismert volna el, mely egészben vagy rész­ben valótlan, sem az, hogy egy vagy több hitelezőjét kielégítette, zálog vagy megtartási jognak engedélyezése, vagy vagyona vala­mely részének átangedése által kedvezményben részesítette, sem végre ok, hogy II.-r. vádlott K. S.-né a csalárd bukás büutettét szándékosan előmozdította vagy könnyítette volna, fenn nem forogván, vádlottakat az ellenük a btkv. 414. §. 2. és 3. valamint a btkv. 69. §. 2. pontjába ütköző csalárd bukás büntette s abbani részesség vádja és következményeinek terhe alul felmenteni kel­let ; ellenben miután I.-r. vádlott K. S. fizetési kötelezettségét tudta és maga ellen csődöt nem ő, hanem F. I. kért ezen a btkv. 416. §. 4. pontja szerinti vétség miatt nevezett vétkesnek mondandó s tekintettel jó előéletére, az Ítélet rendelkező ré­szében foglalt szabadságvesztés és mellékbüntetéssel fenyí­tendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvszék ítéletét K. S.-néra vonatkozóan helybenhagyja, ellenben K. S.-re vonatkozóan megváltoztatja s ezt a vádlottat a btkv. 414. §-nak 3. pontja alapján a csalárd bukás bűntettében mondja ki bűnösnek s azért a btkv. 91. és 415. §. rendelkezéséhez képest 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: A napló 13. sz. a. közjegyzői okirat igazolja, hogy a közadós a csődöt megelőző két hóval a nejétől átvett 300 frt biztosítására megengedte, hogy azt bármikor rajta végre­hajtás utján megvehesse. K S-né mihelyt tudomására jutott, hogy férjét K. és U. cég beperelte, a kedvezmény biztosit isára készült közjegyzői okirat alapján 188"). aug 7-én férjének összes vagyonát végrehajtásilag lefoglaltatta. K. S. pedig ennek dacára csődöt nem kért maga ellen és igy időt engedett nejének, hogy a szerzett zálogjog a csőd rész'röl megtámadható ne legyen. A közadósuak ez a szándékos cselekménye magában rejti a hitelezők megkárosításának célzatát és igy a btkv. 414. § 3-ik pontját a kir. ítélőtábla bebizonyítva látja. A büntetés ki­mérésénél figyelembe vette a kir. tábla vádlott büntetlen elő­életén felül a családi viszonyt, a mely cselekményének indító okát képezte; Il.-r. vádlottra vonatkozó részét az ítéletnek indo­kainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Minthogy K. S. vádlottnak az a cselek­ménye, hogy felesége hozományáról közjegyzői okiratot adott ki, az annak alapján vezetett birói vgrhtást pedig meg nem támadta, a fenforgó körülmények közt nem képez oly kedvezményt, mely a btkv. 414. §. 3. pontja a'lá eső csalárd bukás bűntettét meg­állapítja ; ennélfogva a K. S. cselekményének minősítésére s büntetésére nézve a raásodbiróság ítéletének megváltoztatásával vonatkozó indokaiból az e.-b. Ítélete, egyebekben pedig szintén az elfogadott, az e.-b. ítélet indokainál fogva a raásodbiróság ítélete hagyatik helyben, az e.-b. Ítéletére m;gjegyezvén azonb.m, hogy vádlott terhére rótt cselekmény nem hamis, hanem vétkes bukás vétségét képezi. (1890. február 12-én 9034.) Ha a hitelező végrehajtható követelését éveken át nem éryé­nyesiti, a btkv. 386. §-a nem alkalmazható, midőn az adós ingat­lanát másra ruházza át. (M. kir Curia: 1890. évi január 9-én, 6,714.) A tizenhatodik életévet még be nem töltött egyéneknek cnlpa miatti büntethetőségére nézve, a mellettük szóló védelem ellenében, annak egyenes bebizonyítása szükséges, hogy a vád tár­gyát képező esetben maguktartásának gondatlan voltát és e gon­datlanság bűnösségét is képesek voltak belátni. (M. kir. Curia: 1890. február 4-én 7,363.) Tekintve, hogy a büntető eljárás folyamában a büntető I)Íróság hatásköréhez csakis a büntetendő cselekmény által vagyo­nában károsított fél, más uton nem biztosított kártérítési igényeinek bizlositása iránti intézkedés tartozik, tekintve, hogy az állaim kincslárnak a bűnvádi eljárás illetög a rabtartás által okozott költségei a fentebbi tekintet alá nem vonhatók, ezek tekintetében biztosítási végrehajtás a büntető bíróság által el nem rendelhető. A nyitrai kir. törvényszék: A kir. ügyészségnek 10,480/1889. számú átirata vizsgálati fogságban lévő, a gyilkosság bűntette miatt vádott H. R. és P). G. bűnügyében két db. bizonyítvány az iratokhoz csatolandó. Azon kéretnek pedig, hogy B. R. ingatlanaira 1,1)00 frt eljárási és rabtartási költség erejéig a biztosítási végrehajtás elrendeltessék, hely nem adatik, mert biztositásnak a polg. elj. analógiája szerint csak lejárt követelésre a veszély esetén lehet helye, veszélyt pedig a kir. ügyészség nem igazolt s lejárt követelésről nem lehet szólani, lejártnak tekinthető az elj. és rabt. költség iránti követelés csak érdemleges marasztaló ítélet meghozatalával; s ezen eset még be nem állott; elutasítandó a kéret végre még azért is, mert marasztalás esetén is a vagyoni teljesítésre nézve az ideiglenes elj. szab. 111. és 112. §-ai szerint a végrehajtást a polg. bíróság rendeli el s azért is, mert a kir. ügyészség nem is jelezte azon ingatlanokat, melyekre a végrehajtást kéri s azok a községi bi­zonyítványban sincsenek jelezve. A budapesti kir. ítélő tábla: Tekintve, hogy a fennálló büntető eljárási gyakorlat megállapodása szerint, a mely legutóbb a kir. Curia büntető tanácsainak 69. sz. döntvényében is kifejezést nyert, a büntető eljárás folyamában a büntető bíróság hatásköréhez csakis a büntetendő cselekmény által vagyonában károsított fél más uton nem biztosított kártérítési igényeinek biztosítása iránti intézkedés tartozik, minthogy az államkincstárnak a bűnvádi eljárás illetőleg rabtartás által okozott költségei a fentebbi tekintet alá nem vonhatók, ez okon a kir. ítélő tábla a kir. törvényszéknek végzését helybenhagyja. (1889. november hó 25 én 44,562. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. I'J9S- Ösztöndíj - alapítványok ingó vagyona: illeték­egyenértékmentes. (1889. évi 8,887. sz.) 1.394. Jegyzökönyvek, melyekben a csödválasztmány meg alakítása kéretik: bélyegmentesek. (1889. évi 7,218. sz.) 1.395. Kiskoriiak neveltetésére rendelt és tényleg arra is fordított kamatjövedelem: tökekamatadó tárgyát nem képezi. (1889. évi 7,529. sz.) 1.396. Ha a végrehajtás tévedésből nem a fél közbenjót­lével, hanem hivatalból s oly időben lett foganatosítva, a midőn a követelés már kiegyenlítve volt; a végrehajtási jegyzőkönyv bélyegilletéke nem követelhető. (1889. évi 8,113. sz-) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weisz Béla e., nyíregyházai tszék, bej. april 14, félsz, april 28, csb. Mráz János, tmg. Kovács Zsigmond. — Hoffmann Kálmán <: , kaposvári tszék, bej. april 23, félsz. máj. 21, csb. Bogyay Kálmán, tmg. dr. Haidekker Károly. — fiauzer Hálint e., pécsi tszék, bej. márc. 15. félsz, márc. 29. csb. Kaufman Nándor, tmg. dr. Tarnay Károly. — Mos­kovits Johanna e., aradi tszék, bej. april 15, félsz, april 24, csb. Zubor Gyula, tmg. Steinitzer Félix. — Steill Vilmos e., bpesti tszék, bej. april 22, félsz, máj, 21, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Melha Kálmán. — Kohn Izidor e., nagybecskereki tszék, bej. april <i, félsz máj. 21, csb. Kiss Sándor, tmg. dr. Grandjean József. — Pollák Henrik e., pozsonyi tszék, bej. april li, félsz, april- 21, csb. Keifel József, tmg. Mossóczy István. — Gerébi IIlire e., kecskeméti tszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 25, csb. Csilléry Kálmán, tmg. Papp Sándor. Pályázatok : A siklósi jbságnál aljegyzői áll. márc 22-ig. — A n.-mihályi és zólyomi jbságoknál birói áll. márc. 23-ig — A fogarasi és komáromi jbságnál joggyakornoki áll. márc. 23-ig. — Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll. máre. 26-ig. — A rimaszombati tszéknél aljegyzői áll márc. 27-ig. — A miskolci és a n -kanizsai tszékeknél ll-o d oszt. jegyző áll. márc. 28-ig. — A zilahi jbságnál birói áll. márc. 28-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyoinda-rpazveny-taraasáq"-nál iHold-utczn 7. szám.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom