A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 10. szám - A kunhalasi járásbíróság állapota

£L JOG. kötelezhető : az alperes tulajdonos a felperes bérleti birtokát jogtalanul háboritónak nem tekinthető; ugyanazért a tulajdonos alperessel szemben felperes javára nem visszahelyezésnek van s lehet helye, a mi az udvari kamara és padlás egy része lebontatván, nem is lenne eszközölhető, hanem a mennyiben Felperes alperesnek ezen építkezése folytán károsodott, a bérlemény nem használhatásából, esetleg árúi áthelyezéséből folyó kártérítés miatti keresettel áll módjában eshetöleg igényeit alperes ellen érvényesíteni. A iiuift-y. kir. Curia (1889. december 27-én, 9,362/1889.): A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A I!. a. okirat tartalmából kiderül, hogy felperes az alperes által szándékolt építkezés megkezdetését, 1889. május hó 16-án kelt iutvényében azzal a hozzáadással tilalmazta : hogy az építkezés és átalakítás következtében előállandó kárának megtérítésére való jogát fentartja. Habár tehát a bérlő rendszerint jogosítva is van azt követelni, hogy a bérlemény tárgya a bérleti idő tartama alatt sértetlenül és egész terjedelmében a bérbeadó által fentartassék és a bérlő rendelkezése alatt hagyassák, ha csak a bérlet tárgya szükséges javítást nem igényel, a mely célból a bérbeadó a javítást eszközölheti, mégis felperes figyelemmel a fentebb felhívott B. a. okirat tartalmára, ez időszerint nem követelheti azt, hogy alperes a megkezdett építkezést abbanhagyja és felperesnek az építkezés folytán igénybe vett területeket, valamint az épületbontás által szabaddá lett térséget felperes rendelkezésére bocsássa, mert az intvény tartalmából alperes méltán lehetett azon jóhiszemben, hogy felperes az egyes helyiségek és területeknek sértetlen állapotban való feutartásához nem ragaszkodik feltétlenül, hanem kész kártérítéssel is megelégedni, és mert ily helyzetben felperes a jóhiszemű bérbeadót, az előbbi állapot helyreállítására nem szoríttathatja, hanem kénytelen megelégedni a kártérítéssel, mire nézve jogosultságát a másodbiróság is fentartotta. Ha a telektulajdonos saját falán nyílást készít, ez nem képez jogsértést a szomszéd telke irányában, mert a nyílást készítő saját tulajdonával rendelkezik. A szolgalom elbirtoklás ntjáu akkor veszi kezdetét, mikor valamely tulajdonos másnak liltására felhagy egy oly cselekménynyel, melyet különben tenni jogában állana; ámde maga azon körülmény, hogy a tulajdonos sajátjával egy bizonyos módon, avagy egyáltalán s bárminő hosszú időtartamon át is nem rendelkezik, másnak nem nynjt jogot arra, hogy a tulajdonost a célbaveti rendelkezéstől eltiltsa. (Magy. kir. Curia 1890. február 5. 4,240.) A hagyatéki eljárásra az 18G8: LIV. t.-c. 562. §-a értelmében városokban a törvényszék illetékes, akkor is, ha a törvényszék e«.ak később állíttatott fel. (Illetőségi összeütközés.) A in. kir. Curia (1889. december 27. 9,489/p. 1,889.) Azon illetőségi összeütközési ügyben, a mely néhai K. Péter hagyatéki ügyében a zala-egerszegi kir. törvényszék és a zala-egerszegi kir. járásbíróság között felmerült, a m. kir. Curia a hagyatéki bírósági teendők teljesítésére és igy a mennyiben az átadásnak helye van, egyszersmind a hagyaték átadására is a zala-egerszegi kir. törv.széket mondta ki illetékesnek. Mert városokban a hagyatéki bírósági teendők teljesítésére az 1868 : LIV. t.-c. 562. §-a értelmében, a kir. törvényszékek vannak hivatva, azon eset tehát, melyben ott, hol törvényszék nem volt, városokban is a szolgabirósáo- és illetőleg az ennek helyére lépett járásbíróság járt el, a törvény fentebb idézett általános szabálya alól oly kivételt képezett, a mely csak addig foglalhatott helyet, a mig az általános szabály alóli kivételt megállapító ok, vagyis a törvényszék hiánya ezt elkerülhetlenné tette; továbbá, mert a korábbi városi törvényszékek gyámhatósági osztálya, bírói és gyámhatósági vegyes hatás körrel bírván a két hatáskör szétválasztása folytán a birói teendők továbbra is a bíróságok hatáskörében maradtak és az 1873 : XXXI. t. c. 18. §-ában említett kir. törvényszékek hatáskörébe is átmentek. Makacssági Ítélet ellen is lehet perújítással élni, mert nincs törvény, mely azt rendelné, hogy ily Ítélet ellen első sorban igazolással kelljen élni. A in. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak a perújitási kérelemnek helyt adó rendelkezése hagyatik helyben sa másodbiróság utasittatik, miszerint a kereseti követelés érdeme felett határozzon. Indokok: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával azért kellett jelen itélet rendelkező része értelmében határozni, mert az, hogy meg nem jelenés miatt hozott elmarasztaló itélet ellen is lehessen perújítással élni, törvény által kizárva nincs ; mert nincs törvény, mely azt rendelné, miszerint ily itélet ellen első sorban igazolás jogorvoslatával kell élni és mert a fenforgó perújitási kereset s az ahhoz A. a. csatolt bizonyítván}' annak bizonyítására, hogy alperes a kereseti váltót alá nem irta s igy váltói kötelezettséget nem vállalt, a felhozott új bizonyíték mindenesetre lényegileg a per tárgvára vonatkozik. (1890. január 29 én 1,033. sz. a.) A 32 évi elévülési időszakra nézve a magyar törvények hatálya visszaállíttatván, e részben az o>ztr. ptkv. 1,494. § ának rendelkezése többé nem irányadó, az elévülés tehát kiskornak ellenében is fenti időben eszközölhető. Az elbirtokló rosszhiszeműsége nem áll az elbirtoklásnak útjában, ha be nem igazoltatik, hogy a törvény által tiltott módon jutott a birtokba. A telekkönyvi első felvétel a már megkezdett közönséges elbirtoklást félbe nem szakítja, sem pedig ezen felvétel alapján a három évi elbirtoklásnak helye nincs. A telekkönyv az abba felvett térmértékekért nem sz ívatóI. (M. kir. Curia: 1890. január 7-én 3.780. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Valamely részvénytársaság vezérigazgatója írásbeli vagy szóbeli kötelező nyilatkozatot csak az alapszabályokban mesrállapitott formnszerüségek megtartása mellett tehet. A b.-gyarmati kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A keresk. törv. 157. §. szerint a részvénytársaságok kötelesek alapszabályaikban a cégjegyzés módját megállapítani, mert az idézett § ban foglalt rendelkezéssel okszerű összefüggésben álló 158. §. szerint a cégjegyzés módja közzététel tárgyát képezi. A törvény eme rendelkezését, a részvénytársasággal jogviszonyban lévő harmadik személyek érdekeinek védelmét is célozván, a kölcsönösség elvénél fogva a jogviszonyba lépés megállapított alakszerűségéhez nem ragaszkodó fél jogai érvényesítésénél az eltérésből eredő joghátrányokat tíirni köteles. Következik ebből, miként azt a keresk. törvény 185. §-ra alapított birói gyakorlat is megállapította (lásd 2,234/84. sz. curiai döntvényt), hogy valamely részvénytársaság Írásbeli kötelező nyilatkozatot csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása mellett tehet. Minthogy pedig alperes részvénytársaság bejegyzett és közzétett s az A) alatti megkötése idejében érvényes alapszabályainak 44. §. szerint (lásd a B) g) és d) a cégjegyzék érvényességéhez, a címbélyeg előnyomásán kivül, még a legnagyobb korlátozás mellett is legalább egy igazgatósági tag és az e végből meghatalmazott tisztviselő együttes aláírása volt szükséges, a címbélyeg előnyomata mellett csupán G. igazgatósági tag által aláirt A) alattit alperes részvénytársaságra nézve, ennek kifogása következtében kötelezőnek kimondani annál kevésbé lehet, mert az idézett törvényszakaszok és azokra állapított birói gyakorlattal szemben a felperes által vitatott keresk. szokás, a birói kimondás alapjául bebizonyítás esetében sem szolgálhatna. Ily ügyállásban, ha bizonyítottnak vétetnék is felperesnek alperes által tagadott azon előadása, hogy az A) alatti alapján eszközölt részleges teljesítéseket elfogadta s azon egyenértéke erejéig viszonteljesitést eszközölt, a vitás jogra befolyással nem lehetne, mert a részletekben való teljesíthető Á) alatti ügylet, minthogy annak természete a határidőn túl (1885. aug. 28.) való teljesítést ki nem zárja, a keresk. törv. 355. §-ában és az erre alapított birói gyakorlat szerint (1,685/81. curiai döntvény) megállapított fix ügylet jogi természetéhez szükséges feltételekkel'nem birván, a részleges teljesítésnek egyedül alperes jóakaratán alapuló elfogadásából az ügylet még nem teljesített részének alperest terhelő volta nem következik. Ezen okoknál fogva felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. itélő tábla: Az e.-b. ítéletét helybenhagyja annak a kt. 157., 158. és 185. i>-aira alapított indokaiból