A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 10. szám - A kunhalasi járásbíróság állapota

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 10. számához. Budapest, 1890. március 9-én. Köztörvényi ügyekben. A bérlő rendsierint jogosítva tan azt követelni, hogy a bérlemény tárgya a bérleti idő tartama alatt sértetlenül és egész terjedelemben a bérbeadó által fentartassék és a bérlő rendelkezése alatt hagyassék. De a bérlet tárgyán a szükséges javításokat a bérbeadó még akkor is eszközölheti, ha ez által az a bérlő használata alól elvonatik. Ha az építkezéstől való eltiltás különbeni kártérítés terhe alatt történt, a tiltakozó többé csak kártérítést, de nem az előbbi állapot visszaállítását követelheti. A hajdúszoboszlói kir. járásbíróság; (1889. július 23-án, 1,595/p. 1889): Szőllösy János ügyvéd által képviselt N. Józseí felperesnek, Belováry Lajos ügyvéd által védett özv. N. Mihályné U. Anna alperes elleni további építkezéstől eltiltás és visszahelyezés iránti perében itélt: Ha felperes leteszi a föesküt arra, hogy az A. alatti bérleti szerződés megkötése után a bérlemény és építkezésre vonatkozólag alperessel újabb egyezséget nem kötött; nevezetesen sohasem engedte meg sem alperesnek, sem megbízottja S. Balázsnak, hogy az általa bérelt, alperessel közösen használt udvaron építkezzen, kibérelt raktárát, padlás-helyiségét elbontassa, árúit egy deszkabódéba hordassa, ez esetre felperes békés birtokába az A. alatti szerződésben körülirt bérletébe visszahelyeztetik s köteleztetik alperes a bérleménynek a bérlet tartama alatti sértetlen fentartására. továbbá alperes a közösen használt udvaron való építkezéstől a bérlet tartama alatt eltiltatik. Indokok: Az A. a. bérleti szerződés 1. pontja szerinl felperes kibérelte az alperes tulajdonát képező, a pl—i 250. f. sz. tjkönyvben 95/a. hrsz. ingatlanon a bolthelyiséget, hozzátartozó s közvetlen mellette lévő kézi kamarával az udvar belsejében lévii régi épületet, kivételével egy fakamara és egy félszernek l;s84. év augusztus hó 1-től hat évre ugy, hogy peres felek a jégvermet és udvart közösen használják s e szerződés 8. pontja szerint felperes a közös udvaron apró majorságot nem tarthat, de ezenkívül, mint éppen e pontból is kitűnik, háborítatlanul volt jogosítva alperessel az udvart közösen használni. Vagyis az A. a. szerződéssel felperes birtoklási jogosultsága teljesen igazolva van. Alperes a folyó és mult hónapban a NB. alatti tervezeten feltüntetett építkezést tényleg megkezdte a közösen használt udvaron közvetlenül a bolt helyiségnek az udvar felőli részén az udvart feltöltötte, az építkezést itt is megkezdte; az udvar belsejében levő felperesnek bérbeadott régi épületből — hol felperes lakása is van — egy raktárhelyiséget és a padlást elbontotta, a felperes által bérelt, most említett raktárból az árúkat az udvar leghátulján a régi épület háta mögött lévő deszkabódéba hordatta ; a felperes kézi raktárát közvetlen a bolt mellett elbontani akarta, de a mint a tárgyalás során beismerte, ezen szándékától időközben elállott. Mindezeket alperes beismeri, de azon kifogást emeli, hogy felperes neki még a tél folyamán engedélyt adott a tervbe vett építkezéshez, megengedte ugyanis, hogy közvetlenül az üzlet mögött a bolttal egy fedél alá, a közösen használt udvaron építkezzen, a raktárt és padlást elbonthassa, de meg mint alperes kifogásai közt előterjeszti, a raktár és padlás elbontásáért megfelelő kártérítést ajánlott, a közösen birt udvarrész beépítéséért pedig az udvar hátulján 150 négyszögöl területet, az udvar oldarészén pedig a beépíteni szándékolt területnél kétszerte nagyobb területet ajánlott felperesnek kárpótlásul s igy a méltányosság szempontjából sem lehetett volna az építkezést ellenezni. Mindezeken felül alperes az A. a. szerződés b) pontjára alapítja építkezési jogát, vitatván, hogy e pont kétségbevonhatlan jogot ad neki az építkezésre. Alperes által, a kifogások bizonyítására felhívott érdektelen tanuk T. József, Sz. Balázs, K. János, B. Rozália a kifogásokat nem igazolták, sőt a szinte alperes által felhívott W. Gyula tanú azzal, hogy felperes tiltakozott az ellen, hogy bérletéhez tartozó épületnek bárminemű része lebontassék és áthelyeztessék, alperes ellen bizonyított. S. Balázsné mint alperes leánya és S. Balázs, mint alperes veje és az építkezés körül teljes megbízottja, kifogástalan és érdektelen tanukul elfogadhatók nem voltak, mert a per mikénti eldőlte reájuk is vagyoni előnynyel, vagy károsodással fog járni. A tanukkal való bizonyítás tehát sikerre nem vezetett. A szerződés b) pontjára alapított alperesi érvelés el nem fogadható, sőt e pont éppen alperes álláspontja ellen bizonyít, mert e pontban egyedül bolthelyiség építése engedtetett meg, már pedig alperes a közös udvaron a már meglevő bolt háta mögött nem boltot szándékozik építeni, ezt ő nem is állította. A felhozott méltányossági szempont a bérleti szerződésben körvonalozott megállapodások mellett birói figyelembe nem vehető, mert e per eldöntésénél az esetleg megsértett jog megvédése, a szerződéses kötelezettség, a szigorú törvényesség határozhat. Minthogy tehát alperes, a tanukkal való bizonyítás nem sikerülte esetén felperest főesküvel kínálta meg és felperes a föesküt elfogadta, a föesküt felperesnek itélni s a per kimenetelét a főeskü le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. Felperesnek a tárgyalás során felhozott azon kifogása, hogy az írásba foglalt bérleti szerződés mellett a tanukkal való bizonyítás helyt nem foghat, mellőztetett, mert a szerződés után létrejött tények, tehát mint jelen esetben egy újabb egyezkedés bizonyítására bizonyítékok bármely neme alkalmazható. A prts. 210. g-ának intézkedése csak a rendes és a 144. §-ban szabályozott jegyzőkönyvi eljárásra vonatkozik, a 120. §. rendelkezései pedig nem tartalmaznak oly szabályt, hogy a sommás eljárásban, a tanúvallomások folytán felmerülhető észrevételek jegyzőkönyvbe való vezetésére külön határnap tűzessék, s igy a tanuvallomási jegyzőkönyvben előterjesztett kérelem nem teljesíttethetett, különben peres felek az észrevételezésre nézve az 1,582/p. 1889. sz. végzésben határozott figyelmeztetést vettek. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. évi október hó 3-án, 40,490/p. 1889. | : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest visszahelyezési keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetében előadja, hogy ő alperestől a pl—i 250 sz. tjkvben A -f 95/a. hrsz. ingatlanon levő új épületből a boltot és kézi kamarát, az ugyanott az udvaron álló régi épületet egy félszer és egy kamara kivételével egészben, továbbá a jégverem és udvar közös használatát, 1890. évi aug. l-ig bérbe vévén, alperes tulajdonos ezen bérleményében őt az által, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvhöz NB. a. csatolt tervezet szerinti építkezést foganatba vette, megháborította, kér ennélfogva ellene visszahelyezést. A peres felek közötti birtoklási viszonyokat a közöttük létrejött A. a. bérszerződés szabályozza, kétségtelen, hogy alperest mindama területeken, a melyek a bérszerződés szerint felperes használatára átengedve nem lettek, az építkezési jog megilleti. Maga alperes is a tárgyalás során birtoklását megháboritottnak az által jelezi, hogy a régi épületben birt raktára s lakásának padlása a tervbe vett építkezés foganatosítása céljából lebontattak s raktárilag kezelt árúi innen felperes által önhatalmúlag kihordattak, nemkülönben hogy a közös használatra kijelölt udvarrész, ugyancsak az építkezés céljából feltöltve lett; a minek következtében a lakásához való juthatása megnehezittetett. Ámde felperes maga sem tagadja, hogy alperes részéről az ezen építkezés által okozott kellemetlenségekért 40 frt. kárpótlás ajánltatott; nem tagadja, miként az udvari raktár és padlásról elhordott árúi részére alperes egy az udvar más részén felállított raktár helyiséget építtetett; nem tagadja végül azt sem, miként az építkezés folytán a közös használatra szolgáló 25 D-öl területű udvarré^/ helyett a telek más részén alperes 150 • ölet felajánlott. Ily körülmények között eltekintve attól, hogy felperesnek az építkezésbe történt előzetes beleegyezését S. Balázs hit alatt tett vallomásában bizonyította, figyelemmel arra, hogy a felperes által tartalmára nézve tagadásba nem vett 2. sz. levél szerint is a lebontott kamara és padlásrész oly rossz állapotban volt, hogy azt felperes ezen oknál fogva nem használhatta volna s hogy a tulajdonos alperes ebből folyólag arra, miként a megromlott épületnek ily állapotban való hagyásával az épület egyéb részeinek romlását is beállani engedje s a szükségessé vált épitkezést elhalaszsza, nem