A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A sommás eljárásbani fellebbvitelről szóló törvényjavaslat

Kilencedik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1890. február 16. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart S. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A; Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr\ RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEK MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél » 3 » — » negyed » .. 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM • A sommás eljárásban! felebbvitelröl szóló törvényjavaslat. Irta: dr. H e x n e r Gyula, liptó-szentmiklósi ügyvéd. — A végrendelet kihirdetés végetti bemutatása a kir. közjegyző által. Irta: Csanády Béta, kir. k özjegyző Karcagon. — Az új hagyatéki eljárás. Irta . dr. B 1 u m Béla, pécsi kir. közjegyző. — A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez. Irta: Kálnay László, székesfehérvári kir. tszéki jegyző. — Nyilt kérdések és feleletek. (Részvények lefoglalása szelvény nélkül. I. Irta: Csanády István, kir. járásbiró Szent-Endrén. II. Irta: dr. K r i s a n i c h József ügyvéd Kapuvárott.) — Sérelem. (A kincstár — mint hitelező. Irta : S z é p Gedeon, ügyvéd Bodrog-Szerdahely.) — Irodalom. (Hitel, kereskedelem- és iparügyi törvénytár. Összeállította: dr. Dárday Sándor. A telekkönyv-betétek szerkesztéséről. Összeállította: O s v á t h Imre, kir. tszéki biró. Biztosítási ügyi reformok. Irta : dr. B e c k Hugó, ügyvéd Budapesten. Hová helyezzék el a kir. táblákat ?) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA! Magyarosodjunk! dr. Járossy Rároly, kassai kir. tszéki biró. MELLÉKLET: Jogesetek tára. FeUőbirósági határozatok és döntvények Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog tör vény tár a« i88g. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a mnlt éri rendeleteknek ló. és 17. ívét (237—268. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. 1890. január hó 1-töl új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük január hó l én lejárt, tisztelettel kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, ha eddigelé még meg nem újitották volna, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. Az újonnan belépni szndékozó t. előfizetőinket szintén föl' érjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az ér végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezútán is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál tevő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidenciában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Tégül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, - sikerült a >Jog Törvénytára* megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó 1890-ik évben megjelenő törvényeket és igrazságügymlniszteri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának a híres »RÁTH - féle* legdíszesebn kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 5 frt volt. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 írt 50 kr. Félévre 3 Irt Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker. Rudolf-rakpart 3. sz. Lapunk mai száma A sommás eljárásbani felebbvitelröl szdló törvényjavaslat. Irta: dr. HEXNER GYULA liptó-szentmiklósi ügyvéd. E lapok 3-ik számában kiemeltük volt, hogy a javaslat szerint, nevezetesen, ha a peranyag oly tömötten, mint az jelenleg a kir. Ítélőtáblához, a törvényszékhez fog felterjesztetni, hogy akkor az ügy a szóbeliség és közvetlenség tiszta elvei szerint soha sem fog tárgyaltatni. Időközben a javaslat indokolásának birtokába jutván, azt tapasztalom, hogy még maga a javaslat szerzője is érett megfontolás után, a per, illetve a felebbezés döntésének súlypontját nem a szóval előadottakra, hanem az írottakra fekteti, indokolásában egyenesen a birót arra dirigálván, úgy, hogy e szempontból a javaslat olyan benyomást gyakorol reánk, mint egy régi mustrájú kelméből a legújabb divat szerint szabott ruha. Hogy a felebbezésnek a javaslat szerinti tárgyalása a szóbeliség és közvetlenség elveinek pusztán alakjára, de nem a lényegére nézve fog megfelelni, ennek beigazolása legyen ez alkalommali feladatom. Kezdjük az első bírónál. A javaslat 149. §-a értelmében »a járásbiróság előtti eljárásban a szóbeli tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető alkalmazandó, kinek a biró a tényállást az 1868. évi LIV. t.-c. 117. §-a értelmében felveendő jegyzőkönyvbe mondj a.« »A tényállás jegyzőkönyvbe vétele csak a mindenkori tárgyalás bezárása vagy valamely a jegyzőkönyvbe iktatandó bizonyítás felvétele vagy birói határozat kihirdetése előtt történhetik.« Eltekintve ez alkalommal attól, hogy e szakasz második kikezdése a »megfelelőleg« alkalmazandó 1868 : LIV. 117. íjával szemben, érthetetlen és eltekintve attól is, hogy nem tudni, vájjon a biró által jegyzőkönyvbe mondott tényállással szemben — az utóbbi szakasz nyújtott jognál fogva — a fél észrevételeket, az ellenfél ellenészrevételeket tehet-e majd és vájjon az aláirás megtagadásának oka »rövid előadás mellett« lészen-e megjegyzendő vagy sem, mondom e 149. §. határozatlan szövegezésétől ez alkalommal eltekintve, érvelésünk kiindulási pontjául pusztán azon positiv tényt veszszük, hogy egy tényállás érkezend a felebbviteli bíróhoz, mely (eltérő vagy el nem térő az ítélet indokolásában foglalttól) az első biró által eszközölt hivatalos nyomozásnak jellegét magán viselendi. Ezen eredményezett és az első biró által jegyzőkönyvbe mondott tényállással szemben a javaslat szerint meg van adva a mód, hogy a másodbiró egészen más tényállást nyomozzon ki é? azt a javaslat 106. §-ához képest az ítéletben előadja, úgy, hogy a percsomó tartalmazand : egy tényállást az első biró tárgyalási jegyzőkönyvében, a másodikat ezen biró ítéletében, a harmadikat talán a javaslat 108. §-a szerint a felebbviteli biró jegyzőkönyvében és végre a negyediket ugyancsak ezen biró ítéletében. Eltérés esetében fenmaradván majd a felek örök bántódásukul fentartva az a feletti gondolkozás, hogy a sokféle tényállás között melyik az igazi. S sajátságos, az egész javaslatból okszerüleg következtethető, miszerint szerzője azon helyes nézetet vallja, hogy az u. n. tényállás egyedül az ítéletben adandó elő, hogy miért óhajtja mégis hogy az első biró azt még a tárgyalási jegyzőkönyvben is előadja ? De megfordítva, ha ez a helyes, akkor következetesen a 64. §-ban arról is kellett volna intézkednie, hogy a törvényszék 16 oldalra terjed.