A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 6. szám - Az új hagyatéki eljárás. 5. r.

24 £L JOG, az ellene elkövetett bűntett erőszak alkalmazásával hajtatott végre és ezért valamint ez eljárásnak amaz adata alapján, hogy az orvosi bizonylat szerint, valamint a sértett és vádlott előadásai nyomán a nemi részek egyesitése megtörtént: ennélfogva az elsőbiróság ítélete a minősítés tekintetében az abban, valamint az itt felhozott indokok alapján helyben volt hagyandó, a büntetés kiszabása tekintetében ugyanaz az ítélet meg volt változtatandó a jelen ítélet szerint, tekintettel a fenforgó enyhítő körülmények nagyobb súlyára, a melynek következtében indokoltnak mutatkozott az, hogy a vádlottra a btk. 42. §-a alkalmazásával kiszabott börtönbüntetés legkisebb tétele állapittassék meg. A 111. kir. Curia (1890. január 2l. 6,79-5/B. 1889.): Mindkét alsóbb bíróság ítélete részben megváltoztatik s vádlott a btk. 236. §-ába ütköző megfertőztetés bűntettének a 65. §. szerinti kísérletében mondatik ki bűnösnek s ezért az idézett §-ok alapján a 92. §. alkalmazásával egy (1) havi fogházra Ítéltetik, a mellékbüntetés mellőztetik. Indokok: Sértett vallomásából és az orvos szakértő által a sértett megvizsgálása után kiállított látleletből és szakértői véleményből világosan kitűnik, hogy vádlott nemző része a sértett nemző részébe be nem hatolt és a nemi közösülés meg nem történvén, be nem fejeztetett; e szerint a btk. 236. §-ába ütköző megfertőztetés esete fenn nem forog, hanem csakis ezen bűntettnek a 65. §-a szerint minősülő kísérletét képezi, minek folytán mindkét alsóbb bíróság Ítéletének részben való megváltoztatásával, vádlott a megfertőztetés bűntettének kísérletében volt bűnösnek kimondandó és tekintettel az elsőbiróság által felsorolt számos enyhítő körülményekre, a btk.92. §-ának alkalmazásával a rendelkező részben kiszabott büntetésre Ítélendő. A mellékbüntetés a btk. 54, §-a alapján mellőztetett. Az eladott, de a yevöre át nem kebelezett ingatlannak ismételt eladása büntetendő cselekményt csak akkor képez, ha egyrészről jogtalan károsítást, másrészről jogtalan nyerészkedési szándék forog fenn. A lőcsei kir. törvényszék ;1888. december 17. 2,461. B. 1888. ): Okirathamisitás büntette miatt vádolt P. György elleni bűnügyben ítélt: Vádlott a btk. 379. §-ába ütköző csalással a btk. 95. §-a szerint eszmei halmazatban lévő és a btk. 400. §-ának II. bekezdésébe ütköző közDkirathamisitás bűntettében bűnösnek kimondatik és ezért a btk. 400. §-ának II. bekezdése alapján egy és fél évi börtönre Ítéltetik. K. P. Anna károsult esetleges kártérítési igényeivel a polgári peruira utasittatik. Indokok: Vádlott P. György beismerésével igazoltatott, hogy ö a g—i 34. sz. telekjkönyvben 1068. szám alatt felvett ingatlant 1888. évi február 18-án P. Miklósnak 81 írtért eladta, jóllehet tudta, hogy ugyanazon részletet még az 1855. évi április l-én kelt szerződés szerint 80 váltó forint örökáron K. Leskónak eladta. Tekiutve, hogy vádlott ezen beismerése szerint tudva közreműködött arra, hogy a telekjkönyvbe hamis tény vezettessék be, mi az előiratokuál fekvő g—i 34. számú telekjkönyv hiteles másolatának tanúsága szerint meg is történt. De egyidejűleg a vele szerződőt a való tényállás elhallgatása által ravasz fondorlattal tévedésbe is ejtette ; hogy továbbá a kérdéses ingatlan után két i/.ben kapta meg a vételárt és így nyilván jogtalan haszonszerzése végett cselekedett: kellett őt a fenti bűncselekményben bűnösnek kimondani és azért a fentiek szerint büntetni. Károsult kárát fel nem számítván, az részére ez uton megítélhető nem volt és ő ennek érvényesítése végett a polgári perutra volt utasítandó. A budapesti kir. itélő tábla (PS89. évi március 9. 1883. B. 1889. ) : Az elsőbiróság ítéletét azzal a részbeni változtatással, hogy a vádlottra az első bíróság által kiszabott börtönbüntetés tartamát a btk. 91. §. alkalmazásával nyolc (8) hónapra leszállítja, egyébként hí lyben hagyja. Indokok: A kir. tábla a kir. törvényszéknek ítéletét a büntetésre nézve részben azért változtatta meg, mert a bűnösség fokának meghatározásánál kellő súlyt fektetett vádlott büntetlen előéletére, előrehaladt korára s műveltsége alantas fokára, valamint arra is, hogy a kár csekélyebb mérvű s könnyen megtéríthető s a fenforgó körülmények közt nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a vádlott előadása szerint a kérdéses ingatlant szomszédjai tanácsára adta el másodszor; ezek az enyhítő körülmények pedig annyira túlnyomóak, hogy a btk. 91. §. alkalmazása s ebből folyóan a büntetés tartamának a megfelelő mértékben való leszállítása teljesen indokolt. A ni. kir. Curia (1889. december 12-én 5,452. B. 1889.): Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával, vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentetik. Indokok: Vádlott a vizsgálat alkalmával előadott védekezésétől eltérőleg a végtárgyalásnál beismerte, hogy a gr —ói 34. sz. telekjkönyvben 1,068 hrsz. alatt foglalt ingatlant másodízben eladta P. Miklósnak. Vádlottnak ezen cselekménye jogtalan ugyan, minthogy azonban az ismételt eladás magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt és vádlott büntető uton felelősségre csak akkor lenne vonható, ha egyrészről a jogtalan kárositási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék forogna fenn. Minthogy K. szül. P. Anna sértett fél valónak elismeri vádlottnak azon előadását, hogy őt az ismételt eladás előtt a 80 frt váltó pénzösszeggel tettleg megkínálta, de ő azt elfogadni nem akarta azért, mert a föld többet ér; minthogy az iratokhoz csatolt telekjkönyv szerint vádlott még jelenleg is több ingatlan részlettel bir és azoknak becsértéke a községi bizonyítvány szerint 150 forintot tesz ki, tehát panaszost a tőle elvont ingatlan jelenlegi becsértékére nézve is teljesen kártalanítani képes; minthogy végre vádlott nemcsak a kérdéses ingatlant adta el, hanem azzal együtt a szerződésben megjelölt több részletet is és vádlott P. Miklós vevőnek határozott vallomása szerint az összes ingatlanok vételára fejében csak 8 frtot vett fel, a többi pedig csak akkor fizettetik ki, ha az ügy egészen rendben lesz és igy ezen vételárösszeg is, panaszos teljes kártalanításának tárgyául szolgálhat; minthogy ezek szerint az ismételten eladott részletnek az új vevő részére történt hekeblezésével panaszosnak megkárosítása még be nem következett, sem vádlott vagyoni előnyben még nem részesült és ezeknél fogva a btk. 379. §-ában és azzal kapcsolatosan a btk. 400. §-ában az ott meghatározott bűntett létesítéséhez megkívánt összes ismérvek figyelemmel a 75. §. rendelkezésére is, a jelen esetben meg nem állapithatók : ugyanazért vádlottakat a vád alól felmenteni kellett. j A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,378. Az illetékkötelezett felek elözö birtokváltozás közelsége címén illeték-leengedést akkor is jogosan igényelhetnek, ha a hatóság az általa még az 1887. évi XL V. t.-c. hatályba lépte előtt jóváhagyott 43/io0/0-os illeték alá eső jogügyletet csak e t.-c. hatályba lépte után és már a törvényes bejelentési határidőn tül jelentette be illetékszabás végett. „1889. évi 6,829. sz.) 1,379- Ha a fizetési meghagyás az elévülési határidőn belül kézbesítve non lett, a tkvi biztosítás sem szakítja meg az illeték elévülését. {1889. évi 3,890, sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Halbrohr Sámuel e., kalocsai tszék, bej. márc. 1", félsz, ápril 1, csb. Bencsik Ferenc, tmg. Basch Lajos. — Simlió György e., b.-bányai tszék, bej. febr. 28, félsz márc. G, csb Zelenka Károly, tmg. dr. Vanovics János. — Roscntlial Miksa e., budapesti kir. ker. és váltótszék, bej. márc. 3, félsz. 27, csb. dr. Karay Lajos, tmg. dr. Reichenfeld Mihály. — Zoznk Mita e., szabadkai tszék, bej. márc 10, félsz. márc. 14, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. dr. Hadik János. — Stummesz Alajos e., újvidéki iszúk, bej. márc. ".'8, félsz. ápr. 9. csb. dr. Devich László,, tmg., dr Davidovacz Milán. — Rosenteld Miksa e., b.-gyulai tszék, bej. márc. 10, félsz, márc. 29, csb Miskovics Száva, tmg. Sárréti János. Gersli Sámuel e., n.-kikindai tezék, bej. márc. 3, íelsz. márc. 24, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. dr. Weisz Ignác. — Weinblum Ignác e., b.-gyulai tszék, bej. márc. 10, | félsz. márc. 2:), csb. Miskovic Szava, tmg. Csánky Béla. -- Sclieíbei" Ármin o., budapesti tszék. bej. ápril 16, félsz, áprtl 19, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Szohner Lajos. — Neumark Jakab e., n.-kanizsai tszék, bej. márc. 8, félsz. márc. 17, csb. Erdödy Lajos, tmg. Hoffmann Soma. — Brill Adolf e., kaposvári tszék, bej. márc. 28, félsz. ápr. II, csb. Selcz József, tmg Beksitz Gyula. — Leehner József e., bpesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 10, félsz. ápr. 26, csb. Wattay Dezső, tmg. Rohrer Viktor. — Ifj. Csáthy Károly e , debreceni tszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. 10, csb. Balogh Imre, tmg. Molcsányi János. — Bilim Mór e., szolnoki tszék, bej. már. 8, félsz. márc. 26, csb. dr. Haraszti Emil, tmg. Kubinyi Imre. — (íiinSbcTg-er Sándor e, szombathelyi tszék, bej. febr. 22, félsz. márc. 21, csb. Tura József, tmg. dr. Kölesvölgyi József. Pályázatok : A szegedi tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 15-ig. — A s.-a -újhelyi jbságnál díjas joggyakornoki áll. febr 16-ig. — A m.-csáthi jbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 16-ig. — A pancsovai jbságnál és a miskolci tszéknél joggyakornoki áll. febr. 19-ig. — A nécsi és soproni tszéknél aljegyzői áll. febr. 20-ig.