A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / Tartalommutató

TÁRGYMUTATÓ a „Jogesetek Tárádnak mint a „JOG" mellékletének 1890. évi folyamához. A m. kir. Curia döntvényei. a) Polgári ügyekben. Szám Lap A szőlődézsma-váltság azon részletei, melyek az árverés napját meg­előzőleg három évnél régebb időre maradtak kátralékban, a dézsmaváltsággal terhelt szölőbirtoknak árverésen befolyt vétel­árából a jelzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók 11 41 S/ülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként ren­delkeznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifeje­zéssel »hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében« — vagy azzal a kifejezéssel »hogy a gyermek nagy­korúságának elérte, vagy a leánygyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében« — egy megnevezett har­madik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed ; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlá­tolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása követ­keztében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyer­mek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes sza­badsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen és serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst s következve az erre irányzott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyer­mek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja .' 17 65 A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdo­nostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálog­joggal terhelve, akár nem • . .... 17 65 A kir. Curia a kir, itélő táblának oly végzését, melyet külföldi bíróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kére­lem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldön­tése is képezi 27 105 A budapesti kir. itélő tábla teljes tanáesülési döntvénye. l*68-ik évi LIV. t. alatt, az 1868-ik é bíróság értendő . Polgári ügyben. 580. íj ában emiitett illető birtokbiróság LIV. t.-c. 37. §-ában kijelölt birtok­45 A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság teljes ülési döntvényei. Abban az esetben, ha valamely részvénytársulat az 500 frtnál ki­sebb összegekről kiállított elsőbbségi kötvények szelvényei után a II. fokozat szerinti bélyegilletéket saját számítása sze­rint készpénzben befizette, s ennek az illetéknek részben vissza­térítése a részvénytársulat állal három évi elévülési időn belül érvényesített kérelem folytán, téves befizetés címén elrendel­tetett, a részvénytársaság a visszatérített illetékrész után a befizetéstől számítandó 6°/° os kamatoknak megtérítését is igényelheti 25 99 A nyugtát is képviselő oly törlési engedélyekre, melyek 100 frtot meg nem haladó összegről szólnak, ívenkint 50 kros állandó bélyegilleték jár 46 184 Miilőn az italmérési jog bérletére vonatkozó szerződés az 1888. évi XXXV. t.-c 53. § ában foglalt rendelkezésnél fogva szűnik meg, az ily szerződés után lerótt illeték részbeni vagy egész­beni visszatérítése az 1881."évi XXVI. t.-c. 12. §-ának hatá­rozmányaihoz képest azon esetben is követelhető, ha a fél illetékvisszatéritési igényét az ügylet megszűnésétől számított 30 nap letelte után jelenti be 4G 184 Köztörvényi ügyekben. Adalék a szerzői jog bitorlásának fogalom-meghatározásához . . A hazai bíróságok csak a hazai perrend szabványai szerint járhat­ván el, az osztrák tőzsdebiróság ítéletének érvénytelenítését is csak azon esetben lehet magyar biróság előtt indítani, mely esetben azt a hazai törvény megengedi, dacára annak, hogy az osztrák tőzsdetörvény szerint a tőzsdék választott bíróságainak ítéletei ellen érvénytelenítési keresetnek egyáltalán helye van, mely záros határidő alatt a rendes polgári bíróságok előtt indítandó A hagyatéki zárgondnok által adandó számadás kérdésének elinté­zése nem tartozik a felhívási kereset útjára. Ha a zárgondnok a számadás előterjesztésére kötelező bírói utasításnak eleget nem tett, arra a pénzbírság alkalmazásával hivatalból szorítandó . . . . Azon szerződésbeli kikötésben, melylyel valaki arra kötelezi magát, hogy ingatlanát halála esetére egy megnevezett személyre örökségkép hagyni fogja, nemcsak a végrendelkezésről s általá­ban halál esetére rendelkezésről való lemondás foglaltatik, hanem benne foglaltatik a dolog természeténél fogva az élők közötti elidegenítés tilalma is \/ alkuszt vagy közvetítőt közvetítési díj iránti igény rendszerint csak annak irányában illeti meg, kinek javára is nyíltan vagy hallgatag adott megbízása mellett a közvetített ügyletet létre­hozta s ha az ügylet két közvetítőnek fáradozása folytán jött létre, ugy az egyik közvetítő csak az esetben követelheti a másik közvetítőtől a közvetítési díj megfelelő részének átenge­dését, ha ez iránt a két közvetítő között kötelező megálla­podás létesült, vagy ha az egyik közvetítő a másikat segédke­zésre felhívta . . A bécsi termény- és liszttőzsde választott bírósága által hozott marasztaló ítélet a csődt. 84. §-ában előirt igazolt követelés­nek tekintendő és ennek alapján, ha a csődnyitás többi kellékei megvannak, a csőd elrendelendő . . . ... A telekkönyvi bejegyzés helytelensége kifogáskép is felhozható és bizonyítható, mely esetben az a bejegyzett jog léiét nem iga­zolja, jóllehet a telekkönyvi rendtartás által szabályozott el­járás szerint megtámadva nem lett ... A telekkönyvi bejegyzés helytelenségének bizonyítása közvetett bizonyítás utján Vétlen mulasztásnak veendő a meg nem jelenés, ha alperes a keresetlevél példányát képviseltetése céljából valamely ügyvéd­nek átadta s így azon hitben volt, hogy az helyette meg­jelenend . . . . A végrehajtó többszörös díjat nem számithat fel, ha több marasz­talt fél ellen eszközöltetett ugyanegy helyen s időben a végre­hajtás, de ez ugyanegy kiküldetésre vonatkozott . Több felperes külön-külön szerződésekből származó igényeiket ugyanazon alperesek ellen közös keresettel érvényesítheti, külö­nösen, ha a szerződések ugyanazon telekkönyvi jószágtestre vonatkoznak Az örökösök a hagyaték erejéig az örökhagyó tartozásaiért egye­temlegesen felelősek. Minthogy pedig az egyetemleges köve­telés, ha tárgya megosztható, felosztva is érvényesíthető, ennél­fogva a hagyatéki hitelező jogosítva van 500 frtot meghaladó követelésének behajtása végett az egyes örüköstársak ellen 500 frtnál kisebb részösszegek erejéig egyidejűleg is külön keresetet indítani s mindegyikre nézve a sommás perulat igénybe venni .... . ... Vegyes házassági válóperekben, ha a peres felek legutoljára az országon kivül laktak együtt, a bírói illetékesség kérdését a törv. rendtartás általános szabályai szerint kell elbírálni . A végrehajtási törvény fel nem ruházza a telekkönyvi hatóságot azzal a jogosultsággal, hogy az árverési feltételek teljesítése fölött hivatalból őrködjék és az esetben, ha vevő a vetelárt be nem fizeti, hivatalból bármi intézkedést tehessen A törvényhatóság tisztviselőinek tényeiért s az ezek által okozott károkért, a kir. kincstár felelősséggel s kártérítéssel nem Rendes lakhelyül mindenkinek azon tartózkodási helye tekintendő, a melyet szabadon választván, életének és foglalkozásának állandó központját képezte ; a hivatalnok lakhelyét tehát állandó alkalmaztatásának helye képezi. S/ám Lap 1 1 1 I 2 2 :» 2 5 3 10 3 10 1 13 4 13 17 17 5 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom