A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 42. szám

1G4 Í1JOG. de azt a körülményt kétségen felül helyezik a tőle lefoglalt bűnjelek is. Ámde a Br. A. D. cégtől a vádlevélhez A. C. D. alatt eredetben csatolt védjegyeknek és a részéről bemutatott O. jegygyei ellátott és tőle csomagolt eredeti mária-celli gyomorcseppek boritékán látható védjegyeknek a vádlottak árúkészitményével lett összehasonlításából kitűnik, hogy: 1-ör a T. Iván készítményével csak a boríték címe és a közönséghez intézett figyelmeztetés egyező a sértett féltől felmutatott eredeti mária-celli gyomorcseppek boritékának színével és az arra nyomatott figyelmeztetéssel; ellenben míg a sértett félnek készítményénél a csomagoláson látható Mária kép koronával és fénysugarakkal, a csomag dugaszolásánál alkalmazott bárca pedig a Br. A. D. cégével és köriratával és nevük kezdő betűivel van ellátva : addig a T. Iván készítményének boritékán a Mária kép sem koronával ellátva, sem fénysugarakkal körülvéve nincs, a csomag dugaszolásánál lévő bárcán pedig a sértett félnek sem cége, sem körirata nem használtatott. 2-or. Ugyanezek az eltérések észlelhetők a St. Ferenc készítményének borítékolásánál s az arra alkalmazott bárcáknál. A vizsgálat eme adatai tehát nyilvánvalóvá teszik, hogy T. Iván és St. Ferenc a készítményeik forgalomba hozatalánál a Br. A. D. cégnek sem névjegyét, sem cégét nem használták, ama körülmény, mint alkatelemek mérlegelésére pedig, hogy mennyiben alkalmasak ezeknek a készítményeknek csomagolásai s alkalmazott bárcái a közönség tévedésbe ejtésére, önállóan csak akkor képezhetnek birói megfigyelés tárgyát, ha ezzel a vevők valamelyikének félrevezetése a megtévesztettektől panaszoltatnék. 3-or. S. István készítményének boríték szine s az arra alkalmazott Mária kép teljesen ugyanazonos a sértett féltől bemutatott eredeti csomagoláson látható védjegygyei és a csomagolás színével, azonban ezeken a készítményeken a Br. és D. céget és körüliratot feltüntető bárca helyett S. István nevével és foglalkozásával ellátott bárca alkalmaztatott. Ily körülmények között kétségen felül helyezhetőnek mutatkozik ugyan, hogy S. István a készítményének csomagolásával Br. A. D. cég egyik védjegyét alkalmazta; de cselekményében hiányzik a büntethetőséghez megkívántató ama másik alkatelem, hogy ezt a védjegyet a közönségnek tévedésbe ejtésére használta volna; mert a nevével s foglalkozásával ellátott bárcának használata az imént jelzett célzat fenforgását kizárja. A kir. ítélőtábla tehát eme ténykörülmények megállapithatása mellett, a szakértők N. 30. sz. alatt fekvő véleményében, eme vádlottak cselekményének büntethetőségére annál kevésbé talált támpontot, mert a szakvéleménynek az a megállapítása, hogy a vádlottaktól alkalmazott borítékok és bárcák oly utánzatok, a melyek a közönséget az árúcikk eredetére nézve tévedésbe ejteni alkalmasak, csak akkor jöhetne figyelembe, ha csalás panaszoltatnék, minthogy a btk. 413. §-a a büntethetőség alkateleméül, nem a hasonlatos védjegy alkalmazását, hanem a sértett valódi névjegyének jogtalan használatát állapítja meg. Kr. György és St. Frigyesnek cselekményében a büntethetőség alkatelemei csak akkor lennének felismerhetők, ha a vádbeli cselekményben a btkv. 413. §-a megsértésének megkivántatóságai kétségen felül helyezhetők lennének és ha megállapíthatónak mutatkoznék, hogy ezek a vádlottak tudatosan közreműködtek a törvény rendelkezésének megsértésében, mert ugy Kr. György, mint St. Frigyes ellen kizártnak tekinthető, hogy ők a Br. A. D. cég védjegyeit használták volna s igy az ő cselekményük a vád igazolhatása esetén is, csak a btk. 69. §-ának 2-ik pontja alapján jöhetne megbirálás alá. A m. kir. Curia (1889. szeptember 24-én 5,473/B. 1889.): A feljelentett egyének ugyan, a bűnvizsgálati iratok és a megszerzett bűnjelek tanúsítása szerint, ugyanazon megnevezés alatt bocsátották árúba készítményeiket, a minőt a magánvádló is használ saját készítményének megjelölésére; tekintve azonban, hogy a megnevezés (Mariazeller Magentropfen) nincsen belefoglalva a magánvádló iparvédjegyébe, továbbá tekintve, hogy a magánvádló készítményének burkolata is lényegesen eltér a feljelentettek készítményeinek burkolataitól, végül tekintve, hogy a magánvádló készítményének üzlete Kremsierben van és nem abban a községben, a melynek nevét a készítménye viseli, nyilvánvaló, hogy a feljelentett egyének sem cégjét, sem iparjegyét, sem üzletének különös megjelölését nem használták. Minthogy pedig a btk. 413. §-a határozott és félre nem érthető tartalma szerint az iparvédjegy-hamisítás vétségét az követi el, a ki másnak cégjét, vagy iparjegyét használja jogtalanul, a feljelentett személyek pedig ezt nem cselekedték: ugyanazért a kir. tábla végzése helybenhagyatik azzal a változtatással, hogy a cselekmény azonosságánál fogva a további eljárás Br. Ernőre nézve is megszüntettetett. A hatóság elleni erőszak bűntettének befejezéséhez nem kiflin, tátik meg a hivatali functio megakadályozásának bevégzése, elegendő ehhez az erőszak vagy veszélyes fenyegetés által, habár csak pár pillanatra való akadályozás is. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint, mikor A. A. végrehajtó kijelentette H. M. I..r. vádlott előtt, hogy most már foglalni fog s e végből a szobából ' kiindult a konyhába, hogy a padlásra foglalni menjen, I.-r. vádlott ekkor ragadta a konyhakést kezébe szitkozódások között, hogy nála senki sem fog foglalni s habár azáltal, hogy a felemelt konyhakéssel a végrehajtó után rohant, már a miatt sem akadályozhatta meg a végrehajtás foganatosítását, mert visszalöketett és lefegyvereztetett, de a megakadályozás bevégzése a btkv. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének befejezéséhez nem is kívántatik, ehhez elegendő lévén az erőszak vagy veszélyes fenyegetés által való akadályozás is; tekintve, hogy Sz. F. és S. V. tanuknak esküvel erősített, teljesen egyező vallomása által pedig bebizonyitottnak veendő, hogy H. M. vádlott a konyhakésnek általa sem tagadott kézberagadása és azzal a végrehajtó után rohanása által a végrehajtást habár csak pár pillanatra is tettleg akadályozta, ennélfogva a másodbiróság ítéletének egészben, az elsőfokú bíróság ítéletének pedig részben való megváltoztatásával, ezen vádlott a 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében mondatik ki bűnösnek, egyebekben, tehát a büntetés tekintetében az elsőbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1889. szeptember 5-én, 544.) Mintán magáuvádló a btkv. 116. §. szerint tett indítványát az itélet kihirdetéséig vissza is vonhatja, tehát magánrádiót eme jogának érvényesítésétől megfosztani nem lehet; mísrészt pedig ama körülmény, hogy magánvádlók ismeretlen helyre távozván, megidézhetők nem voltak, a magánvád világos visszavonásával nem azonos; az esetre, ha magánvádlók lakhelyükön feltalálhatók nem lévén, a végtárgyalásra beidézhetők nem voltak, de az eljáró bíróság mégis magánvádlók meghallgatása nélkül, az ügy érdemleges ítéleti elbírálásába bocsátkozott, ez által semmiséget követett el. (Magy. kir. Curia 1889. szeptember 12-én, 3,964.) A testi sértés minősítése az okozott egészségháboritás tényleges tartamától függ s nem lehet a minősítésnél a vádlott előnyére érvényesíteni azt az esetleges körülményt, hogy az általa okozott sérülés helyes és gondosabb kezelés mellett rövidebb idő alatt is gyógynlhatott volna. (Magy. kir. Curia 1889. szeptember 10-én, 24,294.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,291. A m. kir. pénzügyi közig, biróság nem illetékes oly felebbezések tárgyában határozni: a melyek a cukorádéról szóló 1888. évi XXIII. t.-cz. 4.9. §-ában meghatározott pénzbüntetés ellen irányulnak. {1889. *vi 2,317. sz.) 1.292. Bányatermények beváltási ára fejében felvett összegekről kiállított vétbizony latokon lerótt fokozatos bélyegilleték visszatérítése nem igényelhető. {1889. évi 107. sz.) 1.293. A férj hadinentcsségi díjának megállapításánál neje adója irányadó nem lehet. (1889. évi 3,520. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bol. Csődök: Nagy Imre e., n.-kanizsai tszék, bej. nov. 12, félsz. nov. 22, csb. Erdődy Lajos, tmg. Vértessy Iván. - Hirschler Antal e., nagykanizsai tszék, bej. nov. 20, félsz. nov. 29, csb. Erdődy Lajos, tmg Rothschild Samu. — ítosínger Ferenc e., pécsi tszék, bej. dec. 9, félsz. dec. 16, csb. Kerese Miklós, tmg. Szucsics Károly. Pályázatok : A kaposvári tszéknél birói áll. okt. 20-ig. — A budapesti kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 20-ig. — A veszprémi kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 22-ig. — Az újvidéki jbságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 22-ig. — A kecskeméti jbságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 23-ig. — A b.-bányai és nyitrai tszékeknél díjas joggyakornoki áll. okt. 23-ig. — A n.-tapolcsányi jbságnál aljegyzői áll. okt. 23-ig. — A kismártoni jbságnál al birói áll. okt. 23-ig. — A szegzárdi járásbíróságnál al birói áll. okt. 24-ig. — A trencsényi, s.-a.-újhelyi és komáromi ügyészségeknél al ü g y é s z i áll. okt. 24-ig. — A győri jbságnál a Íj egy z ő i áll. okt. 26-ig. — Az esztergomi jbságnál díjas j o gg y a k o r n o k i áll. okt. 26-ig. — A s.-a.-újhelyi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 26-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.