A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 42. szám - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. 21. [r.]

354 A JOG. az Ítéletek — legalább addig — mig az írásbeliség következtében felhalmozódott restantiák a bírák által teljesen elenyésztetve nem lesznek, a jegyzők és fogalmazók által dolgoztassanak ki és csak stylaris tekintetben vizsgáltassanak felül valamely biró által, ez utón egyedül levén nézetem szerint elérhető az, hogy a régi restantiák elenyésztessenek és hogy az időközben a régi eljárás alapján felérkező perek is restantiát ne képezzenek és alaposan biráltassanak el. Egyébiránt hiszem, hogy miután — a lapok nyilatkozata szerint — a kerületi táblák előbb céloztatnak életbe léptetni, mint a szóbeli eljárás, a tendentia valószinűleg az, hogy a kerületi tábláknak ily uton mód adassék a restantiákat előbb feldolgozni, ezen célzat azonban azt hiszem, aligha fog megvalósulni, ha a kerületi táblák életbe léptetése után is még az alsóbb bíróságoktól írásbeli perek fognak felgyülekezni a felsőbb bíróságokhoz, ennek pedig csak ugy lehetne elejét venni, ha a kerületi táblák életbeléptetésével egyidejűleg az alsó bíróságoknál minden az ügy érdemleges tárgyalásának stádiumában levő ügyben a szóbeli nyilvános eljárás hozatnék be. A mi a kerületi táblák elhelyezésének kérdését illeti, ezt igen fontosnak tartom, mert ha a kerületi táblák nem ott létesíttetnek, a hol azokat okvetlenül felállitni kell, e miatt a szóbeli eljárás maga igen könnyen illus oriussá tétethetik. Az igazságügyministerium még 1880. év június 5-én 16,105. sz. a. leiratot intézett az ügyvédi kamarákhoz, melyben az ügyvédi kamarákat a kir. táblák ciecentralisatiója kérdésében adandó vélemény végett hívta fel. A minister azon felhívásában felhívta az ügyvédi kamarákat, hogy mivel a ministerium a kir. táblák deeentralisatiója tárgyában készítendő tői vényjavaslathoz minél több adattal kiván rendelkezni, a kamarák közöljék nézeteiket arra nézve, hogy hány másodbirósági kerületre lenne a budapesti kir. itélő tábla területe felosztandó és utasításul adta a minister. hogy az ügyvédi kamarák nézeteik megállapításával legyenek figyelemmel a földrajzi fekvésre, a közlekedési eszközökre, a kereskedelmi és ipar gyúpontját képező főhelyekre és az ezekre való tekintettel keresztül vitt első bírósági szervezetre. Az ügyvédi kamarák a minister azon felhívása következtében véleményes jelentéseiket megtették és hiszem, hogy azok a kerületi táblák elhelyezésénél figyelemben fognak részesülni. Én részemről ezúttal csak az erdélyi részben elhelyezendő kerületi táblák székhelyeire nézve kívánom szerény nézetemet előadni. Véleményem szerint Erdélyben csak két kerületi tábla állítandó fel, az egyik Kolozsvárt s a másik Brassóban, s a kolozsvári kerületi tábla illetékessége kiterjesztessék azon területre, mely a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara területét képezi, a brassói kerületi tábla illetékessége pedig a brassói keresk. és iparkamara területére terjesztessék ki és már itt kötelességemnek taitom megjegyezni, hogy nézetem szerint mindazon okok, melyek a ministeriumot, illetve a törvényhozást arra indították, hogy Erdélyben épen Kolozsvárt és Brassóban állíttassanak fel kereskedelmi és iparkamarák és pedig azon területtel, uuelylyel ezek bírnak és mindazon tekintetek, melyek a mellett szólottak, hogy Erdélyben csak két kereskedelmi és iparkamara állittassék fel, mindazon okok és tekintetek mérvadók és tekintetbe veendők akkor is, mikor arról van szó, hogy Erdélyben csak két kerületi tábla és pedig csak Kolozsvárt és Brassóban állittassék fel s ezen nézetem alapul azon meggyőződésemen, hogy a törvényhozás, midőn a kereskedelmi és iparkamarákat felállította, ezek székhelyeinek megállapításánál bizonyosan csakis arra volt tekintettel, hogy a keresk. és iparkamarák a legnagyobb, legnépesebb, a legintelligensebb s csak oly városokban helyeztessenek el, melyek földrajzi fekvésük és a közlekedési eszközöknél fogva a kereskedelem és ipar főhelyeit és gyúpontjait képezik; ilyen város Erdélyben csak kettő van: Kolozsvár és Brassó. A mi magát Kolozsvárt illeti, szerénytelenség, de sőt elbizakodottságnak tartanám a Kolozsvár mellett szóló indokok felsorolására vállalkozni akkor, mikor a kolozsvári ügyvédi kamara a kir. táblának Kolozsvárra leendő áthelyezése érdekében a ministeriumhoz még 1880. előtt intézett felterjesztésében a legalaposabban és elismerésre méltó szakavatottsággal kimutatta és felsorolta mindazon érveket, melyek Kolozsvár mellett szólanak, már pedig mindazon érvek és okok, melyek a kir. tábla elhelyezése mellett szóltak, méginkább érvényesíthetők a kerületi tábla felállítására nézve; és szükségtelennek is tartom Kolozsvár érdekében érveket felhozni, mert a kolozsvári ügyvédi kamara, mint mindig, ugy 1880 ban is hivatása magaslatát felfogva és átérezve, Kolozsvár városa és az ügyvédek iránt tartozó kötelességét a ministeriumhoz intézett véleményezésében bizonyára a legnagyobb lelkiismeretességgel teljesítette és szokott szakavatottságával mindazon adatokat és érveket felsorolta és kimerítette, melyek a kerületi táblának Kolozsváit leendő felállítása mellett szólanak ; nemcsak-, de maga Kolozsvár városa, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara, de sőt Kolozsmegye is mindent megtettek magok részéről, hogy egyik kerületi tábla Kolozsváit helyeztessék el és ma már tény is, hogy egyik kerületi tábla Kolozsvárt fog felállíttatni. A mi Brassó városát illeti és azt, hogy az egyik kerületi tábla itt helyeztessék el, e mellett a következő körülmények szólnak ; 1. Mert Brassó Erdélynek legnépesebb és legnagyobb városa; már pedig miután az kívánatos, hogy a szóbeli, nyilvános és közvetlen eljárást minél többen ismerjék meg, ez csak ugy érhető el, ha a kerületi táblák a legnépesebb városokban helyeztetnek el ; 2. mert Brassó intelligens város is, mit eléggé igazol az, hogy a kereskedelmi és iparkamarának, az ügyvédi kamarának és a megyének székhelye stb. : 3. ' mert Brassó a közlekedési eszközök, t. i. a vasút az országos és megyei utak hálózata következtében (mely hálózat csakis kiterjedt kereskedelmének és iparának természetes folyománya) azon egész terület lakóira nézve, mely terület a brassói kereskedelmi és iparkamarához tartozik, könnyen hozzáférhető; 4. mivel Brassó Romániával folyton érintkezik, az itt felállítandó kerületi tábla kulturális és kivált nemzeti szempontból és azért is kívánatos, mert az tagadhatlan, hogy ha Brassóban egy szakavatott, lelkiismeretes birákból álló kerületi tábla a törvényt helyesen alkalmazza és igazságosan itél, az országnak hitelét és tekintélyét a szomszéd Romániában csak emelheti, mire a fenforgó viszonyok között igen is nagy szükség van ; 5. mert Brassó Erdélyben már csak kifejlett kereskedelme és iparánál fogva is a legnagyobb kereskedő és iparos város; mert Brassó egyrészt fekvésénél fogva, másrészt mert kereskedelmünk keletnek irányul, a brassói keresk. és iparkamara egész területe iparának és kereskedelmének gyúpontját képezi és már azért is legszebb jövővel bir és végül ; 6. mert Brassó ügyvédei és maga a brassói kereskedő és iparos közönség nagy része az Oláh országgal való gyakori érintkezés következtében, az Oláhországban már rég meghonosult szóbeliséggel ismeretes levén, a kerületi táblák alapját képező szóbeli, nyilvános és közvetlen eljárassál is gyorsabban, könnyebben fog megismerkedni. Mindezen szempontok elég hangosan követelik, hogy az egyik kerületi tábla Brassóban állittassék fel és remélem is, hogy a kormány és a törvényhozás Brassót mellőzni nem