A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - Elévült váltó birtokosának jogai a váltókezes ellen

A JOG. 33 fe lej t e 11 e a 300 f rt o s t e h e rt é t el t Spitz S. javára bevezetni s igy történt, hogy 1888. február havában, midőn Vizes Pál kivette a telekkönyvi kivonatot s felmutatta Kapcza Ferencnek, nem volt semmi teher az ingatlanra bejegyezve. Kapcza Ferenc tehát a tehermentes ingatlanra adta az 1000 frtot. A tárgyalás során Kapcza Ferenc azt vitatja, hogy a telekkönyv uyilvánkönyv lévén, a mi oda bejegyezve nincs, az ö vele, mint jóhiszemíileg szerzett jelzálog-tulajdonossal szemben nem létezik, ergo Spitz S. 300 frtos követelése az ö 1,000 frtja előtt elsőbbséggel nem bir. Spitz S. ennek ellenében azt állítja, hogy ö még 1886-ban, tehát két évvel előbb nyert a tkvi végzés és az okmányra vezetett záradék szerint zálogjogot a 300 frtra ; azon körülmény, hogy a bekebelezés a telekkönyvbe bevezetve nem lett, ez az ő elsőbbségét az 1,000 frt előtt nem változtatja s kéri, hogy az 8 300 frtja az 1,000 frt előtti e 1 s ö b b s é g g e 1 tüntetessék ki. Már most az a kérdés, — eltekintve attól, hogy az illető mulasztó hivatalnok az egyik, esetleg megkárosítható fél által vagyoni felelősségre vonható — mit fog tenni a bíróság e tárgyalás után : bekebelezi-eSpitzSamu 300 forintját Kapcza Ferenc 1,000 forintja előtti elsőbbséggel, vagy nem.-1 Szóljanak hozzá a bölcsek. Justus. S é r e 1 e m.* A muraszombati kir. járásbíróság. A »Jog« »Sérelmek« rovatában sok oly dolog került nyilvánosságra, melyekre a szükséges intézkedés megtételét épen a nyilvánosságra való hozatal eredményezte. Engedje meg a tek. szerkesztőség, hogy ezúttal a Sérelmek rovatát én is igénybevehessem s talán oly irányban, minő még tudtommal elő nem fordult. Ezúttal a muraszombati kir. járásbiróságról van szó és pedig azon alkalomból, midőn a királyi biró pénzügyi szerepre adja magát, midőn túllicitálja a fináncot, de mégis az igazságügynek csak kárára s az irodai hátralékok hátrányozására cselekszik. Az előadandó tényállás a következő : A végrehajtónak kiadott, ingókra elrendelt végrehajtás ;> hónapon belül nem szorgalmaztatván, az iratok a biróságnak beterjesztetnek; én s hiszem többen, utóbb a végrehajtást foganatosíttatni óhajtván, az iratoknak újból való kiadását kérelmeztem, de a kérvényhez felzetet — még mint azelőtt — most sem adok. A biró előbb mindig értesített az iratok kiadásáról, újabb időben ez elmaradt s midőn az ügy elintézését sürgetni akartam, akkor láttam csak, hogy az iratok ugyan kiadattak a végrehajtónak, de újabbi 3 hónapi nem szorgalmazás miatt újból beterjesztette az azokat; természetesen én a kiadásról értesítést nem nyervén, a foganatosítást nem is sürgethettem*. Ekkor tett szóbeli észrevételemre az előadó biró úrtól azon felvilágosítást nyertem, hogy Írásbeli értesítést azért nem adott, mert felzetet be nem adtam s különben is az iratok betekintéséből s a végrehajtásnál való tudakozásból az iratok kiadásáról tudomást szerezhetek s ennélfogva felzet hiányában Írásbeli értesítést jövőre sem fog adni. Ebben meg nem nyugodhatván, az illetékes törvényszéki elnökhöz fordultam s kértem, hogy a szabályos és egyöntetű eljárás behozatala elrendeltessék, mert megjegyezni tartozom, hogy ugyanazon bíróság többi referenseinél s a törvényszék egész területén tudtommal az ellenkező, vagyis a szerintem helyes eljárás dívott. Minő véleményt, relatiót adott a muraszombati járásbíróság folyamodásomra, azt nem tudom, de később megkaptam a járásbíróság vezetője által aláirt hátirati végzéssel ellátott folyamodásomat, mely végzéssel tudtomra lett adva, miként a járásbíróság jelentésének helyeslő tudomásul vétele mellett kérvényem érdemében határozni ugyan nem lehetett, de jövőre értesítést nyerendek, de ha felzetet nem adok, az költségemre hivatalból fog elkészíttetni és a lelet fog felvétetni. így is történt; én bizva abban, miként felzetet csak ott * Ezen rovatban, programniunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. | kell adni, hol az előírva van, következetesen felzetet nem adtam, mire terhemre és költségemre az hivatalból csakugyan elkészítve és bélyeghiány miatt megleletezve lön. Ezen szerintem törvényellenes eljárással természetesen megelégedve nem lévén, a járásbíróság vezetőjénél beadtam 524/888. eln. sz. alatt a sérelem orvoslását célzó beadványomat, kérve azt . az eldöntésre egyedül illetékes igazságügyminiszteriumhoz felterjeszteni, a mi meg is történt; utóbb pedig a felzet irásdíja miatt végrehajtással fenyegettetvén, ugyanott beadtam 514/88. eln. sz. alatt kérvényemet, melyben a ministeri határozat leI érkeztéig a végrehajtások felfelfüggesztéseért folyamodtam, mely kérvény hasonlólag a minisztériumhoz lett felterjesztve, de eddig [ ugy látszik, vissza nem érkeztek eme folyamodások, mert ellenem : a 15 kr. irásdíj miatt végrehajtás vezettetett. A felzet irásdíja ugyanis 15 krban van megállapítva, a mely j miatt ugy hiszem, a jogosult (ha jogosult ?) irodaátalány a ministeri intézkedés leérkeztéig várakozhatott volna, mert ha nem is köteles a későbbi behajthatóságot elismerni a bíróság, de azt tudnia kell, hogy a tartozatlanúl beszedett díjakat utóbb mégis visszafizetni köteles. Ámde nézzük azt, kell-e felzet jelen esetben vagy sem; szerintem mivel ez előírva nincsen, azért nem is jár; a bélvegés illetékszabályok hivatalos összeállításának 37. tételjegyzete szerint, a hiányzó felzet csak akkor készíthető el hivatalból és leletezhető, ha a törvénykezési rendtartás szerint a felzetek benyújtása és ezek száma is el van rendelve s ezek vagy épen nem, vagy nem a kellő számban adattak be. En részemről olyan §-t nem ismerek, a mely hasonló esetben a felzetet előírná s igy az illetékszabályzat 92. §. és a birói ügyviteli szabályok 166. §. alkal! mazásának helye sem lehet. De ugy látszik, fel is ült hivatalos buzgalmával a leletet rendelő ur, mert az illetékszabási hivatal eddig a bélyegilletéket elő nem irta, pedig a lefolyt időközben az már más körülmények között megtörténhetett volna és mert a hivott jegyzet szerint a bélyegilleték előírására s igy leletjutalékra j alig lehet kilátás. Lássuk most, mennyire lehet az irodaátalány javára szedett ' 15 kr. díj az igazságügyi tárca és az igazságszolgáltatás előnyére avagy hátrányára: ezen kérdésre leginkább megfelelhetek azzal, ha sorrendbe veszem mindazon teendőket, melyek a 15 kr. behajtásának lehetővé tételével egybekötve vannak. Lássuk tehát a sorrendet: 1. a referens biró az elintézésen felül a külzeten utasítást ad a kiadónak, hogy a felzetet hirdetményjegyzék kifüggesztésével követelje be, ha ez meg nem történik, a felzetet készítse el, leletezze meg s az irásdíj megállapítása végett — az iratokat mutassa be ; 2. a kiadó a jegyzéket elkészíti, kifüggeszti, az ügycsomót 3 napi nyilvántartásba helyezi, azután a jegyzéket a hirdetményi tábláról (igazabban mondva a falról) leveszi, a felzetet elkészíti, felveszi a leletet és jelentést tesz s azután az iratokat az igtatóba adja; 3. az iktató elvégzi teendőjét, bevezeti a jelentést az igtatóba, mutatóba, kiadókönyvbe, irattári perkönyvbe s kiosztás végett átadja a hivatalvezetőnek, ez azt kiosztja s az igtató bevezeti a referens előadó könyvébe ; 4. a referens megállapítja az irásdíjat s megadja szükséges utasításait a kiadónak; 5. a kiadó több rendű könyveken a számot keresztülvezeti, leírásra kiosztja ; 6. az iroda a 15 kros fizetési meghagyást, mely szerint a fél 15 krt 3 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a hivatalfőnöknél befizesse, 2 példányban leírja, a kiadónak visszaadja; 7. most ez a végzéseket aláíratja, a kiadmányozásra elkészíti, bevezeti a kézbesítendők jegyzékébe, a kézbesítőnek kiadja s a jogerejííség, illetve a kitűzött határnapig nyilvántartja; 8. a hivatalszolga megfutja a várost, kézbesiti a végzést az ügyvédnek s a hivatalfőnöknek ; 9. a hivatalfőnök beigtatja a végzést az elnöki igtatóba. mutatóba, irattári sorkönyvbe s tudja ég, még minő számadási és egyéb könyvekbe; 10. a kiadó a nyilvántartás folytán újból jelentést tesz, hogy a fizatési meghagyás jogerejű, a hivatalfőnök pedig jelenti, hogy a 15 kr. be nem 'fizettetett s igy a végrehajtás elrendelését kéri; 11. az ügy vándorol ismét a számnak több rendű könyveken való keresztülvezetése után az iktatóba, az előbbi módon az előadóhoz, ki