A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - Elévült váltó birtokosának jogai a váltókezes ellen

34 ÍL j o a. 12. az ügyet újból elintézi, a végrehajtást megrendeli és kiadja ; 13. ismét megy az ügy irodába, kivezetik, bevezetik, ki­osztják, a végzést 2 példányban leírják, a végrehajtónak kiadják, ki végezze kötelességét; ki a 15 kr. behajtását 1 frt eljárási díj, 1 frt igényhirdetési díj felszámitása s bíróilag történendő meg­állapítása mellett szivesen meg is teszi, hiszen 15 krt könnyen talál az ügyvédnél, a végrehajtási jegyzőkönyv nyomtatott szöve­gébe csak egy tételt ir be, lefoglal első alkalommal 1 drb 150 frtos vadászfegyvert, másszor egy 40 frtos órát s igy tovább ; 14. jelentését beadja a bírósághoz, körüljárja a jelentés az igtatót, kiadót, hivatalfőnököt, előadót s újból referálnak, be- és kivezetnek, irodában 2 példány költségmegállapitó végzést irnak, expediálnak stb., stb., de még tovább folytatni unalmas és feles­leges is ; elég az hozzá, ha végül befoly a 15 kr., a sok jelentés, intézkedés stb. után legvégül a számadást előírásban kivezetik, jelentést tesznek, az iratokat irattárba helyezik, az eljárást tudo­másul veszik s az irodaáltalány megnyerte a 15 krt, de mit nyert az igazságügyi tárca s mit az igazságszolgáltatás, azt én nem tudom, de hogy mindkettő vesztett és pedig sokat vesztett, azt tudom, de hogy mennyit, azt kiszámítani a feltaláló bíróra bízom ; én csak megjegyzem még, hogy ezeu sokoldalú teendő mellett hányszor lett igénybe véve a bíró, hivatal főnök, kiadó, iktató, irodaszemélyzet, kézbesítő, végrehajtó s mennyi hivatalos papír, tinta, (pardon, a tintát újabban az egyesek maguk veszik, mert a hivatalossal nem lehet írni) toll fogyott el s igy mennyi drága időt vett igénybe a 15 kr., ha mindezt az időt és értéket, ugy az elfoglalt személyek fizetését is számitásba véve. a 15 kr. sok­szorosan meghaladó értékébe került a kincstárnak, azt merem állítani, míg e mellett mi természetesebb, minthogy ezen sok holmi haszontalan tenni való egyéb érdemleges ügyek elinté­zésére hátráltatólag hat, innét származhatnak a hátralékok s egyéb nem épen elismerést nyerhető dolgok. Mindezek után arra kérem első sorban a 15 kros irásdíj feltalálóját, azután e sorok tisztelt olvasóját, lenne szives meg­mondani, hol és minő §-ban van hasonló esetben a felzet elő­irva s miből meríthető annak jogossága, mert ha volna, ugy meggyőződésemből mondom, másutt is alkalmaznák s a mi fő. a hivatalos bélyegszemlék alkalmával a kérdés felmerült volna, már pedig 12 évi Muraszombatban való ügyvédkedésem idejében ily eset elő nem fordult s ily felzetek ezelőtt itt sem követel­tettek. Azon reményben zárom be hosszadalmas, megvallom unalmas, de némi tekintetben tanulságos soraimat, vajha a nagyméltóságú igazságügyminiszterium róla tudomást venne s ép ugy, mint a sommás keresetek felzeteit, mint elő nem írottakat, beszüntette, ezen esetben is a bíróságokat egyöntetű és szabályos eljárásra utasítaná. Horváth György, viuras-ombati iigyvé d. Irodalom. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata. A hivatalos összeállítás szakaszaihoz és tételeihez. Irta: Lasitz Pál, pénzügyministeri fogalmazó, a (ra. kir. p. ü. közig, bíróságnál. Szerző sajátja. Budapest, 1889. Ara 3 frt o. é. A munka Madarassy Pálnak, a m. kir. pénzügyi köz­igazgatási bíróság elnökének van ajánlva. Több mint 30 éve annak, hogy a bélyeg- és illetékköte­lezettség nálunk is meghonosult, de ugy látszik, még mindig rövid idő arra, hogy az az iránti érdeklődés, az arra vonatkozó ismeretek elsajátítása az ügy fontosságának megfelelő mérvben fejlő­dött volna. Altalános ugyanis a panasz, hogy a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása a helyes pénz­ügyi közigazgatás és igazságszolgáltatás, valamint a társadalmi élet és intézményei igényeinek nem felel meg. Egész halmaza van abban azoknak az intézkedéseknek, a melyek csakis magából az összeállításból csak nagy nehezen tájé­kozhatok s helyes alkalmazásuk az összes polgári igazságszolgál­tatás és a közigazgatás teréről olyan és annyi tanulmányt igényelnek, a mire igen kevés ember tudja magát elszánni. Épen azért nem fejlődhetett előbb annak irodalma sem. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság működésének 1884. jan. 1-én történt megkezdésével a bélyeg és illetékek iránti pénz­ügyi igazságszolgáltatás is egy, az addigitól eltérő új irányt vett. A m. kir. pénz ügy ministerium a pénzügyi közig bíróság határozatait az érdekelt nagy közönség részére is hozzáférhetővé ' akarván tenni, nagy horderejű intézkedést tett, midőn a bíróság ! döntvényeinek és más elvi jelentőségű határozatainak a «Pénzügyi Közlöny« mellékleteként való kiadását elrendelte. A gyakorlati élet különleges eseteire vonatkozó bírósági határozatok most már megvilágítják a bélyeg- és illetékszabályok egyes szakaszait és az illetéki díjjegyzék nem eléggé tiszta s több és határozottabb körülírást és talán szerencsésebb fogalmazást igénylő tételeit. Öt nagy kötet ilyen elvi jelentőségű határozat áll már rendelkezésre a bíróság 5 évi gyakorlatából. Igen természetes, hogy a ki most már a bélyeg- és ille­tékekre vonatkozó pénzügyi igazságszolgáltatás anyagát akarja | ismertetni, azt kellő célszerűséggel csakis a hivatalos összeállítás egyes szakaszai és a díjjegyzék egyes tételeire való tekintettel s az azokra vonatkozó határozatok tárgyszerű beosztása által teheti. Egy ilyen gyakorlatias kézikönyvet állított össze szerző és ! pedig a hivatalos összeállítás illető szakaszaihoz beosztva az 1887. évi XLY. törvénycikkben foglalt módosításokat és újabb intéz­kedéseket, minden szakasznál és tételnél csoportosítva az oda tartozó határozatokat, néhol gyakorlati példákkal téve könnyebben felfoghatóvá a különleges tételek lényegét s lehetőleg kimerítve ! a bélyeg- és illetékek iránti pénzügyi igazságszolgáltatás egész anyagát. Nagy szükség volt egy ilyen kézikönyvre minden irányban. A pénzügyi közigazgatás emberei sok felesleges munkától szabadulnak meg annak használata által, mert az alkalmazásnál szükséges anyagot keilő világításban egy helyt megtalálhatják s ha azt megértik és helyesen alkalmazzák és teljesitik a felek kérelmét ott, a hol kell, az által a pénzügyi bírósághoz intéztetni szokott felebbezések száma is lényegesen csökkenni fog. Az ügyvédek s egyáltalában a nagy közönség pedig ennek a kézikönyvnek használata által abba a helyzetbe jutnak, hogy az általuk fizetendő bélyeg és illeték tekintetében, mint maga szerző is előszavában megjegyzi, magukat tájékozhatják s csakis azokban az esetekben felebbeznek, a melyekben indokolni is képesek lesznek a fizetési meghagyások és az alsóbb fokú határozatok elleni kifogásaikat s az által magukat sok költségtől és csalódás­I tói lesznek képesek megmenteni. A munka anyagának rendkívüli nagy terjedelmét az oda tartozó ismeretek különféleségénck és sokaságának szükségessége I által igényelt szakértelem és erős akarat lengi át. Nem kimélte szerző az időt és erőt attól, hogy kézikönyvét mindenkire nézve könnyen és célszerűen használhatóvá tegye s az által elérte azt, hogy ezen a téren egyfelől a pénzügyi köz­igazgatásnak és igazságszolgáltatásnak, másfelől pedig a nagy közönségnek és a szakirodalomnak igen nagy szolgálatot tett. Vajha minél többen foglalkoznának a pénzügyi közigazgatás és igazságszolgáltatás egyes ágazataival ilyen irányban és ilyen szellemben! Egy p. ü. közig. bíró. Az Úrbéri birtokrendezési ügyeket és azokkal kapcsolatos kér­déseket tárgyazó munkára hirdet előfizetési felhívást Baky Gedeon, ny. kir. tszéki biró s köz. és váltó-ügyvéd. Szerző munkája összeállításánál szem előtt tartotta — mint mondja — nemcsak az ITii. évtől a mai napig hozott törvényeket és rendeleteket, hanem a felsőbíróságok ide vonatkozó határozatait is és igyekezett mindezt a laikus és nem jártas tudni vágyók előtt is megérthető módon tárgyalni, hogy nem­csak a birák és ügyvédek, hanem a telekkönyvi betétek szerkesztésével s az úrbéri rendezés iolytán szükségessé vált telekkönyvek átalakításával foglal­kozó telekkönyvvezetők, az úrbéri munkálatokat teljesítő mérnökök, a községi jegyzó'k, sőt a jogtanuló ifjúság is minden utánnézés nélkül hü képét nyer­hessék az úrbéri s ezzel rokon jogviszonyoknak s minden ide vonatkozó felvilágosítást magából a munkából megszerezhessenek. Az előfizetési ár o. é. 4 frt és 18>9. márc. hó 15-ik napjáig Székely Simon szabadkai könyvkereskedő s nyomdatula.klonoshoz Szabadkára lesz küldendő. A mü a sajtót f. évi május hó utolján fogja elhagyni. Bolti ára 5 frt lesz. Vegyesek. A közadós letartóztatása a csődbíróság által. Érdekes jogi kérdés merült fel a mult napokban a budapesti kir. tvszék előtt. Csődtörvényünk 121—124. §-ai azokról az esetekről intéz­kednek, midőn a csődbíróság a közadós letartóztatását rendel­heti el. Egy előfordult esetben a hitelezők csődöt kértek az adós ellen. A törvényszék a csődnyitásnak vagyonhiány miatt nem adott helyet, hanem a csődtörvény 87. §-a értelmében az eskü letételére határnapot tűzött ki. Az adós az eskületéti határnapra nem jelenvén meg, a hitelezők az adós letartóztatását kérték. A tör­vényszék, mint csődbíróság, elrendelte ugyan a letartóztatást,

Next

/
Oldalképek
Tartalom