A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - Visszavonható-e a vád magánvádló indítványától függő vétségi esetekben a perújítás állapotában is?

A JOG. 31 P á lt, ki bölcs vezetésével, független önállóságával, páratlan szakképzettségével ennek a bíróságnak nemcsak lelket adott, hanem lankadatlan s tapintatos s biró társai s összes személyzete részéről meleg szeretetet s ragaszkodást támasztó, buzdító eljárásával ezt a bíróságot már az úttörés nehéz munkájában a jelzett eredmények kivivására vezette. Madarassy Pálnak egyéb általában ismert irodalmi mű ködése köréből csak a pénzügyi téren kifejtett irodalmi ténykedését említjük meg; első nagyobb műve volt a »Lexicon d e r Stempel- und Gebühren-Gesetze v o m 9. Február und 2. August 1850. « Megjelent 1858-ban két kötetben; ezt követte »A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok lexicona« című munkája 1882. évben, mely 1884. évben második bővített kiadást ért. Hazánk alkotmányos adótörvényeinek szerkesztése körül, mint volt pénzügyministeri magas rangú tisztviselő s később államtitkárnak nagy érdemei vannak s mostani állásában, mint tudománya s állásánál fogva első sorban legilletékesebb, mély tanulmányok eredményeként legközelebb terjesztett be a pénzügyministerhez ugyanő, általa készített négy új törvényjavaslatot, és pedig: a) a bélyegadóról a hozzátartozó díjjegyzékkel; b) a jogilletékről a hozzátartozó díjjegyzékkel; c) a készpénzben lerovandó bélyeg-és jogilletékek kezeléséről; s végre d) az első folyamodás ú pénzügyi bíróságról, a hozzátartozó ügyrenddel. Egyúttal mind a négy törvényjavaslathoz benyújtotta indokolását. A birák közül megemlítjük dr. Székely József ítélő bírót, ki a »Jövedékek iránti eljárás reformja«, »Büntető eljárás a jövedéki kihágások tárgyában«, »A jövedéki kihágások büntető jogtana«, >Fiscalismus és jogszolgáltatás< »A jövedéki büntető eljárásról, tekintettel a monarchia mind két felére< — címek alatt, s »Javaslat a jövedéki büntető eljárás egyöntetűsége és ideiglenes szabályozása tárgyában< — című füzetes szakmunkákat irt. A bíróság segédszemélyzete sem marad hátra a szellemi tevékenységben és munkásságban s a mellett, hogy a különböző szaklapok hasábjain nem ritkán találkozunk neveikkel, nem zárkózhatunk el kiemelése elől annak, hogy »A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvényei és elvi jelentőségű h a t á r o z a t a i«-nak; szakszerű összeállítását, mely gyűjtemény a már elől elmon- I dottak szerint forrását képezi a pénzügyi bíróság által kimon- ! dott pénzügyi elvi eldöntések tágas körbeni terjedésének, s | az alsóbb administrativ hatóságok lehetőleg egyöntetű eljárásának, Vöröss Sándor, a pénzügyi bíróság volt elnöki titkárja kezdette meg s 1884-től 1886. év végéig szerkesztette, s melynek szerkesztését elismerésre méltó szakavatottság és buzgalommal most 1887. évtől kezdve S o ó v á r y Ferencz mostani elnöki titkár folytatja. Ebből az összeállításból már az ötödik terjedelmes kötet hagyja el a sajtót. Önálló munkát irt továbbá Benedek Sándor ministeri fogalmazó a pénzügyi bíróságnál, »Bélyegilleték a peres eljárásban< cím alatt 1886. évben, mely szakmunka különösen az ügyvédek használatára felette ajánlatos. Hézagot pótló szakmunkát képez ugyancsak a pénzügyi bírósághoz beosztott L a s i t z P á 1 m i n i s t e r i fogalmazónak következő cimű műve: »A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata<. Ez a mű, mely 510 lapot tartalmaz, legközelebb került a könyvpiaczra s páratlan szorgalommal, a kútforrások fáradhatlan kutatása s az előaknázott adatoknak kiváló szakismerettel történt rendszeres összeállításából s feldolgozásából áll; ezt megelőzte még Az i 11 e t é k - k i s z a b á s n á 1 alapul veendő érték megállapítása< stb. cimű munkája. Megemlítjük még Kóczián Samu ugyancsak a pénzügyi bíróságnál működő ministeri fogalmazó amaz irodalmi ténykedését, melyet a pénzügyi törvények és szabályoknak s bírósági elvi jelentőségű határozatoknak s egyes szakműveknek a horvát nyelvre leendő átültetésében kifejt. Minthogy adótörvényeink s a pénzügyi közigazgatási bíróság illetékességi köre Horvát-Szlavonországokra is kiterjednek, s a bírói elvi határozatok s pénzügyministeri elvi jelentőségű rendelkezések, de maguk az egyenes adótörvények és szabályok horvát nyelvre fordítva s igy ott közforgalomba bocsátva nincsenek: nevezett eme hiányt pótlandó, első sorban lefordította és horvát nyelven kiadta az >Egyenes adó törvény és s z ab á 1 y o k«-nak magyarázatokkal ellátott gyűjteményét 1887. évben 860 lapon, gazdagitva azt a pénzügyi bíróságnak adóügyi döntvényei és elvi határozatai kivonatos fordításával; második műve »A bélyeg és jogilletékekre vonatkozó törvények és szabályok< magyarázott gyüjteménye, szintén horvát nyelven, 1888. évben 500 lapon; s jelenleg harmadik fordítási művét fejezte be, mely már szintén sajtó alatt van, s ez dr. Mariska Vilmos »Pénzügyi törvény isme«-jének horvátra fordítása; ez utóbbival célja az, hogy — miután horvát nyelven pénzügyi szakmába vágó tankönyv alig létezik — Horvát-Szlavonországokban a positiv pénzügyi jog tanulhatását ugy a horvát egyetemi hallgatók, mint a pénzügyi szakvizsgára készülő horvátországi tisztviselők részére lehetővé tegye, megkönnyítse. Az itt felsorolt munkák részletes bírálatába nem bocsátkozunk, csak constatálni akarjuk azok felsorolásával azt, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróság érdemleges működésének kihatásaiban saját személyzeténél a szellemi foglalkozást, a pénzügyi jog irodalmi fejlesztését a mily hathatósan előmozdítja, működése következményeiben ép oly jótékonyan hat közéletünkre. Az elmondottak határozott tényeken alapulván, azokbú lekövetkeztetéskép kimondhatjuk ama véleményt, hogy: A m kir. pénzügyi közigazgatási bíróság, mely az ügyek feldolgozását illető eredményében elérte a végső határt, mely öt évi működése alatt bírói úttörő judic. aturájának érdemét illetőleg, annak oly kedvező kihatása mellett, független igazságosságánál fogva a nemzet bizalmát s igy annak morális elismerését megnyerte; mely saját kebelében működésével oda tudott hatni, hogy saját birói és tiszti karában a szellemi munkásságot felébresztve s istápolva, hézagpótló pénzügyi irodalmi munkákat, termékeket hozzon létre: beigazolta azt, hogy létezése hazánkban a jogállam e g y i k létfeltételének bizonyul t. Miért is emez őszinte kimondásunkkal, a jubiláumok jelen korszakában, a pénzügyi közigazgatási bíróság ötéves működésének évfordulójára elismeréssel jubilál u n k. Visszavonható-e a vád magánvádló indítványától függő vétségi esetekben a perújítás állapotában is ? Irta. Dr. MARKOVICH LAJOS, szolnoki kir. alügyész. Fenti egyenes és tisztán feltett s e becses lapok mult évi 52. számában napvilágot látott kérdésre szerény feleletem a következő: Előrebocsátásával annak, hogy »magánvádló« kifejezés alatt egyedül a 2, 265/1. M. E. 1880. sz. rendelet 23. §-a szerint distingualt törvénykezési tényező érthető, magánvádló minden körülmények között, vádját — képezze annak tárgyát az 1880. évi XXXVII. t. -c. rendelkezéséhez képest akár a kir. járásbíróság, akár |a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó, de kizárólag magánvádra