A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság öt évi működéséről

30 A j oa. Ebben az évben működött hat itélö biró; tekintettel arra, hogy az év 365 napjából a vasár- és ünnepnapokat, továbbá az 1883. évi XLIII. t.-c.) 4. §-a alapján minden egyes biró által igénybe vehető hat heti szabadságidő napjait levonva, munkanapot 258 nap képez, egy itélő biróra esik a munkálkodás első évében naponta rí1/" ügydarab elintézése. Az 1885. évben beérkezett ... 11,700 ügydarab, ebből elintéztetett 9,113 » maradt hátralék . . . 4,587 ügy darab, hozzáadva az 1884. évi hátralékot . . 2,056 az 1885. év végével a hátralék 6,643 ügydarabra szaporodott. Ebben az évben, minthogy a b i r á k száma k i 1 e n c z r e szaporittatott, eltekintve attól, hogy a szaporított három biró csak az év második negyedének végével kezdette el működését, esik egy biróra ugyancsak 558 munka nappal naponta 4 ügydarab elintézése. Az 1886. évben a birák száma ismét hárommal szaporittatott s beérkezett 12,778 ügydarab, ebből elintéztetett 11,605 » maradt elintézetlen . . 1,173 ügydarab, J ehhez adva a mult évi hátralékot .... 6,643 az 1886. év végével mutatkozik 7,816 ügydarab hátralék. Ebben az évben már 12 biró működvén, egy-egy biróra esik naponta 258 munkanappal, eltekintve ismét attól, hogy a szaporított birák csak az év második negyedének végével lettek kinevezve. 3l/i ügynek elintézése. Az 1887. évben beérkezett .... 14,466 ügydarab, elintéztetett 15,845 » tehát már a mult évi hátralékból is elintézést nyert 1,379 ügydarab, maradt tehát hátralék 6,437 » Ebből elintézett a 12 biró közül egy-egy naponként 5 ügydarabot. Az 1888. évben befolyt 14,173 ügydarab, elintéztetett 16,717 » tehát ámult évi hátralékból is ismét feldolgozva lett. . . . 2,544 ügydarab, sigy leapadt 1888. év végével a hátralék 3,893 ügydarabra. Az ebben az évben elintézett ügydaiabokból esik 1:2 biró mindegyikére a fenti számítással 5V3 ügynek az elintézése egy napra. Ezek az adatok bizonyitják azt, hogy a pénzügyi bíróság munkakörének, ügyszámainak évenkinti folytonos emelkedése mellett az 1886. évben már 7,816-ra felszaporodott hátralékot két év alatt, vagyis 1888. év végéig 3,893-ra leapasztotta s tekintve az ügyeknek egy-egy biróra eső mennyiségét, azoknak a fentiek szerint történt elintézését, nyíltan kifejezést kell adni ama közelismerésnek, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróság ügyforgalmához képest megszorított létszámával a munkálkodás igen magas fokát tanúsította. De : 2. A pénzügyi bíróság független működésének kedvező eredményét más oldalról is meg kell figyelni s világítani; vagyis különös figyelemre kell méltatni a működésnek érdemi részét s azt a kihatást, melyet ez a működés általában a pénzügyi administratióra s igy magára a pénzügyi jogéletre egyrészt, másrészt az állampolgárokra a nemzetre gyakorolt. Általános volt ugyanis a panasz, hogy a pénzügyi administratióban a polgárság jogos igényei az adókivetés és behajtásnál egyátalán nem vétetnek figyelembe, az adótörvények helytelenül alkalmaztatnak, az adókivetés és behajtás önkényes s a külső pénzügyi tisztviselők törvényellenes ténykedése ellen a jogsérelmet szenvedő jogorvoslatot nem, vagy alig talál. Ily jogosult panaszok ma már ritkábbak s ha merülnek is fel, a jogsérelem az adott törvényes módozatok felhasználása mellett orvoslást nyer. Ma már, minthogy a pénzügyi bíróság döntvényei és elvi határozatainak gyűjteménye a pénzügyministerium részéről kiadva, minden alsóbb hatóságnak hivatalbó' megküldetik, lehetővé van téve, hogy az adótörvényeknek különböző s eltérő magyarázatából eredő bajok, az eme gyűjteményből merített ismeretek által eloszlassanak s az egész pénzügyi administratióban lehetőleg egyöntetű, igazságos és törvényes eljárás létesíttessék. A jogérzés a pénzügyi administratióban tehát gyökeret ver, gyökeret ver az által, hogy a pénzügyi bíróság határozatai kimondott és kristalizált pénzügyi jogelvei az egész ország pénzügyi közigazgatásában s általában minél terjedtebb körben a fenti módon ismertekké válván, ez által eleje vétetett annak, hogy minden pénzügyi hatóság a saját, igen sok esetben a kincstárra nézve kedvező, de téves nézetét érvényesíthesse. És ez természetes; hisz kétséget nem szenved az, hogy a pénzügyi bíróság híven a törvényre alapítva függetlenül kimondott elveihez, romba dönti mindamaz eljárást és határozatot, a mely azokkal ellentétes s érvényteleníti mindamaz alsóbb fokú intézkedést, a melyet szorosan törvényesnek nem lát, nem talál. A pénzügyi bíróság működése folytán az alsóbb hatóságok tehát ama kényszerhelyzetbe jutottak, hogy ha a felek felebbezései folytán nem akarják működéseiket a helytelenítve megsemmisítés veszélyének kitenni, a törvények és törvényes elvek helyes alkalmazásával az adózó néppel szemben, a kincstár érdekeit jogérzettel s már alapjában helyesen érvényesitik. S hogy e részben ott állunk, a hol a pénzügyi administratióban annak alsóbb hatóságainál az ezelőttinél több törvényest és helyeset kell konstatálnunk, s hogy ma már a pénzügyi administratióban az alsóbb forumokban is kezd a törvényes igazságra és jogosságra alapított méltányos és jogos szabadelvűség felszínre jutva érvényesülni: az határozottan érdeme a pénzügyi közigazgatási bíróságnak, mely bíróság judicaturája fejlesztésében — teljes függetlenségét megtartva — alapját vetette meg a pénzügyi jog terén eddig nélkülözött pénzügyi és adójog független alkalmazhatásának. A bíróság működésének, judicaturájának érdemi részében eredménye pedig az, hogy a pénzügyi bíróság öt évi működése után a nép az egész nemzet bizalmát megnyerte; s hogy ez igy van, bizonyítja ama folytonos lankadatlan bizalom, melylyel az adózó polgárság ügyeik elintézésében ehhez a bírósághoz folyamodik, kimutatta azt a képviselőházban a törvényhozó testület egy tekintélyes részének a regale megváltására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával nyilvánított ama kívánsága, hogy a regale kártalanítása körül az érdeklettek és a kincstár között felmerülendő vitás kérdések eldöntése a független pénzügyi közigazgatási bíróságra ruháztassék. 3. A pénzügyi közigazgatási bíróság működésének eredménye emez intézmény közegeinek szellemi foglalkozására is kihat. Ennek a bíróságnak nemcsak itélő birái s ezek mellett segédkező segédmunkásai, hanem szellemi munkásai is vanna k, kiknek működése nemcsak a bírósághoz felkerült felebbezett ügyek elintézésében s elbírálásában találja körét, hanem túlcsap azon s a pénzügyi jogelvek megállapítását s tisztázását is tűzvén ki célul, a pénzügyi jog terén irodalmi működést indit meg és fejt ki. A pénzügyi közigazgatási bíróság szellemi munkásai között legelső helyen kell említenünk, annak érdemekben, hazánk államférfiai körében is elsők között helyt foglaló elnökét, a volt pénzügyministeri államtitkárt, Madarassy