A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 3. szám - Mi a teendő, ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar?

10 A JOG. Semmiséget képez, ha a sorrendi tárgyalásra meg nem jelent hitelező elöbbségi igénye a sorrendi végzésben teljesen figyelmen kívül hagyatott. — A bár szabálytalanul eljárt biró az okozott költségben el nem marasztalható, ha az nem lett megnevezve. (Budapesti kir. Tábla 1888. szept. 19. 35,382. sz. a.) Sommás perben a biróság tartozik a tényállást a felekhez intézet kérdések által is felderíteni. A kereskedői könyv csak a jogeim és mennyiségre, de nem a megrendelésre és átadásra szolgáltat részbizonyitékot. (Curia 1888. november 13. 960. sz. a.) A sommás biróság semmiséget követ el, ha oly kereset felett inditja meg az eljárást s hoz Ítéletet, melynek tárgya a lakási s használati szolgalmi jog háboritlan átengedése. (Bpesti kir. Tábla 1888. szept. 20. 39,818. sz. a.) A jelzálog törlésére alkalmas okirat kiszolgáltatására irányzott keresetek nem tartoznak a törvényszékek mint birtokbiróságok illetékességi körébe. (Budapesti kir. Tábla 1888. jul. 17. 21,585. sz. a.) Semmiségi okul szolgál, ha a sommás biróság a szemle megtartása s illetőségi határozat hozatala után az ügy érdemének tárgyalása nélkül ítélkezik. (Bpesti kir. Tábla 1888. szept. 25. 3,954. SZ. a. ) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kereskedelmi utalvány fogalmához. Azon körülmény, hogy az elfogadó a kereskedelmi utalvány aláírásánál melléknevének elhagyásával csakis elönevét használta, az általa vállalt kötelezettség tekintetében a hitelezőre nézve joghátránynyal nem bírhat. A kereskedelmi utalvány érvényét meg nem gyengíti azon körülmény, hogy fizetési határnapot nem tartalmaz, mert ily esetben a kötelezettség teljesítésének ideje a Kt. 327. §-a szerint az elfogadás után azonnal beállott. Az alkalmi egyesületi tag az egyesület elleni minden követelésért egymaga is felelős. A budapesti kir keresk. és váltótörvényszék dr. Czigler Ármin ügyvéd által képviselt A. Sándor felperesnek, Neskovits Döme ügyvéd által képviselt D. Lajos alperes elleni 972 forint s jár. iránti perébea itélt: Alperes tartozik a kereseti tökét megfizetni, stb. Indokok: Jogérvényesen lett már megállapítva, hogy a kereseti okiratban vállalt fizetés, alperesre nézve kereskedelmi ügyletet tárgyazó tartozást képez s annak elbírálása a kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozik, alperesek azon kifogása pedig, hogy felperes nem bír kereshetőségi joggal, teljesen alapnélküli szemben azzal, hogy az okiratban felperes van utalványosi minőségben megnevezve. Ekkép az egyedül elöntő kérdést az képezi, minő kötelezettség származott alperesre nézve az által, hogy az utalványt elfogadási nyilatkozatával ellátta ? E részben, tekintve, hogy alperes beismerte, miszerint az utalvány elfogadását tartalmazó nyilatkozatot sajátkezűleg irta alá; tekintve, hogy a Kt. 291. és 292. §-ai szerint azzal, hogy az utalványozott az utalvány előlapjára nevét vezette, a meghagyás teljesítését feltételező elfogadás kötelezővé válik s ekkép azon körülmény, hogy alperes melléknevének elhagyásával csakis elönevét használta az utalvány aláírásánál, az általa vállalt kötelezettség tekintetében a hitelezőre nézve joghátránynyal nem bírhat; tekintve, hogy a fentidézelt szakaszok kifejezetten kiemelik azt, miszerint a jogcím felemlítése s az érték elismerése az utalvány érvényességéhez nem szükséges ; tekintve, hogy azon körülmény, miszerint az utalvány H. és D. vállalkozókra lett címezve, az utalvány érvényét és alperes kötelezettségét ép oly kevéssé érintheti, mint azon körülmény, hogy a tartozás, melynek tárgyát az utalvány képezi, oly építési vállalati ügyletekre alakított alkalmi egyesülésből keletkezett, melynek terheit az alkalmi egyesületbeli társaira való tekintet nélkül saját személyében fogadta el az utalványt, másfelől a Kt. 269. és 270. i;-ai szerint még akkor is, ha többen fogadták volna el az utalványt, annak egészben való teljesítése egyedül alperestől is követelhető lett volna s mert mint alkalmi egyesületi tag is az egyesület elleni minden követelésért egymaga is felelős; tekintve, hogy alperesnek azon ellenvetése, miszerint csak feltétel kikötése mellett vállalt fizetést, hogy a kikötött feltétel uj ajánlatnak tekintendő, melyet az utalványozó el nem fogadván, az ajánlat jogérvényes ügyletté nem alakult: meg nem áll, mivel eltekintve attól, hogy a kereskedelmi törvénynek azon intézkedései, melyek az ajánlattételről s annak elfogadásáról szólnak, nem nyerhetnek oly értelmezést, miszerint azok utalványokra is kiterjeszthetők lennének, az utalványnak azon szövege, melyet alperes feltételnek minősit, ilyennek nem vétethetett, hanem ellenkezőleg inkább megerősítését képezi a fizetés feltétlen ígéretének. Tekintve, hogy azon körülmény, miszerint az utalvány fizetési határnapot nem tartalmaz, annak érvényét meg nem gyengíti, mert ilyen esetben a kötelezettség teljesítésének ideje a Kt. 327. §-a szerint, de az utalványban körülirt követelés természeténél fogva is az elfogadás után azonnal beállott; tekintve, hogy ekkép fiiperesnek a késedelmi kamathoz való igénye is teljesen jogos; tekintve, hogy mindezek szerint az egyenes elfogadás kijelentése következtében az elfogadott utalvány feltétlen és visszavonhatlan ügyletté alakult s az elfogadásra nézve feltétlen fizetési kötelezettséget vont maga után, alperest a kereseti kérelemhez képest kellett marasztalni. (1887. április 4-én, 49,545. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: az első biróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. Indokok: A keresethez A. a. mellékelt okirat szerint Szl Olivér mint az okiratban érintett vasutak kisajátításánál működő jogbiztos azt a felszólítást intézi H. és D. vállalkozó urakhoz, mint a vasutak építési vállalkozóihoz, hogy a p. v.-hunyadi, beszt — i, br —i, a g.-völgyi és m.-vásárhelyi sz—i vasutak kisajátítására vonatkozólag felperes által hozzá benyújtott számla szerint fedezetlen 1,872 frtot a nevezett vasutak számlájára és esetleg a bihari kisajátításból fedezendő összegként, felperesnek fizessék ki. Eme felhívásra a felszólítottak egyike D. az alperes határozottan és feltétlenül kijelentette, hogy a felszólítást mint utalványt elfogadja és az érintett összeg kifizetését, a mennyiben Szl. Olivér részére a br.-bánya, br —i és p—i vasutak után már mi sem járna, Szl. Olivér terhére a bihari vasúti kisajátítási alapból fogja teljesíteni. Eme nyilatkozat által, mely a felhívásnak megfelelő, alperes határozott közelezettséget vállalt magára arra nézve, hogy az A. Sándor részére nála Szl. Olivér által utalványozott érintett összeget felperesnek A. Sándornak kifizeti, minnélfogva alperest helyesen kötelezte az elsőbiróság a kereset tárgyává tett vonatkozó követelés hátralékos részének megfizetésére, mert felperes kereseti joga az által, hogy az A. a. okiratban mint utalványos, tehát mint olyan van megnevezve, kinek részére a fizetés teljesítendő, kellően igazoltnak tekintendő ; mert továbbá a követelés jogcímének hiányára alapított kifogás sem vehető figyelembe, minthogy a követelés jogcíme az elfogadási nyilatkozat alapját képező emiitett felhívásban közölve van, és különben is az, hogy mily oknál fogva szólítja fel az utalványozó az utalványozottat fizetésre egy harmadik részére, az utalványozott fizetési kötelezettségére, ki az utalványt feltétlenül elfogadta, az utalvány, által jogot szerzett harmadik személy irányában mi befolyással sincsen; mert az a körülmény is, hogy felperes a kérdéses utalványozott követelésnek a kereseti összeget meghaladó részét H. és D. vállalkozóktól tényleg már megkapta, tekintettel arra, nogy alperes maga sem állítja, mintha felperes követelésének eme részét nem az A. a. okirat alapján vagy más címen vette volna fel, szintén csak arra nézve szolgálhat bizonyítékul, hogy az A. a. okirat kötelező hatálya kétségtelenül elismerve lett; mert az, hogy az A. a. csatolt okirat a kt. 291. 298. §-ában foglalt intézkedések hatálya alá eső kereskedelmi utalványnak nem minősíthető és hogy az utalványozást nem az egyénileg megnevezett mindkét utalványozott, hanem csupán az egyik, t. i. alperes fogadta el, míg a másik, t. i. H. sem elfogadólag, sem megtagadólag nem nyilatkozott, a kérdéses utalvány érvényére, melynek hatálya csak attól függött, hogy alperes vagy H. vagy mindkettő a kielégítés végett hozzájuk utalt felperes vonatkozó követelésének kifizetését feltétlenül magára vállalja-e vagy sem? a dolog természetéből folyólag felperesnek az A. alatti okiratra alapított érintett feltétlen jogára mi befolyással sem lehet; végre, mert az F. a. csatolt okiratban foglalt ama kijelentés, hogy az abban felperes részére a magyar országos banknál utalványozott és felperes által utóbb fel is vett 902 frt 49 krral felperesnek kérdéses követelése kiegyenlítettnek lesz tekintendő, mint felperessel nem azonosítható harmadik személytől eredő, figyelembe felperes vonatkozó tagadásával szemben nem vehető ; az A. a. csatolt okirat végén olvasható vonatkozó nyugtatvány pedig, melyre alperes mint felperes