A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 47. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 2. [r.]

A JOG. M. Rezső és B. Mihály azzal védekeznek, hogy nekik az ablakrámák rozzant állapotáról tudomásuk nem volt. A szakértői szemlejegyzőkönyv tartalma szerint a régi szerkezetű ablakrámák igen könnyen ugy eshettek le, hogy a kapcsok az ablak között levő függöny felhúzása folytán, a függöny alsó végén alkalmazott vasrudak utján a biztosítékkal el nem látott kapcsokat kikapcsolták, a spárgaköteléket esetleg elszakították s igy az ablakrámák nem lévén megtartva, lezuhantak. Ezek szerint tehát figyelemmel arra, hogy a vizsgálat folyamán az, hogy vájjon a vaskapcsokat ki helyettesitette spárgakötelékekkel, megállapítható nem volt ; figyelemmel arra, hogy S. Bernát és neje a házban új lakók voltak; figyelemmel arra, hogy P. Róza nem ismerhetvén az ablak régi és veszélyes szerkezetét, nagyobb fokú gondatlanságot ki nem fejthetett a szellőztetés alkalmával ; figyelemmel arra, hogy M. Rezső, T. N. Lajos és B. Mihálynak az ablakok rozzant voltát senki sem jelentette; figyelemmel arra, hogy M. Sándoi, mint nem szakértő, az ablakrámák célszerűtlen és rósz szerkezetét nem ismerte: terheltek ellen csak a távoli gondatlanság jelentkezik beigazolva, a mely azonban a B. T. K. 310. §-ába ütköző gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének az esetét ki nem meriti, mert a fentebbiek szerint özv. S. Henrikné megsérülése véletlen balesetnek tulajdonítandó. Azért is megszüntetendő a bűnvádi eljárás, mert a budapesti kir. itélő táblának 26,588/88. szám alatt kelt és pótlást rendelő határozata értelmében megejtett pótvizsgálat sem M. Sándor, sem a többi terhelt ellen olyan adatokat nem eredményezett, a melyekből a vétkes gondatlanságra következtetést lehetne vonni B. Leó ugyanis azt vallja, hogy ő a szerecsen-utca 1. számú házban hosszabb időn keresztül lakott ugyan, de arró', midőn a lakásnak az ablakrámája leesett, panaszt csak B. Mihálynak tett. A lezuhant ablakrámát az ő költségén igazíttatta helyre, de erről a rendőrségnek jelentést nem tevén, rendőri nyomozás — mert senki sem sérült meg, nem is tartatott. Özv. St. Henrikné sérüléséről mit sem tud. M. Sándor (56. naplószám) az esetre nézve szintén nem tud semmit előadni s igy arra nézve, hogy a házban a sértett megsérülését megelőzőleg az ablakok milyen állapotban voltak, adatok fel nem merültek. B. Mihály tagadja, hogy B. Leó neki az ablak lezuhanását bejelentette volna, ha tehát B. Leó ablaka rosz volta miatt szakadt volna le, azt semmi esetre sem állíttatta volna a maga költségén helyre. Az iratok mellett 51. naplószám alatti rendőrségi jelentés tartalma szerint az ablakráma lezuhanása alkalmával helyszíni szemlejegyzőkönyv fel nem vétetett. Ilyen körülmények között terheltek ellen a pótvizsgálat alatt olyan adatok, a melyek vétkességüket bizonyítanák,fel nem merülvén, a terheltek ellen a bűnvádi eljárás megszüntetése volt elrendelendő. (1888. december 22-én 46,513. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja. (1889. évi május 8-án 8,538. sz.) A ni. kir. Curia : A kir. itélö tábla végzése helybenhagyatik, mert sem a szakértői véleményből, sem a vallomásokból meg nem állapitható oly vétkes gondatlanság, melynek alapján a terheltek az ablak leesése által előidézett testi sértés miatt büntetőjogi felelősségre vonathatnának. (1889. évi szeptember hó 26-án 6,864. szám.) Nem állapit meg csalást homok bekeverése búza közé, ha a Tevő megnézhette a búzát. A ni. kir. Curia: Mindkét alsóbb biróság Ítélete megváltoztatik és vádlott a terhére rótt csalás vétsége miatt ellene emelt vád és következményei terhe alól felmentetik. Indokok: A vizsgálat adatai által szolgáltatott bizonyíték a csalás ténye megállapítására és vádlott elitéltetésére elégségesnek nem vétethetik, mert: a csalás alkotóelemét a btk. 379. §-a szerint az képezi, hogy ravasz fondorlat használtassék és ezzel valaki tévedésbe ejtessék vagy tévedésben tartassék és ez által egyrészről vagyoni haszon, másrészről pedig vagyoni kár okoztassék. A vizsgálat anvaga ily ravasz fondorlatot nem tüntet fel. F. Henrik panaszos ugyanis a vizsgálat és végtárgyalás során maga is beismerte, hogy üzlettársa vádlottól a búzát a piacon vette s meg is nézte, de a miatt, hogy abban homokot látott volna, fel nem szólalt, e búzának a zsákokból a magtárban történt kitöltésekor pedig maga a panaszos is látta, hogy mit vett át. Ha tehát panaszos a társa által vásárolt és általa átvett búza kitöltése közben tapasztalta., hogy a búzában homok vagy föld volt vegyítve és igy a búza nem felel meg az üzlettárs által vádlottól vett és hibásnak talált búzának, jogában állott volna a búzát át nem venni, átvévén pedig a búzát és azt a magtárban felhalmozott búzagarmadába töltvén, még ha bizonyítva volna is, hogy a búzában homok volt, a csalás alkotóelemét képező ravasz fondorlat vádlott ellenében nem lenne megállapítható. Ezek folytán mindkét alsóbb biróság ítéletének megváltoztatásával vádlottat a vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. 18S9. évi február hó 27-én, 1888. évi 9,361. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ideiglenesen nyugalmazott biró az ügyvédi lajstromba felvehet ö. A székesfehérvári ügyvédi kamara (1889. szeptember 1. 256/89.) : S. Károlynak az ügyvédi lajstromba leendő felvétele ügyében határozott: A kérelemnek hely nem adható, mert mint ideiglenesen nyugalmazotttörvényszéki bíró szolgálattételre bármikor berendelhető, ily minősége pedig az ügyvédség gyakorlatával összeférönek nem tekinthető. A in. kir. Curia (1889. október 9 7,872/p. 1889.): Az ügyvédi kamara végzése megváltoztatik s kérvényező ügyvéd az ügyvédi lajstromba felvétetni rendeltetik. Indokoké Tekintve, hogy ) kérvényező egyedül azon okból nem vétetett fel az ügyvédi lajstromba, mivel ideiglenesen nyugalmazott törvényszéki biró lévén, szolgálatra bármikor berendelhető, ily minőség pedig az ügyvédi állással össze nem fér. Tekintve azonban, hogy kérvényező többé tényleges szolgálatban nem áll, ha pedig bekövetkeznék azon eset, hogy újólag mint biró alkalmaztatnék, azon esetben az ügyvédi kamara választmányának alkalma leeud az ügyvédi lajstromból való törlése iránt intézkedni, ennélfogva nevezett ügyvéd felvételét elrendelni kellett. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye. 50. szám. Az illetéki díjjegyzék 5^. tételének második bekezdésében foglalt kedvezmény kihrjeszthetö-e azon jelzálogi lekötésekre, melyek nem valamely pénzintézet, hanem magánszemély által nyitott, azonban csak kii lön kiállítandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján igénybe vehető hitel biztosításául szolgálnak. {Az i88g. évi 3,672. számhoz.) Határozat: Az illetéki díjjegyzék 54. tételének második bekezdésében foglalt kedvezmény azon jelzálogi lekötésekre, melyek nem valamely pénzintézet, hanem magánszemély által nyitott, azonban csak külön kiállítandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján igénybe | vehető hitel biztosításául szolgálnak, nem terjeszthető ki. Indokok: A jelzáloglekötések illetékkötelezettségét az illetéki díjjegyzék 54. tételének első bekezdése, azon kivételes eseteket pedig, melyekben a jelzáloglekötések után csak 50 kr. állandó bélyegilleték jár, az idézett díjtétel második bekezdése szabályozza. Az illetéki díjjegyzék 54. tételének első bekezdése ugyanis általános szabályul mondja ki, hogy a jelzáloglekötések, azaz oly okiratok, melyek által valamely kötelezettség biztosítása végett jelzálog adatik: II. fokozat szerinti illeték alá esnek, mely rendelkezés a bélyeg- és illetéki szabályok korábbi összeállításaiban is j előfordulván, nyilvánvaló, hogy a jelzáloglekötések a korábbi 1 összeállításban is felvett azon egyetlen eset kivételével, midőn a jelzálogival biztosított kötelezettség tárgya meg nem becsülhető, ugy a jelenlegi, valamint a korábbi illetékszabályok szerint is általában II. fokozatú illeték alá tartozóknak lettek felismerve. Igaz ugyan, hogy a bélyeg- és illetékszabályoknak jelenleg érvényben levő összeállításához fűzött illetéki díjjegyzék 54. tételének második bekezdése, illetve az ott idézett 3,406/873. számú pénzügyminiszteri rendelet, a korábbi összeállításban íelvett eme kivételes intézkedést, oly esetben 'S alkalmazandónak mondotta ki, midőn a jelzálogi lekötések a pénzintézeti hitelegyletek tagjai által a nekik nyitott hitelről oly módon állíttatnak ki, hogy a