A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 48. szám - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. 1. [r.]

188 a JOG. nyitott hitel csak külön kiállítandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján vehető igénybe. Minthogy azonban az illetéki díjjegyzék 54. tételének most ismertetett második bekezdése nem valamely tételes törvényen, vagy törvény erejével biró jogszabályon, hanem a m. kír. pénzügyminiszternek egy concret eset alkalmából kiadott rendeletén alapul; ennélfogva az ott emiitett kedvezmény — miután az a hitelintézet kebelében alakult hitelegyletek és azok tagjai között fenálló speciális viszonyra vezethető vissza és másrészről miután a kedvezmény, mint kiváltságos intézkedés, megszoritólag magyarázandó — egyedül az idézett 3,406—873. számú pénzügyminiszteri rendeletnek alapul szolgált és az ahhoz teljesen hasonló különleges esetekben lévén alkalmazandó, azon esetre, midőn a jelzálogi lekötés nem valamely pénzintézet, hanem magánszemély javára történik — habár a nyitott hitel itt is csupán külön kiállítandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján vehető igénybe — ki nem terjeszthető. Azon körülmény ugyanis, hogy a magánfél részéről nyitott hitel csak külön kiállitandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján vehető igénybe, egymagában véve nem szolgálhat alapul arra, hogy a vonatkozó jelzáloglekötés az illetéki díjjegyzék 54. tételének első bekezdésében megszabott II. fokozat szerinti illeték alól mentesittessék, mert a zálogszerződés rendszerint egy már létező, vagy jövőben létesítendő kötelmi viszonyra vonatkozó mellékszerződést képez és mint ilyen, tekintet nélkül arra, hogy a főügylet után járó illeték lerovatott-e vagy sem, külön illeték alá esik, mivel a zálogszerződésnél fogva az adós, vagy helyette más valaki a hitelezőnek bizonyos dologra nézve zálogjogot enged, mi által oly jogügylet keletkezik, mely a hitelező javára bizonyos különleges jogot, nevezetesen azt a jogosultságot állapítja meg, hogy jelzálogilag biztosított követelésének kielégítését a zálogtárgyból abban az esetben is igényelheti, ha annak tulajdonjoga időközben másra ruháztatik is át. A zálogszerződés e szerint — a mennyiben nem magában a főügyletről kiállított okiratban, hanem mint különálló ügylet külön okiratban foglaltatik — az illetékszabályok 1. §-ának A. pontja értelmében kétségtelenül külön illeték tárgyát képezvén, illetékezés szempontjából is raegkülönböztetendő a kötelmi viszonyra vonatkozólag létrejött főügylettől, mivel az által, hogy a jelzálogilag biztosított követelésről külön kiállított, illetve utólagosan kiállitandó okiratok (váltó, adóslevél, kötelezvény stb.) után, a megfelelő illeték annak idejében lerovatott, illetve lerovatni fog, csupán az illetéki díjjegyzék 64. és 98. tételeiben meghatározott illeték lerovása iránti kötelezettségnek lett elég téve; ez azonban a zálogszerződések, mint illetékezés szempontjából külön tekintet alá eső jogügyletek után külön lerovandó fokozatos illetékre, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1885. évi december hó 4-ik napján tartott teljes tanácsülésében 16. szám alatt hozott döntvényében kifejtettek szerint is befolyással nem bir. Ellenkező felfogás mellett ugyanis az illetéki díjjegyzék 54. tételének első bekezdésében meghatározott illetékkötelezettség csak azokban az esetekben állana be, midőn a jelzálogilag biztosított követelésről sem előzetesen, sem utólagosan nem állíttatik ki valamely illetékköteles okirat; már pedig ezen felfogás az idézett 54. díjtétel első bekezdésének általános rendelkezésével — miután ott ily megkülönböztetés nem foglaltatik — valamint az illetékszabályok 1. §. A. pontjának intézkedésével, mely szerint minden jogügylet, mely polgári törvények szerint jogot alapit stb., illeték alá esik, nyilván ellenkezik, az pedig, hogy a zálogszerződés, mint ilyen, a polgári törvények szerint jogot és pedig csak ennek alapján érvényesíthető kiváló jogot alapit, kétséget nem szenved. Végül a jelzáloglekötések illetékkötelezettsége tekintetében az sem tesz különbséget, hogy a zálogjog valamely már létező vagy csak utólag létesítendő kötelmi viszonyra vonatkozik, mert a zálogszerződésnek fent ismertetett jogi természeténél fogva a zálogjog valamely jövendőbeli követelés biztosítása céljából is érvényesen szerezhető és mert azon esetben, ha az utólag létesítendő kötelmi viszony létezővé lesz, a zálogszerződés önmagától hatályossá válik. És miután az illetékszabályok 16. §-a szerint a kincstár joga az illetékre jogügyleteknél azon időpontban áll be, midőn a jogügylet belföldön megköttetik ; ennélfogva a zálogszerződés után járó fokozatos illeték, tekintet nélkül arra, hogy az abban foglalt jogügylet haiályosssá válik-e vagy sem, a zálogszerződés megkötésének időpontjában jogszerűen követelhető ; magától értetvén, hogy a mennyiben az utólag létesítendő kötelmi viszony létre nem jött és emiek következtében a zálogszerződés joghatálya tökéletesen és végleg megszűnnék s ez a jogügylet meghiúsulásától számított 30 nap alatt hitelesen igazoltatik, a zálogszerződés, illetve az abban foglalt jogügylet után meg' szabott vagy befizetett, illetve bélyegjegyekben lerótt illeték az illetékszabályok 101. §-ának első bekezdése alapján törlendő, illetőleg visszafizetendő leend. Ezek alapján ki kellett mondani, hogy az illetéki díjjegyzék | 54. tételének második bekezdésében foglalt kedvezmény azon jelj zálogi lekötésekre, melyek nem valamely pénzintézet, hanem magánszemély által nyitott, azonban csak külön kiállitandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján igénybe vehető hitel biztosításául szolgálnak, nem terjeszthető ki. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1889. évi november hó 6-án tartott teljes tanács üléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak liudapesten, 1889. évi november hó 13-án tartott teljes tanács ülésében. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,^28. Tűzoltó-egyletek tökéinek kamatjövedelme: adómentes. \ {1889, évi 5.908. sz.) 1.329. Szó'lődézsmaváltság behajtására vonatkozó beadványok és felebbezések illetéki szempontból az ill. díjjegyzék 14. t. p) pontjában foglalt határozmányok alá esnek. (1889. évi 3,908. sz.) 1.330. Szegények járadékának adományozásáért benyújtott folyamodványok akkor is bélyegmentesek, ha azokhoz szegénységi bizonyítvány nem csatoltatott. (1889. évi 3,3 46. sz.) 1.331. A jelzálog-köicsönök átváltoztatásánál (convertálásánál) kivételesen megadott bélyeg- és illetékmentesség nem igényelhető oly esetben, a midőn az új kölcsön kamatlába csekélyebb ugyan a réginél, de a kikötött irásdíj hozz ász ámításával az új kölcsön után fizetendő járidék a régi kölcsön után fizetettnél magasabb. (1889. évi 3,370. sz.) 1,332 Az általános jövedelmi pótadó megállapításánál az 1883. évi XLVT. t.-c. 13. §-ában engedélyezett kamatlevonásnak csak oly kamatokra nézve lehet helye, a melyek már a: adóévet megelőző évben teherként fennállottak. (1889. évi 3,863. sz.) 1333. Házrom megvétele után az illeték a megelőző^ évi házbérjövedelem alapján ki nem vethető. (1889. évi 4,54.0. sz. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Glánzer Samu e., pécsi tszék, bej dec. 23, feLz. dec. 30, csb. dr. Dobi Imre, tmg. dr. Egry Béla. — ííoronkay Aladár e., budapesti tszék, bej dec. 27, félsz. jan. 25, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Kollár Lajos. — Viola József e., fiumei tszék, bej. dec. 21, félsz jan. 13, csb. Tolnay Antal, tmg. dr. Vio Antal. — Roscnblüh Lajos e., nyíregyházai tszék, bej. dec. 16, félsz. dec. 23, csb. Fejér Barna, tmg. Janthó Kálmán. — Iirand Lipót e., pozsonyi tszék, bej. jan. 13, félsz. jan. 27, csb. Keifél József, tmg. Kopcsányi Alajos. — Tókésy Sándor e., csíkszeredai tszék, bej. jan 18, félsz. febr. 10, csb. László Domokos, tmg. dr. Tiltscher Ede. — Schergr Friirjes e., brassói tszék, bej. jan 13, félsz. febr. 1, csb. Kovács Károly, tmg. Borosnyai Dániel — Feldmanu 1). H. e., brassói tszék, bej. jan. 18, félsz. febr. 8, csb. Kovács Károly, tmg. dr. Weisz Ignác. — Helsinsrer Zsigmond e , budapesti tszék, bej. dec. 28, félsz. jan. 27, csb. Hajdú Imre, tmg. Milassin Mihály. — Weisz Emil e., budapesti ker. és váltótszék, bej. dec. 28, félsz. jan. 18, csb. Dr. Karay Lajos, tmg. dr. Félegyházi Elek. — Telegdi Mártouné e., zilahi tszék, bej. jan. 13, félsz, jan 22. csb. Bokor István, tmg. Tomkó Bertalan. — Epstein Sándor e„ lugosi tszék, bej. jan. 14, félsz. febr. 4, csb. Dr. Móré Pál, tmg. Dr. Fényes József. Pályázatok : A pozsonyi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 3-ig. — A b.-bányai tszéknél díjas joggyakornoki áll. december 3-íg. — A s.-a.-ujhelyi jbságn.íl aljegyzői áll. dec. 4-ig. — Az újbányái jbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 6-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-tarsasáq"-nál. Hold-utcza 7. szám.