A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 41. szám - Árverés és megsemmisítési kereset

tékot vagy annak értékét felfedezni. Minélfogva jelen esetben felfedező eskü megítélésének helye nincs. Ezek szerint helyesen határozott az elsöbiróság, midőn felperest alkeresetével elutasította, és mint pervesztest a perköltség viselésére kötelezte. A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a prdts. 238. §-a második bekezdése alapján alkeresettel folyamatba tett jelen perben a másodbiróság az elsöbiróság végzéseit helybenhagyta; s tekintve, hogy ily esetben az 1881: LIX. t.-c. 46. §. határozott rendelkezésénél fogva további felebbvitelnek nincs helye: a felebbezés, mely az utóbb idézett törvény 27. §. második bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva már az elsöbiróság által lett volna visszautasítandó : e helyütt utasittatik vissza és azért, mert a törvény rendeleténél fogva sikerre nem vezethető beadványért ügyvédi díj és költség nem jár, ez meg nem állapittatik. (1889. szept. 12, 1,111.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha az eladó a ker. tv. 35-. §-ában részére fentartott jogok közül a kártérítést választja, köteles az Ariit a késedelmes Tevő rovására a 347. § bau előirt módon eladni és pedig rendszerint a szerződés teljesítése helyén. Ez esetben a kár azon különbözet, mely az eladási ár és vételár közt van, mihez még a felmerült költségek számíthatók. A nyitrai kir. járásbíróság (1886. évi november 2-án 8,058/p. 1888.): Dr. Kürth Dávid ügyvéd által képviselt W. Mór felperesnek, dr. Deutsch Samu ügyvéd által védett P. S. alperes elleni 269 frt 09 kr. iránti perében itélt: Ha felperes azon ténykörülményre, »hogy az 1882. évi aug. 11-én F. János nyitrai kereskedővel létesült adásvételi egyezmény értelmében alperes P. S. cégnek 1882. évi augusztus 17-én V. József tőzsdei ügynök által öt wagon búzát a bécsi gabonatőzsdén métermázsánkint 10 frt 15 krral eladatta és hogy az eladással megbízott V. József tőzsdei ügynöknek ezen ügylet közvetítése fejében 25 frt 37 kr. ügynöki díjat valóban lefizetett«, ezennel megítélt pótesküt leteszi, alperes cég az öt waggon buza árkülönbözete fejében 225 frtot és 25 frt 37 kr. ügynöki díjat, összesen 250 frt 37 krt és jár. megfizetni köteles. Indokok: 1-ször. Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes cég kereskedelmi meghatalmazottjával F. J.-sal 1882. évi augusztus 10-én öt waggon búza szállítása iránt olykép megegyezett, hogy ezen búzát 78 kilós minőségben métermázsáját 10 frt 60 krral és pedig két waggont aug. 12-én s három waggont aug. 14-én az alperesi cég részére a nyitrai vasúti állomáshoz lesz köteles szállítani s hogy felperes ennek megfelelt, alperes azonban az átvételt megtagadva, a kereseti követelése merült íel. Az, hogy a szerződés 5 waggon búzára irányult, a per folyamán alperes részéről is beismertetett, alperes azonban azt tagadta, hogy F. János ezen egyezség megkötésére felhatalmazva volt és azon kifogással is élt, hogy az eredetileg megállapított azon kikötés, hogy a vételár az átadásnál azonnal kifizetendő nem lesz, ezen utólagos ügyletre is kihat, hogy a búza szállítására s eladására, nemkülönben az árkülönbözet összegére nézve felperes által szolgáltatott bizonyítékok elégtelenek, hogy a búzának Bécsbe történt szállítása helyén nem volt, hogy felperes a búza átvételére, vagyis a kötelezettség teljesítésére tartozott volna alperesnek kellő határidőt engedélyezni és mert felperes ezt tenni elmulasztotta, kereseti követelése alappal nem bir. 2-szor. Ezen védelemmel szemben alperesnek 6., 8. és 9. alatti csatolmányaiból határozottan az tűnik ki, hogy alperes F Jánost tényleg megbizta arra, hogy felperessel a búzának keresetben jelzett azon feltételek alatti szállítására egyezkedhessen, hogy felperes 78 kilós búzát métermázsánkint 10 frt 60 krral köteles leend szállítani, mely saját bizonyítékaira való tekintettel a megbízás ellen emelt kifogásai elvetendők voltak. 3-szor. Azon alperesi ellenvetés pedig, hogy F. János még ha mint kereskedelmi meghatalmazott is járt volna el, a búza átvételére és a vételár kifizetésére, illetve a fizetési módozatok szabályozására joggal nem bírt, a keresk. törvény 43. és 288. §-ai alapján alaposnak nem bizonyul, mert F. János ezen egyes ügylet tekintetében mint meghatalmazott ez irányban eljárhatott és a mennyiben megszorított hatáskörét túllépte volna, ez a szerződő ellenfelet nem terhelheti. 4-szer. Ezektől eltekintve, alperes azon kifogását, hogy a vételár az átadáskor nem lett volna kifizetendő, felperes tagadásával szemben a keresk. törvény 345. §-a értelmében bizonyítani tartozott, de mert ez nem történt, a most idézett §. alapján a vételár a búzának a szállítási helyre való érkezésekor kielégítendő volt. 5-ször. Azon körülmény, hogy alperesnek az utólagos teljesítésre, vagyis átvételre kellő idő nem engedélyeztetett, ez esetben azért nem vétethetett tekintetbe, mert ez esetben az átadásra határozott nap volt kikötve, ekkor pedig az ügylet természetével ellenkezik, hogy utólagos teljesítési idő is szolgáltassék (keresk. törvény 354. §.). 6-szor. Hogy a gabona nem Nyitrán adatott el, hanem Bécsbe szállíttatott, a felmerült különbözetekre mi befolyással azért nincsen, mert alperes nem is állítja, hogy az eladás az akkor Nyitrán fizetett piaci áron alul eszközöltetett és a gabona, mint tőzsdei árral bíró árú ezen legközelebbi tőzsde helyén L. szerint helyesen árusittatott el, mert a vevő a nyitrai vasúti állomáson köteleztetett az átvételre. 7-szer. Miután azonban az L. M. alattiak az elért vételárra, nemkülönben a fizetett ügynöki dijra nézve teljes bizonyítékot nem nyújtanak, ezen részbizonyiték pedig az ügynök kihallgatása esetére — annak vallomásával kiegészítést amúgy sem találhatna, e részben igazolt döntő ténykörülmények kiegészítése csak az ítélet rendelkező részében szövegezett felperesnek megítélt pótesküvel volt elérhető és ennek letétele esetére az árkülönbözet, mely a megalkudott és valóban elért ár közt mutatkozik, a keresk. törv. 356. §. 2. pontja alapján 225 frttal azért volt felperes részére megítélendő, mert 500 métermázsa búzánál métermázsánkint 45 krral kevesebbet kapott; míg az ügynöki díjak az M. alattiban kitüntetett összegben azért Ítéltettek meg, mert előreláthatólag költség merült volna fel, ha felperes az eladást személyesen szorgalmazza. A budapesti kir. itélő tábla (1888. november 26-án 338/v. 1888.): az első b róság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja, stb. Indokok: A keresk. törvény 352. §-ában az a módozat, mely szerint az eladót a vételár megfizetésével késedelmes vevő ellenében megillető vagylagos jogok érvényesitendők, tüzetesen megjelelve lévén, az eladó az őt megillető vagylagos joggal csupáu a törvényben előszabott módon élhet. A mennyiben tehát valamely adott esetben az eladó a keresk. törvény 352. §-ban részére fentartott jogok közül a kártérítést választja, ebbeli igényét a törvényben, jelesül az idézett szakaszban előirt módon tartozik érvényesíteni, t. i. köteles az árút a keresk. törvény 347. §-ához képest a vevő rovására eladni, minek megtörténte után a befolyt vételár és az eladási ár közt netán mutatkozó különbözetnek és ezen felül felmerült költségeknek megtérítését van joga követelni. A törvény szerint az iránt sem forog fenn kétség, hogy az eladó a törvény által biztosított ama jogával, hogy az árút a vevő rovására eladhatja, rendszerint csak a szerződés teljesítése helyén és nem más helyen élhet. Jelen esetben felperes mint eladó a keresetlevélben és a tárgyalás során is azt állította, hogy az általa eladott s alperes által megvett búza a nyitrai vasúti állomásnál volt átadandó s illetőleg átveendő s az ára is ugyanott volt fizetendő. Felperes tehát, a mennyiben ehhez különben joga nyilt, tartozott volna a búzát Nyitrán és hol tőzsde nincs, vagy piaci ár szerint, vagy pedig hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés utján eladni s a vételár megfizetésével késedelmes alperes vevő ellenében csakis az ily módon netán előállott árkülönbözetet s ezen felül netán felmerült költséget volna jogosult követelni. Minthogy azonban felperes a búzát nem Nyitrán, hanem állítólag Bécsben és pedig tőzsdeügynök közvetítésével adta el s minthogy alperes azt kifogásolta, felperes pedig oly rendkívüli okot, mely a teljesítés helyétől eltérőleg a Bécsben eszközölhető eladást kellőleg indokolhatná, fel nem hozott, ugyanő az ekként állítólag előállt árú-különbözet és költség követelésére még akkor sem volna jogosult, ha F. Jánosnak a keresetben s a per folyama alatt állított meghatalmazotti minősége bebizonyíttatnék. A dolog ily állásában tehát az a ténykörülmény, hogy F. János meg volt-e hatalmazva a felperes által állított egyezség megkötésére, döntőnek nem tekinthetvén, az ezt tárgyazó kérdés taglalásának mellőzésével felperest az árkülönbözet és költség cimén követelt összeg iránti keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1889. szeptember 19-én 380/v. 1889.): A másodbiróság Ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. liiztositási díj fejében kiállított váltó tekintetében tehető kifogások. A váltóperben az elfogadó és a biztosító társaság közt létrejött viszony, melyből kifolyólag a váltó adatott, tárgyalható. A. budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék. (1888. március 1. 5,025/1888.) Dr. Kán Béla ügyvéd által képviselt cs. kir. osz^. »Phönix« biztosító társaság magyarországi képviselősége felperesnek, Korányi Adolf ügyvéd által védett K. László alperes