A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 41. szám - Árverés és megsemmisítési kereset

A JOG. 349 143. §-a értelmében az arány megállapítása céljából jegyzőkönyvi tárgyalást rendelt s arra az összes érdekelteket megidézte. A tárgyalásra csakis a végrehajtató képviselője jelent meg s előadván a javaslatot: raikép kívánja az arányt megállapítani, a tárgyalás befejeztetett. A telekkönyvi hatóság nem vizsgálván, hogy a tárgyalást rendelő végzés az összes telekkönyvi érclekletteknek, különösen az összes tulajdonostársaknak kellőleg lett e kézbesítve, meghozta az Ítéletet s abban az arányt a végrehajtató által tett javaslat értelmében állapította meg. Történt azonban, hogy a tárgyalást rendelő végzés G. M. tulajdonostársnak külhonban való tartózkodása miatt nem kézbesittethetett, részére ügygondnok neveztetett, de ennek is a végzés csak tíz nappal a tárgy al ás megtartása után lett kézbesítve. Nyilvánvaló tehát, hogy a tárgyalásra sem G. M. tulajdonostárs, sem a részére kinevezett ügygondnok meg nem jelenhetett s hogy ennek folytán nem is volt Ítélet hozható. No de az ítélet meghozatott s ezen ítélet azután a G. M. részére kinevezett ügygondnoknak is kézbesittetett. Az ítélet ellen senki felebbezéssel nem élvén, az jogerősnek nyilváníttatott s az arány a telekkönyvben kitüntettetett. Magától értetődik, hogy ezek után M. J. jutalékára azonnal árverés kéretett, elrendeltetett s foganatosíttatott. Közvetlenül az árverés foganatosítása előtt (i. M. tulajdonostárs külhonból hazaérkezett. Tudomást szerezvén az árverésről, azonnal hozzám jött s felkért engem, hogy nézzem át a telekkönyvét. Ekkor kitűnt, hogy az arány egészen helytelen, hogy az arány megállapítása iránti tárgyalásnál a végrehajtató ugy intézte a dolgot, miszerint a végrehajtást szenvedő részére minél nagyobb jutalékrész állapíttassák meg, hogy a végrehajtást szenvedő jutaléka V^-ed helyett 10/2o-ad részben állapíttatott meg s hogy ennek folytán a megtartott árverés következtében mind a három többi tulajdonostárs rövidséget szenvedett. Kérdés most már az, hogy az ügy ily állásánál az arányt megállapító jogerős ítélettel és a jogerős árverési hirdetmény folytán megtartott, de még jogerőre nem emelkedett árveréssel szemben lehet-e és mit a megrövidített három tulajdonostárs érdekében tenni ? Az én nézetem az, hogy a megtartott árverésnek hatálytalanná nyilvánítása után G. M. az arányt megállapító ítélet, illetve az azt megelőző eljárás megsemmisítését semmiségi kereset utján kérheti. Ez ellen felhozható, hogy semmiségi keresetnek csak az 1881 : LIX. t.-c. 50. §-éban elősorolt esetekben lehet helye, jelen ügyben pedig ezen esetek egyike sem forog fenn. Igaz ugyan, hogy ezen §. szavait mereven alkalmazva, semmiségi kereset utján az eljárás megsemmisítése csak azon esetben követelhető, ha »alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett hirdetményi idézés eszközöltetett s az így idézett fel meg nem jelent«, vagy »ha önképviseletre nem jogosított, vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéztetett perb.: s a hiba utólag helyre nem hozatott«, vagy »ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt cl s a hiány nem pótoltatott* s az is igaz, hogy jelen ügyben a szó szoros értelmében ezen esetek egyike sem forog fenn, mind a mellett tekintettel arra, hogy senki kellő idéztetése és meghallgatása nélkül még peres ügyben sem marasztalható, annál kevésbé pereukivüli eljárásban jogaitól megfosztható ; tekintettel továbbá arra, hogy olyan ítélet, mely szerint meg nem jelenése folytán lett ügyvesztessé azon fél, a ki épen nem, vagy nem törvényszerűen idéztetett, az 1881 : LIX. t.-c. 39. g-nak t) pontja szerint semmis; tekintettel továbbá arra, hogy peres ügyben a helytelenül (hirdetményi uton) idézett félnek is a törvény megadja azt a jogot, hogy az eljárás megsemmisítését még az ítélet jogerőre e nelkedése után is követelhesse, nincs ok, hogy a perenkivüli eljárásban az egyáltalán meg nem idézett s az egyáltalán meg nem hallgatott féltől ezen jog elvonassék. Azon netáni ellenvetésre, hogy a semmiségi kereset csak peres eljárásban lehetséges, az aránymegállapitási eljárás pedig nem peres eljárás, csak azt jegyzem meg, hogy ugy a peres, valamint a perenkivüli eljárás folyamán jogaiban sértett félnek meg kell adni a módot, mely szerint az önhibáján kivül sértett jogait megvédhesse és ha a perenkivüli eljárásban okozott sérelmek elleni jogorvoslatokról a törvény kimerítően nem intézkedik, akkor a peres eljárásban engedett jogorvoslatokat a perenkivüli eljárásban Í3 meg kell engedni. Különben az aránymegállapitási eljárás sem peresnek, sem perenkivülinek nem tekinthető ; legalább én polgári ügyben kereset nélküli, hivatalból indított peres eljárást és viszont bizonyítási eljárással egybekötött s Ítélet által döntött perenkivüli eljárást nem ismerek. Meg kell jegyeznem, hogy én a fent előadott ügyben megtartott árverést kellő időben beadott utóajánlat által nyilváníttattam hatálytalanná. Mindezek után kérdésemet ismételve, az a következő : A végrehajtási törvény 143. §-ában szabályozott arán ymegállapitási eljárás folyamán hozott Ítélet ellen az tsetre: ha a tárgyalást rendelő végzés az egyik tulajdonostársnak egyáltalán nem kézbesittetett, a részére kinevezett ügygondnoknak pedig csak a tárgyalás megtartása, sőt az Ítélet hozatala után lett kézbesítve; ha maga az ítélet a távol volt tulajdonostárs részére kinevezett ügygondnoknak kézbesittetett s ez az Ítélet ellen felebbezéssel nem élvén, az jogerősnek nyilváníttatott; ha a jogerősnek nyilvánított ítélet alapján az arány a telekj könyvben kitüntettetett s egyik tulajdonostársnak ezen arány szerint megállapított jutaléka elárvereztetett; ha ezen árverés utóajánlat folytán hatálytalannak nyilváníttatott : v a n-e valami jogorvoslatnak, nevezetesen semmiségi keresetnek helye? Ha igen, akkor van-e ezeu semmiségi keresetnek az utóajánlat folytán elrendelt újabbi árverésre halasztó hatálya ? A kérdést eléggé érdekesnek s a gyakorlatban sokszor előfoi dulhatónak tartom s azért kérem a t. kartársaimat és a bíró urakat, szíveskednének e tekintetbeni nézeteiket a »J o g«-ban nyilvánítani. Nyilt kérdések és feleletek. Telekkönyvön kiviili tulajdonos és árverési tulajdonos. Valaki megvesz egy ingatlant birói árverésen 1888. nov. 20-án, őzen ingatlan őszi búzával be van vetve, az árverési feltételekben az van, hogy vevő a jogerő bekövetkeztével birtok és használatba lép; az árverés ellen jogorvoslat nem használtatott s így az szokott időben jogerőre emelkedett, minek folytán a bíróság vevőnek vételi bizonyítványt adott. Vevő ez évi aratáskor a termést levenni akarván, annak csak hült helyét találta, mert azt í gy más valaki — ki az ingatlant végrehajtást szenvedettől évekkel ezelőtt megvette s azóta telekkönyvön kivül birja, tehát a mult őszszel is ő vetette be — learatta és elvitte. Kérdés: joga van-e árverési vevőnek ezen búzatermést visszakövetelni ? • r • Kovács Lajos, ügyvéd Kis-varaan S é r e 1 e m.* Meddig1 tart egy szabadlábra helyezési óvadék kiutalása a budapesti fenyítő törvényszéknél ? (A budapesti kir. törvényszék t. alelnökének figyelmébe ajánlva.) Egyik védencem vizsgálati fogságba helyeztetett a budap sti kir. fenyítő törvényszék által. Szabadlábra helyezése végett készpénzben óvadékot ajánlottam fel saját nevemben, mely biztosíték elfogadtatván, azt saját nevemben letettem és védencem szabadlábra helyeztetett. Időközben vádlott mind az elsőbiróság, mind a kir. tábla által bűnösnek mondatván, néhány hónapi szabadságbüntetésre ítéltetett. A kir. táblai ítélet jogerőre emelkedett az által, hogy sem elitélt, sem a kir. ügyészség nem felebbeztek, minek folytán elitélt szabadságbüntetését meg is kezdte. Az óvadék tárgytalanná válván ez által, én f. évi szeptember hó 5-én annak kiadatását kért m. A helyett, hogy ezeu kérvény szabályszerűen elintéztetett és az óvadék egyszerűen kiutaltatott volna, az kiutalványoztatott ugyan, azonban anaak kiszolgáltatása a kiutalványozási végzés jogerőre emelkedésétől tétetett függővé, mire semmi törvényes ok nem forgott fenn, miután elitélt a büntetést megkezdte, kir. ügyész az ítéletbe belenyugodott, letevő pétiig maga kérte az óvadék kiadatását, panaszosnak pedig az óvadékra, tekintve különösen, hogy egy harmadik személy által és nevében tétetett le, semmi joga. De hagyján, hogy ilyetén * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi unk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A sarktszt'átig.