A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Váltó-óvás nem telepített váltónál, ha telepes van kitéve

8 meznek. Ha az erkölcs meginételyezéséről szól, itt van helye a tisztitásnak. Nem járul dr. Weinek indítványához. Dr. Székely Lajos : A kereshetőséget föltétlenül megszorítás nélkül megadhatónak véli. Szükségesnek tartja, hogy a jogászgyülés éles megkülönböztetést tegyen: tőzsde-ügylet és árkülönbözeti ügylet között és indítványozza, hogy mondja ki a jogászgyülés: »Hogy az államhatalom egyik közege, a biró, nem tagadhatja meg az államhatalom által engedélyezett tőzsdén, illetőleg annak szokványaira való hivatkozással kötött ügyletek jogosságát és ennélfogva a tőzsdeügyletek bíróság előtt, mint minden más kereskedelmi ügylet, érvényesíthetők; és hogy csak a kifejezetten árkülönbözetre irányzott ügyletek nem részesülnek jogi segélyben.« Dr. Neumann Károly támogatja dr. Neumann Sándor indítványát. Dr. Félegyházy Ágost előadó zárszaváb m konstatálja, hogy a vita sok tekintetben eltért eredeti tárgyától. Most nem az a kérdés, hogy a hívatlanokat és avatlanokat megvédjük a tőzsdei üzletekből érhető veszélyektől, s hogy a közönség játékszenvedélyét megzabolázzuk, ámbár kijelenti, hogy, ha ez az eredmény a kereseti jog megtagadása által el volna érhető, ő volna az első, 'ki azt indítványozná. De épen ellenkezőleg áll a dolog. Mert a játékkedv terjedésének meggátlására sokkal hatályosabb eszköz az, ha az illető tudja, hogy balul sikerült vállalkozását vagyonilag megkeserüli, mintha minden félelem nélkül üzérkedhetik tovább, s megteheti azt, hogy két különböző szeraélylyel egy időben két ellentétes ügyletet köt s attól, kitől nyert, az árkülönbözetet zsebre rakja, a másikkal szemben pedig, kinél vesztett, a nem perelhetőségre hivatkozik. A korlátozás tárgyában beadott indítványokat, mint célra nem vezetőket s a szabad rendelkezési joggal és jogegyenlőséggel ellenkezőket, nem fogadja el s ajánlja indítványát elfogadásra. Ezután elnök feltette a kérdést. A szakosztály többsége elfogadván az előadó indítványát, a többi indítvány és pótlás ezzel elesett. Előadónak dr. Félegyházy Agostot választották meg. A III. szakosztály ülése. Október 1. A harmadik szakosztály d. u. 3 órakor Sárkány elnöklete alatt folytatta az elővizsgálat nyilvánossága fölötti vitát, mely ma is csaknem kizárólag két indítvány fölött folyt, t. i. Székács Ferenci; előadó indítványa fölött, mely a kötelező ügyfélnyilvánosságot, s dr. S i k Sándor ügyvéd indítványa fölött, mely a teljes és feltétlen, u. n. népnyilvánosságot ajánlja. E szakosztály vitája, mely ma befejeztetett, a magyar jogászgyülés történelmében emlékezetes nap lesz. A vita legemelkedettebb pontját C s e m e g i Károly beszéde képezte. A vitát következőkben közöljük : Róth Ferencz biró: Határozottan a feltétlen és teljes uépnyilvánosság mellett foglal állást. Ugyanazon okok, melyek a nyilvánosságot indokolttá teszik a főtárgyalás számára, állanak az elővizsgálatra nézve is. A két bírósági tanú jelenlétében nem talál biztosítékot. Dr. Wlassits Gyula: Meggyőződésem szerint a jogászgyülés akkor áll feladata magaslatán, ha kijelentései oly természetűek, melyeket a törvényhozás nem hosszú idő múlva megvalósíthat. Utópikus kijelentéseket még ebben az épületben is, melynek vendégei vagyunk, kétes érzéssel fogadnak. Szaktestület pedig, mely első sorban a törvényhozás munkáját akarja előkészíteni, mely célját, büszkeségét találja abban, hogy kijelentései a törvényhozást befolyásolják, sohasem zárkózhatik el valamely ajánlott reform föltételeinek vizsgálata elől. így fogván fel a jogászgyülés feladatát, könnyű lesz nekem választani azok közül az indítványok közül, melyek előttünk feküsznek. Mindenekelőtt Sik Sándor t. barátom indítványával foglalkozom. Kijelentem, hogy én mindenkinek meggyőződését teljesen tiszteletben tartom, sőt készséggel ismerem el, hogy t. barátom mindig következetesen a radikális irányt képviseli, de egyúttal következetes a túlzásban is. Vagy nem túlzás volna-e, bizonyos foka a chauvinizmusnak az, midőn a mi állapotainkat elég éretteknek találja arra, hogy a teljes nyilvánosság behozassék; a nagy, a civilizáció magaslatán álló nemzetek visszariadnak a teljes nyilvánosság behozalatától és mi, a hol a közigazgatás és rendészet valódi reformjához most fogunk, dekretáljuk az elővizsgálat teljes nyilvánosságának behozatalát. Ha minket is ugy elragadna a szenvedély, mint őt, ha a furor divinussal mi se tudnánk parancsolni és kimondanók a teljes nyilvánosság behozatalát, akkor csakugyan méltatlanul panaszkodhatnánk arról, hogy a törvényhozás napirendre tér e kijelentésünk fölött. A másik indítvány, t. barátom, Székács Ferencz indítványa, mely lényegében egyez Varga Ferencz véleményével. Ez indítvány a teljes ügyfélnyilvánosság behozatalát sürgeti. Rögtön kellő praeparáció nélkül lehet-e e reformot megvalósítani, vagy nem: e felett oly országban is. mint Belgium, a képviselőház bizottságában beható tanácskozások folytak, és az eredmény az lett, hogy javaslaluk ma még csak a korlátolt ügyfélnyilvánosságot ismeri. Fontolóra vették, nem fog-e a paritás elvébe ütközni, ha majd a terhelt az ügyek nagy részében védő nélkül lesz kitéve a vádlói és vizsgálóbírói ostromnak. Fontolóra vették, hogy ezeknek a tárgyalásoknak intimitása nem fog-e egyenesen a barreau függetlenségébe ütközni, mert annyi bizonyos, hogy a vizsgálóbíró erős discipliuájának, sőt a koronkinti vagy teljes kizárásnak lesz kitéve stb. Ily indokolás mellett s ezen aggályom hangsúlyozása mellett teljes készséggel járulok Székács barátom indítványának elvi kijelentéséhez. Ur. Fayer László tanár nem tartja állapotainkat érettnek a népnyilvánosság számára. A német jogászgyülés, melyre dr. Sik Sándor hivatkozott, mégis engedett kivételeket is. Szóló az ügyfélnyilvánosságot is fakultative adná, de a védő kizárása esetében az ügyész se lehessen jelen és még egy birótárs hivassék és a kizárási esetekről évi statisztikai adatok terjesztessenek az országgyűlés elé. Illés Károly ügyvéd: A hallgatóság feszült figyelme mellett beható tudományos érvekkel mutatja ki a nyilvánosság előnyeit. A kormány újabb javaslatának álláspontja e kérdésben szerinte szaktestületben komolyan nem képezheti vita tárgyát, mert imperative zárja ki a védőt. A két bírósági tanúban nem biztosítékot, hanem kelepcét lát, e tanuk sem kvalifikációval nem birnak, sem érdeklődéssel nem viseltetnek az ügy iránt, hanem kényelmes takarók esetleges visszaélések fedezésére. Szónok pusztán a jogkontinuitás szempontjából átmenetként szorítkozik ma még a kötelező feltétlen ügyfélnyilvánosság megszavazására. Csemegi Károly curiai tanácselnök csak azért akar felszólalni, mert oly tények állíttattak külföldi intézmények tekintetében, a melyek a valóságnak nem egészen felelnek meg és nem akarja, hogy a magyar jogászgyülésen oly állitások maradjanak cáfolatlanul, melyeknek valótlansága a tények hel)es ismerete mellett kell, hogy kitűnjék. Fayer László tagtárs ur felhozta a körülményt, hogy a német jogászgyülés a népnyilvánosság kérdését csak »In der Regel« fogadta el és Barna t. tagtárs ur ezen kifejezés jelentményét ugy magyarázta, hogy a népnyilvánosság kizárható a vizsgálatból azon esetekben, a melyekben a végtárgyalás nyilvánossága is kizárható. Ha a német jogászgyülés határozatának értelmét akarjuk megállapítani, akkor az angol intézmények vizsgálatára kell visszatérnünk, mert bizonyos, hogy minden átvett intézményt azon törvény értelmében keli magyaráznunk, a melyből átvétetett, ha csak azon valami változás az átvételkor nem történt. Lássuk tehát az augol intézményeket. Angliában — mint már helyesen megjegyeztetett — az elővizsgálat nyilvánossága már századok óta kifejlődött. 18i8-ban azonban a cartista mozgalom következtében, a mely Anglia intézményeit alapjukban megrendüléssel fenyegette, változás történt az elővizsgálat nyilvánosságában. Ekkor kimondatott, hogy az eljáró biró jogosítva van azon házat, melyben a vizsgálat folyik, magánháznak nyilvánítani. Az angol ősi intézményekből, a »my house is my castle« elvéből következőleg e szabály annyit jelent, hogy az eljáró biró jogosítva van a vizsgálat alatt a házból mindenkit kitiltani, azaz a vizsgálat nyilvánosságát megszüntetni. Angliában tehát szabály maradt a nyilvánosság, de kivételkép megengedtetett annak kizárása. Ezek nyomán megérthetjük, hogy mit jelent a német jogászgyülés határozata, a melyben az »In der Regek kifejezés nem épen csak azon esetekre vonatkozik, mikor a főtárgyaláskor a nyilvánosság kizárható. Ezzel be is fejezhetném, — úgymond — azonban, minthogy már a fölszólalásban benne vagyok, folytatom. Tudora, hogy a magyar jogászok bizonyos jelszó hatása alatt nem esnek rögtön félelembe. Mi attól a szótól »lehetetlen« nem riadunk