A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Váltó-óvás nem telepített váltónál, ha telepes van kitéve

A JOG. 9 vissza, és helyesen, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az egész világ haladásának története abból áll, hogy a »lehetetlen« »lehetővé« válik. (Helyeslés.) De nézzünk csak körül, a mi tegnap még kivihetetlennek látszott, a mitől tegnap még visszaborzadtunk, az ma már mindnyájunk csodálkozására megvalósított, kézzel f fogható. Az a szó: »lehetetlen«, reám elrettentő hatással nincs. Én tudom, hogy ha a boszorkányperek idejében azt momlták volna, hogy a bizouvitási eljárás nyilvános lesz, attól vissszaborzadtak volna, és azt is tudom, hogy a tudománynak igen nagy fejlődésére, a természettudományok behatására van szükség, hogy bizonyos megállapodások, a melyekre mindenki megesküdött, teljesen valótlauoknak bizonyuljanak, inig ellenben a mit lehetetlennek tartottak, az nemcsak lehetővé, hanem az életnek általános uralkodó szabályává lett; tehát én reám a »lehetetleu« szónak semmi hatása sincs. De másrészről azt is elhiszem, hogy valamint a történelemben contiuuitásnak kell lenni, valamint a cultur-epochának szükségei alól senki e világon nem vonhatja ki magát, ugy azt is tudom, hogy a ki saját korának kidtvirfeltételeit mellőzve, egy más kornak tanait anticipálja, az biztos talajra nem ér. Minden perrendtartás, mely nagyon természetesen azzal a célzattal szavaztatott meg, hogy azon kornak, azon kor embereinek szabályul, irányadóul szolgáljon, szükségszerííleg többé-kevésbé kell, hogy azon kor meggyőződésében találja erejét és támaszát, mert különben lehetetlen, hogy az ellene irányuló áramlatnak rövid ideig is ellentállani képes legyen. Nekünk, ha küzdünk is az előítélet ellen, számba kell vennünk a határt is, hogy meddig leszünk képesek a netalán ellenüuk törő áramlattal megküzdeni. (Elénk helyeslés.) Tehát számba kell venni erőinket, a melyekkel rendelkezünk és számba kell venni azon ellentálló eröt, azon elleulálló tényezőket és eszközöket, a melyekkel az ellenáramlat rendelkezik. Hasonló kérdésben egy férfiú, a ki a tudománynak igen nagy kárára hamarabb költözött el az élők sorából, mint sem kívánatos lett volna, Glaser mondta, hogy mit fogunk mi csinálni akkor, ha az intézményt létrehozzuk és a közszelleiuben nem találunk támaszt rá : »Én mint tanár minden rokon- és ellenszenv nélkül, minden befolyástól menten, elfogulatlanul mondom ki az igazságot, mint törvényhozó azonban félek ezt tenni és a létező erők számbavétele nélkül nem működhetem.« Tökéletesen igaz, nagyon kevés esetet kivéve, a nyilváuosság ártalmas nem lehet. (Altalános helyeslés.) De hol van ma nagyobb nyilvánosság a világon, mint nálunk, i Igaz ! Ugy van!) Nem csak az, a mi történt, hanem még az is, a mit a vizsgáló biró tenni akar, mielőtt még megtette volna, az újságokban kürtöltetik, mindenkinek köztudomására hozatik. (Nagy derültség. Tetszés.) Ez igy van. Akkor tehát attól félni, hogy nyilvánossá fog tétetni az, a mi már megtörtént, nincsen ok. (Helyeslés.) De tudjuk milyen harc folyik épen Magyarországon, és itt talán most érte el tetőpontját, mind az ellen, a mit a modern jogászok éppen a büntetőjogban létrehoztak. Ezt a harcot nem lehet ignorálni. A legközelebbi felmentésnél, mert a terhelt nem vallotta be a bűncselekményt, fel fog jajdulni a közszellem és azt fogják mondani, hogy hiszen ez nagyon természetes, hogy fel kellett menteni az illető terheltet, mert hiszen zsiványok hatolhattak be a törvényszékhez, a vizsgálóbíróhoz. Xem hallottuk-e ezt mindnyájan már százszor is. (Ugy van! Igaz!) Nem hányták-e ezt szemünkre már számtalanszor? Ez a modern jogászok vivmánya és ha ily körülmények közt mi tovább megyünk, mint Európának bármely civilizált állama, Anglián kívül menni mert, ha mi behozzuk a feltétlen nyilvánosságot már az elővizsgálatnál, mily erővel fog az a reakcionarius áramlat reagálni modern jogfejlődésünk azon igazán szerény vívmányai ellen, a melyeket eddig felmutatni képesek vagyunk. Ha tehát mi azt akarjuk, hogy szolid legyen az alap, a melyen eddigi vívmányainkat emelni, biztosítani és megerősíteni kötelességünk, ugy számba kell venni azon ellenáramlatot is, a melyre hatni akarunk. Én tehát nem azon általános félelemnél fogva, melyet jogosultnak nem tartok, hanem tekintettel a létező közszellemre, általános meggyőződésre, az általános, kizárólagos nyilvánosságot ar vizsgálati stádiumban ez idő szerint behozhatónak nem tartom. (Élénk helyeslés. Tetszés.) Őszintén megvallom, az egész tárgyalás folyama alatt semmi sem lepett meg engem oly kellemetlenül, mint épen dr. Barna tanár urnák ajkairól hallani, hogy a német büntetőtörvény-javaslatban csak kivételkép van megengedve a népnyilvánosság és ez a kivétel oda vezethet, hogy egyáltalán nem is vétetett tekintetbe. A t. tanár ur abból, hogy a német javaslat exceptio gyanánt engedi meg a nyilvánosságot, rendszert akar csinálni és azt mondja, hogy nincs meg a nyilvánosság; ez éppen a törvényhozó gondolatának megfordítása. Megfordítása annak a szellemnek, a melyben azon intézmény alkottatott. Azt hiszem meg leszünk mentve attól a veszélytől, hogy a titkos, elzárt inquisitio hozassék be bűnvádi eljárásuukba. (Elénk tetszés. Éljenzés.) Minthogy az ügyfelek részére való nyilvánosság fontosságát magam is indítványozni akartam, csatlakozom az előadó ur véleményéhez. (Zajos éljenzés.) Barna Ignácz dr. tanár kimutatja, hogy mindazon aggályok, melyek az úgynevezett praktikusok köreiben felhozatnak, úgymint a terhelt reputációjának veszélyeztetése, a könnyebb collusio stb. épen a népnyilvánosság által lesz kizárva. Szóló feltétlenül csatlakozik dr. Sik Sándor indit várnához, a teljes és feltétlen nyilvánosság hive, és csakis in eventum, a mennyiben a többség a jogi tudományos elveket opportunitási szempontoknak alá rendelendőknek találná s ezért a népnyilvánosság indítványát ma még a jogászság zászlajára ki nem irná, ez esetben szavazatát a teljes és kötelező ügyféluvilvánosság indítványára fogja adni, nehogy a több megmentése körüli vágy miatt a kevesebb feláldoztassék. Azonban a S z ék á c s-féle előadói indítványból ez esetben is az 5. pontot kihagyni kéri, mely szerint t. i. a vádlott vádlottársa kihallgatásánál nem lehetne jelen, a mi még az ügyfélnyilvánossággal sem lenne összeegyeztethető Friedmann Bernát ügyvéd Székács előadó és dr. S i k Sándor két indítványát egy közvetítő javaslattal aként egyeztetné ki, hogy a Sik által indítványozott teljes népnyilvánosságot azon esetben, de csak akkor engedné meg, ha azt az összes peres felek kívánják. Dr. Báttaszéky Lajos ügyvéd talpraesett gyakorlati érvekkel küzd Sik Sándor indítványa mellett, mely szerinte is a bűnvádi eljárás gyakorlatilag megvalósítható leghelyesebb rendszere s a bírói visszaélések leghatályosabb correctiviiraa. Dr. Visontai Soma beható indokolás mellett következő indítványt ajánl elfogadásra : 1. Az elővizsgálat a nyilvánosság alapelveire fektetendő. Ebből kifolyólag : 2. ugy a vád hivatott képviselői, valamint a védő jelen lehetnek a terhelt és a tanuk kihallgatásánál, valamint minden egyéb vizsgálati cselekménynél 3. E jogokból folvólag megilleti őket a közvetlen kérdezési, az inditványozási, a teljes részvételi jog (aktivitás). 4. A károsultakat és sértetteket — a mennyiben nem eg) .'zersmid a subsidiarius — vagy az önálló magánvádnak törvényszerű képviselői, a vizsgálati cselekményeknél való részvételnek sem passzív, sem activ joga nem illeti meg. 5. Oly esetekben, melyekbeu akár a törvény intézkedésénél fogva, akár a felek indítványa és előterjesztése folytán elővizsgálatnak van helye: a védői közreműködésnek kötelező volta kimondandó. Ezzel e rendkívül érdekes vita befejeztetett, mire Székács Ferenc előadó rövid pár szóban összevetve jogunk múltját mai intézményeinkkel, oda concludál, hogy a haladás útja úgyis oda fog vezetni, hol dr. Sik Sándor indítványa kijelöli az irányt, de a mai viszonyok közt hiányzanak még a maga S i k által szükségesnek állított perjogi intézményszerű előfeltételek s ezért ma nem hozható be. De előkészíthető e jogi reform most is, és erre igen gyakorlati s helyesléssel fogadolt több rendbeli javítási kisegítőket fel is hozott, mint a közvetlen idézés beismerés vagy tetten kapatás esetében és pedig ilyenkor közvetlenül már a rendőrség utján idézés a bírósághoz stb. Sik Sándor szólalt föl röviden. A tárgyalás befejeztetvén, az előadói indítvány első sorban került szavazás alá, és 10 szavazattöbbséggel elfogadtatott. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Sik Sándor ügyvédet és Szegheö Ignác kir. táblai birót kérte fel, ezzel az elnök éljenzése mellett az ülés véget ért. A IV. szakosztály ülése. Október 1 A jogi szakoktatás kérdése foglalta el a IV. szakosztály délelőtti ülésének java részét is Dárday Sándor elnöklete alatt.