A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Váltó-óvás nem telepített váltónál, ha telepes van kitéve

A JOCt. 7 liozástól bizonyos hivatásokra követelt jogi képzettség igazolása a jogi tanintézetektől elkülönített vizsgáló bizottságok utján történjék és a vizsgák sikere érdekében a tanszabadság ne csorbittassék. A szakosztály ülésén jelen volt Berzeviczy Albert államtitkár is és meghallgatta az előadó és Hoffman Pál beszédeit. Az elnök délután 1 órakor felfüggesztette a tanácskozást, melynek folytatását okt. l-re reggel 0 órára tűzte ki. Harmadik nap. A II. szakosztály ülése. Október 1. A jogászgyülés Il-ik szakosztálya Környei Ede elnöklete alatt délelőtt tartott ülésén vette tárgyalás alá az állandó bizottság által kitűzött következő kérdést: »A tőzsdei különbözeti ügyletekből eredő követelések birói uton érvényesíthetők legyenek-e vagy sem, és ha igen: feltétlenül-e avagy mily megszorításokkal ?« Két vélemény és indítvány érkezett be e kérdésre. Egyikben dr. ifj. Neumann Sándor indítványozta : mondja ki a jogászgyülés, hogy a tőzsdei különbözeti ügyletekből eredő követelések birói úton való érvényesítésének bárminő iráoybani korlátozása nem indokolható, ezzel szemben Weinek József kimondani kérte, hogy a tőzsdei különbözeti ügyletek birói uton nem érvényesíthetők. Dr. Félegyházy Ágost előadó az ide tartozó nemzetgazdasági szempontok érintése után ismerteti a különbözeti ügyletek eltérő fogalommeghatározását; mig ugyanis az egyik nézet szerint csak akkor forog fenn különbözeti ügylet, ha a felek a tényleges teljesítést szerződésileg kizárták, addig az ellentétes nézet már az oly fis-ügyletet is különbözetivé teszi, melynél a felek szándéka arra irányult, hogy effectiv teljesítés helyett kártérítés fog nyújtatni, vagyis az ügyletet árkülönbözet fizetése utján fogják a felek lebonyolitaui. A kereskedelmi törvény egyes intézkedésein végig tekintve, kifejti ezután előadó, hogy a különbözeti ügyletektől a kereseti jog megtagadása a törvénynyel nem egyeztethető össze, mert ezek is teljes joggal szállítási szerződéseknek tekintendők. Mindezek íekintelbe vételével előadó a kereseti jog megadása mellett nyilatkozik s hozzájárul ifj. dr. Neumann Sándor véleményéhez. Végül kijelenti előadó, hogy nem járulhat azon nézethez, mely a dr. W e i n e k véleményében s ezen kivül a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének 720. § ához csatolt indokolásában is kifejezést nyer, hogy t. i. a különbözeti ügyleteknek kereseti joggal való felruházása azért felesleges, mert ily ügyletek úgyis csak a tőzsdén s a tőzsdei szokások alapján jönnek létre, ezek fölött tehát a tőzsdebiróság van hivatva bíráskodni. Ezt a felfogást előadó, mint a jogegységgel ellenkezőt, nem oszthatja, s helyteleníti, hogy valamely ügylet a törvény alapján máskép lehessen elbirálható az egyik bíróság által, mint a másiknál. — Hozzájárulván ezek szerint ifj. dr. Neumann Sándor indítványához, indítványozza: »Mondja ki a jogászgyülés, hogy: »A tőzsdei különbözeti ügyletekből eredő követelések birói uton való érvényesítésének bármely irányban korlátozásanem i n d o k o 1 h a t ó.« Dr. Misner a kereshetőségi jogot megezoritandónak tartja. Azon körülmény, hogy könnyű szerrel, munka nélkül és kevés tökével lehet nagy tőzsdei ügyleteket kötni, számos embert, kiknek rendes foglalkozásához nem tartozik, mintegy csábit tőzsdeügy. letek megkötésére. A könnyen elérhető nagy nyereség pazarlóvá, könnyelművé teszi a nyerőt, a könnyen bekövetkező veszteség sok éven át gyűjtött tökéket nyel el egy rövid idő alatt és teszi tönkre családok exisztentiáját. Ez a gyors és munkanélküli gazdagodás, a rohamosan bekövetkező veszteség megmételyezi a közerkölcsiséget, elidegeníti a munkától, takarékosságtól és igy a közgazdaságra is kártékony befolyással van. Azért csak azon tőzsdeügyleteket ruházná fel kereseti joggal, melyek rendes tőzsdetagok és bejegyzett kereskedők között köttetnek és épen ugy megrovandónak tartja a kereseti jogot a pramia és stellage ügyletektől, melyek a játékkal azonosíthatók és melyek elmaradása a tözsdeforgalmat károsítani nem fogja. Dr. Neumann Ármin: A gazdasági szempontra helyezi a döntő súlyt. A forgalmi élet jelenségeinél ugyanis első sorban azoknak gazdasági értéke vizsgálandó és ha az minden kétségen felül áll, akkor kevés nyomatékkal birhat reánk nézve, kik hivatva | vagyunk de lege ferenda véleményt nyilvánítani, hogy vájjon a scholasztikus dokiina mily állást foglalt el eddig ezen kérdéssel szemben, hogy vájjon lehet-e ezen jelenségeket az apriorisztikusan konstruált jogi fogalmak alá terelni vagy nem; mert ez esetben a gazdasági törvények ugy nyilvánítják hatásukat, mint a természet törvényei; a jogtételek, melyeket szülnek, nem vezethetők többé vissza motívumokra, hanem mint az anorganikus természet törvényei, okokra, melyek diktátori hatalommal kényszeritik a törvényhozót a forgalmi élet követelményeit szankcionálni. Innét magyarázható az, hogy a kereskedelmi jog számos helyen rést ütött a római jog emlőin nagyra nőtt tanokban és polgárjogot vívott ki oly intézményeknek, melyeket, mert azok a római jogban ismeretlenek voltak, a törvényhozás konzervatív irányánál fogva szinte nem akart elismerésben részesíteni; innét van az, hogy a szokás, mely más téren a jogképzésnek mostoha gyermeke, itt korlátlan hatalomra vergődött és a törvényhozást sokszor kényszeríti, úgyszólván lihegve azon magaslatra felkapaszkodni, melyre a kereskedelem rég feljutott. És pozitív kereskedelmi jogunk nem egyengette-e már útját annak, hogy a különbözeti ügyi etek jogi elismerésben részesüljenek? Erős meggyőződésem szerint a törvény iránya és szelleme ezen oldal felé gravitál. Mindezeknél fogva elfogadom ifj. dr. N e u m a n n Sándor urnák indítványát. Dr. Gold Simon: A tőzsdei különbözeti ügyletek tekintetében a jelen állapotot fentarthatónak nem tartja. Ezért as államnak oly rétegekre kell szorítani ez ügyleteket, melyeknek az üzérkedés foglalkozásukhoz tartozik. Azt indítványozza ezekből folyólag, hogy csak azon tőzsdeügyletekből eredő igények legyenek bíróilag érvényesíthetők, melyek a tőzsdén vagy kereskedő által köttetnek. Dr. Weinek József indítványát alaposan kifejtvén, igy folytatja : Végül nem hagyhatom megjegyzés nélkül, hogy a sorsjáték, mint olyan, a tőzsdekülönbözeti követelések megítélésének sem jogi, sem erkölcsi támogatásul nem szol álhat, a kis lottó fölött a közerkölcsiség már régen pálcát tört és talán közel állunk annak eltörléséhez; az egyéb kisebb sorsjegyek pedig nem szolgálhatnak támogatásul azért, mert azok értéke idő multával visszafizettetik, tehát csak kamatveszteségről lehet szó, mely kamatveszteség tehát előre meg van határozva; a tőzsdei veszteség pedig, a mint előadni volt szerencsém, határtalan. Ezeknél fogva véleményemet elfogadásra ajánlom. Dr. Wittman Mór : Elismerik azok is, a kik a tőzsdeügyletekre a kereseti jogot megtagadni akarják, miszerint a tőzsde szükséges forgalmi tényező és hogy a tőzsde és a tőzsdén kötött ügyletek a forgalom mai álláspontján nélkülözhetlenek. Következetlenségnek tartja, hogy a tőzsde és annak ügyleteit egyrészt szükségesnek és nélkülönözhetlennek nyilvánítsuk és másrészt az ügyleteket lehetetlenitjük az által, hogy az ügyletektől a kereseti jogot elvonjuk. Következetlenség továbbá a tőzsde-ügyletet komoly és reális üzletnek deklarálni, másrészt pedig az egyének bizonyos osztályával szemben a kereseti jogot megtagadni. A földbirtokos ép oly kevéssé nélkülözheti a tőzsdét, mint a tőkepénzes és sokkal többet használunk a földbirtokosnak, ha lehetségessé teszszük termését kedvező pillanatban eladhatni, mintha eltiltanók a szállítási ügylet kötésétől. Ifj. dr. Neumann Sándor: Vagy van különbözeti ügylet vagy nincs, mert ha van, minden szállítási ügylet különbözeti ügylet. Minden szállítási ügylet különbözeti ügyletté válhatik ; ha a differenciális ügyletnek nem állapítjuk meg a fogalmát, a jogbiztonság megszűnik, ép azért mondja meg véleményét, mit értünk alatta. Misner saját maga cáfolja meg indítványát. Elismeri, hogy szükséges a tőzsde, és ügyletek ; liberális alapon, a legnagyobb egyenlőtlenséget teremtő eredményre jut. Szóló igazolja, hogy az állam egyes osztályokat párto'gat, hogy nagyobb - kisebb előnyben részesítse; nem a legnagyobb erkölcstelenség egyik osztálynak megadni a jogot, hogy a ki tisztességében bízik, spekulálhasson és ha vészit, hátat fordítson? Valaki 17-szer játszott, 16-szor nyert, 17-szer ment az ügyvédjéhez, a hol elárulta, hogy ab ovo nem akar fizetni. Ez a nem tisztességes ember prémiűma, de ha a jogegyenlőtlenség ezen álláspontjára helyezkedném is, talán ép a tőzsde előnyére szólnék; a tőzsdén a legnagyobb tisztesség, a legnagyobb pot.tosság példáira akadunk. Minden játék megmételyezi az embert, kellene a hibát bélyegezni a totalizateurnél, a hol épen az játszik, a kit a tőzsde ellen védel-