A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Váltó-óvás nem telepített váltónál, ha telepes van kitéve

& JOG. 341 nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapittatik meg«, ezzel szemben az 1865/7 : XVII. t.-c. 1. §-a csak polgári és politikai jog gyakorlására vonatkozó egyenjogúsításról szól ; inig tehát emez a keresztény bevett vallásfelekezetbeliekuek egymás közötti viszonosságát állapítja meg, addig a 67-iki törvény csupán a zsidóknak »az alkotmány sáncak közé lett felvételét fejezte be, melyet már az 1840 : XIX. t.-c. kezdeményezett. Abból tehát, hogy a zsidó va'lás törvényesen bevettnek nem tekinthető, következik: hogy a viszonosság, mely a római és görög katholikus, az ágostai és helvét hitvallású reformált, a görögkeleti, valamint az uuitária egyházbeliek közöti különösen gyakoroltatik, ezen keresztény bevett és a zsidó vallásfelekezetiek között nem áll fenn. Ezen viszonosság hiányának következményei egyfelől a zsidók és keresztények egymás közötti connubiumnak kizárása, másfelöl és első sorban azon visszás helyzet, hogy míg zsidó hitfelekezetbeli keresztény vallásra kitérhet, addig keresztény vallású ember Magyarországon zsidó hitre nem térhet. Látni való, hogy az egyenjogúságnak ilyetén való korlátozása voltaképen a keresztény egyes embernek jogkorlátoztatása a zsidó vallású individuummal szemben: a mi ennek szabad, attól ám az el van tiltva; alapjában azonbau a canonjogi felfogás lúlnyomóságának kifolyománya törvényhozásunk terén. Egészen másként alakulnak a viszonyok Ausztriában. Az o-ztrák polg. törvénykönyv a zsidó vallású polgárokkal szemben a legridegebb intollerantismusnak álláspontját foglalja el, melyhez hasonlítva az 1865/7. évi XVII. t.-c. a tiszta szabadelvüség; miután azonban az 1856. október 8-án kelt házassági pátens az 18 8. május 25-ki törvények által felfüggesztetett és a polg. törvénykönyvnek II. fejezete visszaállíttatván, a szükségbeli polgári házasság intézményével kiegészíttetett, a nem keresztényeknek keresztényekkel való feltétlen viszonossága is kimondatott és az áttérés a kölcsönösség elve alapján szabálvoztatott olyformán, hogy azóta Ausztriában a zsidó hitre való áttérés szabad és teljesen azonos módon van szabályozva, mint a keresztény vallásfelekezetekre való kitérés. Ezen törvényes rendelkezésnek folytatását képezik az 1868. dec. 31-ki és 1870. ápr. 9-ki törvények, melyek a h i t f e 1 ekezetnélküliség fogalmát megállapítván és törvényesítvén, a keresztények és egyéb vallásúak közötti házasságkötést szabályozzák ; midőn pedig egy 1876-ki törvényjavaslatnak tárgyalása alkalmából kételyek merültek fel az iránt, hogy vájjon a polg. törvénykönyvnek 61. §-a, mely szerint »keresztény és nem keresztény vallásbeliek egymás között házassági szerződésre érvényesen nem léphetnek«, birhat-e az 1868-ki törvényeknek alkotása után hatálylyal: az osztrák képviselőház kimondotta, hogy ezen §. az idézett törvények által hatályából léptetettnek tekintendő. Ebből kitűnik, hogy a felvetett kérdésnek megoldása Magyar" országra és Ausztriára vonatkozólag külön eredményre vezet' Magyarországon az áttérés, bár kifejezetten megtiltva nincs, a törvényből a contrario vont következtetés folytán helyt nem foghatván, míg az Ausztriában teljesen szabad. Abból pedig, hogy Magyarország törvényei a zsidó hitre való áttérést nem ismerik, következik, hogy magyar állampolgárnak másutt — hol az megengedett, pl. Ausztriában — történt zsidó hitre térése a magyar jog szempontjából semmis, következőleg a zsidó hitre kitértnek zsidó vallásbelivel annak egyházi szertartásai szerint, valamint kereszténynek zsidóféllel külföldön polgárilag kötött házassága ex t u n c érvénytelen, az abból született gyermekek törvénytelenek ; természetes, hogy ez csak azon pillanatban nyerend gyakorlati jelentőséget, midőn az illető magyar állampolgár hazájában megtelepedik, avagy ő és családbeliei házasságon és törvényes születésen alapuló jogaikat itt érvényesíteni akarnák. Következménye ez a nemzetközi magánjogi gyakorlatban elfogadott azon elvnek, mely szerint mindenkinek személyes jogképessége saját államának — melynek ö polgára — törvényei értelmébeD határoztatik meg ; nem lévén az államoknak souverainitásával és egymás közötti a nemzetközi jog szempontjából terület és népesség nagyságától elvonatkoztatott egyenjogúságával megegyeztethető, hogy egymással szemben búvó helyekként szerepeljenek azok számára, kik hazájuk törvényeit kijátszák. Dr. Doleschall Alfréd, budapesti kir. táblai joggyakornok. Sérelem.* A pénzügyi közigazgatási bíróság judicaturája. L Egy uri ember azon kényszerhelyzetbe jutott, hogy egy ismerősének egy 720 frtról kiállított váltót kellett girálnia. Az elfogadó felajánlotta ingatlanát biztosítékul a girált váltóösszeg erejéig s a váltóbiztositéki okmány be is lett kebelezve, a mely alkalomkor az 5frt 04 kr. bek élezési illetéke kérvényen bélyegjegyekben le is rovatott. A váltóelfogadó azonban fizetési kötelezettségének nem felelvén meg, a váltó lejáratkor beperelve lett s a végrehajtás-kérés alkalmakor a végrehajtási zálogjog a váltóbiztositékul már előzőleg lekötött ingatlanra be.kebeleztetett. Az aradi adóhivatal hsk. 1,239/888. sz. 5 frt 39 kr. bekebelezési illetéket vetett ki a hitelezőre, holott csak a kamat és költség után járó 3.5 krt róhatta volna ki, mert a 720 frt tőke után az illeték még a bekebelezéskor leróva lett. A fél e kivetés ellen a temesvári p. ü. igazgatósághoz felebbezett, kimutatni igyekezvén, hogy ez ügyben a tőke után a 0 7°/o illetéket már lerótta, tehát az terhére elő nem irható. A p. ü. igazgatóság 46,503/888. sz a. azonban kérelmével elutasította a felet, a ki most a pénzügyi bírósághoz felebbezett, s becsatolt az adós féltől egy teljes hiteles okmányt, a melyben az maga bizonyítja, hogy az annak idején váltóbiztositék címén bekebelezett 720 frt a beperelt váltóösszeggel azonos. A pénzügyi bíróság azonban 12,767/888. sz. a. elutasította a felebbezőt, mert dacára a becsatolt nyilatkozatnak, e ki t különböző jogcímből eredő követelés ugyanazonosságát« beigazolva nem látta. Már most mit csináljon a fél ? Miután a pénzügyi bíróság ügyrendének 100. §-a szerint perújításnak helye nincs, az illetéket újból meg kell fizetnie. Igaz, hogy csak 5 frt 39 kr., de itt nem az összegről, hanem a jogtalan és felületes eljárásról van szó, a mi épen az ország egyik legfőbb bíróságánál meg nem engedhető! Lukácsy Lajos, ügyvéd Aradon. II. Mily bélyeggel látandó el az okmány, ha 100 frton aluli összeg nyugtatványoztatik, melyben egyszersmind zálogjogtörlési engedély is benfoglaltatik ? Erre vouatkozólag a pénzügyi közigazgatási bíróságnak alább két határozatát közöljük, melynek egyikében kimondotta, hogy ez esetben a II-ik fokozat szerinti bélyeg alkalmazandó, — míg ellenben a másodikban azon elvet állította fel, hogy az okmány ugyan a II. fokozat szerinti bélyeggel látandó el, de ez, az illetéki díjjegyzék 92. tétel 1. jegyzete szerint, 50 k r n á I kevesebb nem lehet — mindkét esetben az okmány 32 kros bélyeggel van ellátva, és igy 18 kr. hiány miatt lelet vétetett fel; az egyik esetben a felemelt illeték törlését, a másikban annak fentartását rendelte el; mily megnyugvást kelthet egy oly bíróság határozata, mely a vonatkozó törvény intentióit elferdíti, vagy maga a törvény lenne oly szövevényes, melynek tömkelegéből a legélesebb szem sem képes kibontakozni, ki tudná megmondani; annyi azonban tény, hogy jövőre a leletekre is szabadalmat kell nyerni ; de lássuk a határozatokat. 9,135/1888. sz. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság a pécsi pénzügyigazgatóságnak 1888. márczius 19-én 10.428. sz. alatt kelt határozatát megváltoztatja s a neheztelt illeték törlését elrendeli ; mert a törlési engedély magában a nyugtában foglaltatik s igy a 92. tétel 1. jegyzete még akkor sem alkalmazható, ha a nyugtatott s egyben töröltetni engedett összeg c-ekélységénél fogva a II. fokozatú bélyegilleték az 50 krt nem éri el, miután a nyugtában foglalt törlési engedély épugy figyelmen kivül hagyandó a nyugtabélyeg megállapításánál, mint a kötelezvényben — mint főügyletben — megadott bekebelezési engedély a kötelezvény utáni bélyeg meghatározásánál. 55,948/VI. 1888. sz. A m. kir. pénzügyi igazgatóság. Folyamodó terhére a mohácsi m. kir. adóhivatalnál hj. 471/888. t. a. előirt 54 kr. illeték elleni kérelmével elutasittatik, mert a törlési nyilatkozatok az illeték-díjjegyzék 92. tétel 1. jegyzete szerint 11-ik fokozat szerinti bélyeggel látandók el, de ugyanott határo* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi unk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szer&esztósrg.