A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 37. szám - Lehet-e a férjnek adósságáért nejének bejegyzett cége alatt álló üzletében lévő árukat lefoglalni?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 37. számához. Budapest. 1889. szeptember 15-én. Köztörvényi ügyekben. Valamely közigazgatási hatóságnak Illetőségi körében hozott intézkedése törvényes vagy törTényellenes Tolta felett, ha az által valamely fél vagyoni kárt szenvedett volna is, a polgári bíróságok nem határozhatnak. A biróság, mely ilyen kártérítési keresetet egyáltalán elfogad, semmiséget követ el. A kecskeméti kir. törvényszék (1888. november 29-én 8,864/1888; Petrovits László ügyvéd által képviselt G. Ludvig kereskedelmi társascég felperesnek a m. kir. kincstári jogügyek igazgatósága által képviselt Tisza Kálmán, mint volt belügyminister, továbbá Cegléd város polgármestere, tanácsa és képviselőtestületének egyenkint megnevezett tagjai alperesek ellen 1,750 frt kártérítési összeg s jár. iránti perében az í. rendíí alperes által a bírói illetőség ellen emelt kifogás felett határozott: A birói hatáskör elleni kifogásnak hely adatik és a kir. törvényszék ezen perben valamennyi alperesre nézve illetéktelennek kimondatik. Indokolás: Felperes keresetében Cegléd város hatóságának azon intézkedésével állítja magát ruegkárositottnak, melylyel ezen közigazgatási hatóság a város területén volt sertéshizlaló telepét bezáratni rendelte. Tekintve azonban, hogy C. város hatósága ezen intézkedés megtételére az 1870. évi XIV. t.-c. 1. §. alapján, továbbá a 4. b) pontja alapján feljogosítva volt és ezen közigazgatási hatáskörben hozott határozata, mint felperes maga előadja, jogorvoslat folytán a m. kir. belügyminisztérium által felülvizsgáltatott és ezen kormányhatóság ezen határozatot saját hatáskörében tett intézkedésével helybenhagyta, feltéve, hogy ez által felperes kárt szenvedett is, ezen közigazgatási hatóságok intézkedéseit birói uton megtámadni és kérdés tárgyává tenni birói hatáskör hiányában annál kevésbé lehet, mivel az 1869. évi IV. t.-c. 1. §. értelmében az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetvén, sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak és ennek következtében azon kérdés sem dönthető el birói ügyutoD, hogy azon szabályrendelet, melynek alapján a közigazgatási hatóságok határoztak, érvényben állott-e vagy nem. Es miután jelen esetben hatóságok intézkedései, nem pedig az 18í-6. évi XXII. t.-c. 86. §. megjelölt előljárósági közegek olyan tényei hozattak biróság elé, a melyekre vonatkozólag e felhívott S. hozatott: a birói hatáskör hiányát a kifogáshoz képest megállapítani s a prts. 8. §-a á) pontja értelmében, mely törvényszakasz a 2—48. sz. alperesekre nézve hivatalból volt alkalmazandó, a további eljárást megállapítani kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla (l»88. december 20. 6,251/p. 1889.) : Tekintettel arra, hogy felperes azon az alapon kívánja alperesek kártérítési kötelezettségét megállapittatni, mert ö C. városának taná< sa által sertés telepén 1887. évi január hó l ével a sertéshizlalás feltétlen beszüntetésére egy szerinte érvényét vesztett szabályrendelet alapján, tehát törvényellenesen lett kötelezve és mert ezen intézkedést a perbe vont belügyminiszter is 68,638/111. szám alatt 1886. november hó 4-én kelt rendeletével helybenhagyta ; az a kérdés azonban, vájjon ezen kormányszékileg is helybenhagyott közigazgatási intézkedés a törvényeknek megfelel-e, a polgári biróság által el nem bírálható; tekintettel tehát arra, hogy felperes keresetében jogerős közigazgatási intézkedést kiván a biróság felülvizsgálata, illetve megbirálása alá bocsátani, ez azonban a bíróságok hatásköréhez nem tartozik, a mennyiben az 1869. évi IV. t.-c. 1. §-a szerint a birói hatóságoknak a közigazgatási hatóságok hatáskörébe beavatkozási joga egyenesen ki van zárva; a kir. törvényszék az által, hogy a jelen polgári biróság hatósága alá nem tartozó keresetet további eljárás alapjául elfogadta és arra perfelvételi határnapot tűzött, az 1868. évi LIV. t.-c. °-. §-ának a) pontjába ütköző szabálytalanságot követett el; ennélfogva a kir. tábla az 1881. évi LIX. t.-c. 39. § ának b) pontja alapján a neheztelt első birói végzést, az azt megelőző egész eljárással és a 7,322/88. sz. perfelvételi határnapot rendelő végzéssel együtt megsemmisiti, a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. A kir. tábla felperesi ügyvéd részére, tekintettel arra, hogy egy nyilváuvalólag a birói hatáskör alá nem tartozó ügyet a biróság előtt tett folyamatba, a fel folyamodásért díjat nem állapit meg. A m. kir. Curia (1889. augusztus 30-án 4,461/p. 1889.)': A k;r. tábla végzése azon részében, mely szerint az elsőbiróság végzése a megelőző egész eljárással együtt megsemmisíttetett és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetett, indokolásánál fogva helyben hagyatik. A perköltségre és felperes ügyvédének díjaira nézve pedig mindkét alsóbiróség végzése megváltoztatik; a perköltség, tekintettel arra, hogy felperes a D. alatti miniszteri rendelet alapján jogosultnak hihette magát e per indítására, felperes és valamennyi alperes közt kölcsönösen megszüntettetik; felperes ügyvédének munkadíja pedig kész kiadásai nélkül saját fele irányában 60 frtban állapittatik meg. Habár vádlott a bünfenyitö eljárás folyamán fel is mentetett a neki tcrhiil rótt, gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége alól, mindazonáltal a súlyos testi sértés által a sértett félnek okozott kár iránt polgári nton perelhető. Ha a polgári per során bebizonyít tátik, hosry mind az elkövető, mind a sértett gondatlanságának kifolyása a súlyos testi sértés és az az által okozott kár, ngy az elkövető csak a kár felét tartozik viselni. A soproni kir. járásbiro'ság' (1887. évi június 22. 5,758 sz. a.): Dr. Schreiner Károly ügyvéd által képviselt özv. R. Máriának k. k. R. János t. t. gyámjának íelperesnek személyesen W. Pál ellen 110 frt gyógykezelési költség és keresmény veszteségbeli követelés és jár. iránti perében következő itéleter hozott: Felperesek keresetükkel elutasittatnak stb. Indokok: A tárgyalás folyamán csatolt 262,1886. sz. végzéssel alperes kimutatta, hogy a soproni kir. törvényszék, mint fenyítő biróság által a gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége alól az okból mentetett fel, mert II. r. felperesen ejtett sértés nem az ő jogellenes cselekvényéböl és önhibájából eredt, hanem hogy az véletlenségből okoztatott; minthogy a puszta véletlen eset mindig azt éri, kinek értékén vagy személyén az történik, a II. r. felperesen ejtett súlyos sértés is véletlenségnek kifolyománya s ez okból alperest az okozott kár megtérítésére kötelezni nem lehet. A budapesti kir. Ítélőtábla ,1889. febr. 12. 5,424. sz. a.): A kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja és alperest arra kötelezi, hogy felperes részére ennek kereseti követelése fejében 102 frt 90 krt megtérítsen stb. Indokok: Alperes a hivatalból beszerzett és csatolt bünfenyitö per adatai szerint a fenyitő per bírósága előtt beismerte, hogy a felperes által képviselt R. Jánost a klumszai dombtetőről ereszkedő országút lejtős oldalán hármas fogatú igás szekerével ő maga és a közben gázolta el. hogy a dombtetőről fékét vesztetten rohanó lovait, melyek egyikének hátsó lánca elszakadt, a gyeplő segélyével meg nem fékezhette. A polgári per folyamán pedig beismerte alperes azt, hogy R. János ama legázolással súlyos sérüléseket szenvedett, mi miatt huzamosb ideig keresetképtelen volt; hogy e miatt naponkint 1 frt 10 kr. keresményt vesztett; hogy felperes, mint anyja őt huzamosb ideig ápolta és orvos által is gyógykezeltette és arra az esetre, ha felperes kártalanítási joga, kifogásai ellenére az ö terhére megállapittatnék, felperes ápolási költségeinek megtérítését 5 frt 80 krban meg is ajánlotta. Ily tényállás mellett felperes kártalanítási jogát ugy a gyógykezelési költségek, mint felperes és képviseltjének keresetképtelenségeik által vesztett keresményeikre nézve általánosságban az első biróság Ítéletének megváltoztatásával annak ellenére is meg kellett állapítani, hogy alperes a felperes által vétkes gondatlanság okozta súlyos testi sértés vétsége miatt ellene emelt bünfenyitö perben hozott jogérvényes határozatok tartalma szerint