A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 2. szám - A magánvádra üldözendő vétségeknél elejtheti-e a magánvádló vádját a perújitás folyamán is? - Ki ellen állapitandók meg az ügygondnoki díjak?

6 fl JOG. vényen lévő aláirás nem tőle származik, az aláírás valóságának beigazolása végett elrendelt s foganatosított bírói szemle által perrendszerüley beigazoltatott, hogy a szóban forgó kötelezvényen létező aláirás tényleg tőle (alperestől) származik 's igy bebizonyul felperes azon állításának valósága, hogy a második kötvény megsemmisítése után alperes egy harmadik, vagyis a jelen keresethez mellékelt kötvény állíttatott ki, melyben az ökrök vételárának levonása után csakis a keresetbe vett 140 frtnyi kölcsönösszeg vétetett fel. Jelen keresethez mellékelt kötelezvényen alapuló követelés ugyanazonos lévén azon követeléssel, melynek kötvényét S-, Gáspár irta s melyet alperes saját beismerése szerint névaláírásával ellátott s melynek teljes értékét a tanuk vallomása szerint alperes felperestől tényleg megkapta s minthogy alperes ezen összeg visszafizetését nem igazolhatja, ennélfogva alperest a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1887. nov. 10. 3,255/1887. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Mint a per során kihallgatott és a pénz leszámlálásánál jelen volt tanuk vallomásával bizonyitva van, a kölcsönadás-vétel kártyajáték folyamában történt meg ; minthogy pedig a kártyajáték céljából létesített jogügylet törvényes alappal nem bir, az abból fenálló kötelezettséget fenállónak elfogadni nem lehetett, miért is felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. A ni. kir. Curia (1888. nov. 15. 1,862/1888. p. sz. a.): A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva s azért mert felperes követelését nem a kártyajátékból, hanem okiratilag és tanuk által igazolt készpénz kölcsönzési jogügyletből származtatván, annak megítélése ellen akadály nem forog fenn. A saját ház falán, szom>zéd udvarra néző új ablak nyitása iránti jog a korlátlan rendelkezésű tulajdonjog természetes folyományát képezi. Ily új ablak nyitásától a tulajdonos csakis az esetben tiltható el, ha annak abba hagyására irányuló szolgalom létezik, avagy ha a szomszéd tulajdonos megakadályozta abban, hogy saját területén ezen ablak elé a levegőt vagy világosságot elzáró építményt állítson és igy a szomszéd tulajdonos korlátlan rendelkezési joga csorbittatott. A marcali kir. jbirőság 1888. máj. 19. 1,826/1888. p. sz.): KI. József felperesnek, Fr. János alperes elleni sommás visszahelyezési perében itélt: Felperes keresetének hely adatik s ő alperes házával szomszédos háza melletti udvar terének békés bírásába viss/.ahelyeztetik s alperes a felperes udvarára néző ablakot házán befalaztatni köteles. Indokok: A felek előadásaival igazolva van, hogy a mult év nyaráig felperes udvarterét akként használta, hogy oda alperes házából ablak nem nyílott, igazolva van az is, mert alperes maga sem tette kétségessé, hogy ezen ablaknyitás tényétől a jelen kereset beadásáig egy év egy nap el nem telt, ennélfogva mivel alperes felperes tagadásával szemben azt bizonyítani, miként az ablak nyitásába felperes is beleegyezett volna, meg sem is kisértette, megállapítottnak veendő a sommás visszahelyezési kereseteknek azon alapfeltétele, hogy felperes korábban békés birtokában volt s ebben megháborittatott s ilykép törvényes időben élvén felperes jogai megóvása tekintetében keresettel, annak helyt adni s őt a korábbi birtoklási állapotba visszahelyezni kellett. Nem jöhetett figyelembe alperesnek a curiai döntvényre való hivatkozása, mert ama kérdés elbírálása, vájjon jogositott-e a tulajdonos a szomszéd udvarára ablakot nyitni, mint jogi kérdés, nem a sommás visszahelyezési per keretébe tartozik. Az ablaknak alperes által való befalaztatását, mint az Ítélet rendelkező részének természetes folyományát, mely nélkül a korábbi állapot el nem érhető, kellett kimondani, illetve elrendelni. A budapesti kir. itélö tábla (1888. nov. 6. 1,953/1888. p. sz.' : Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1888. nov. 16. 8,908/1888. p. sz.): Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik ; felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Ama körülmény, hogy alperes saját falán ablakot nyitott, mint a rendszerint korlátozatlannak vélelmezendő cselekmény, felperes mint szomszéd birtokos ellenében csak akkor j tekintethetnék birtokháburitásnak, ha felperes az alperes tulajdonI jogát korlátozó ama szolgalmi jogot birta volna, hogy alperes a felperes udvarára néző falon ablakot ne nyithasson, vagy ha alperes az ablak nyitással együtt felperest megakadályozta volna abban, hogy felperes a nyitott ablak elé saját területén a kilátást vagy világosságot elzáró építményt létesíthessen s igy alperes a felperes területe irányában a tulajdonjogot korlátozó szolgalmat kivánt volna gyakorolni ; jelen esetben azonban felperes sem azt, hogy ő bírna az emiitett szolgalommal, sem azt, hogy alperes az ablaknyitást felperes telkére vonatkozó szolgalmi jog megállapítására célzó és felperes tulajdonjogát korlátozó módon létesítette volna, nem igazolván, felperes az ablaknyitás előtt gyakorolt jogaiban megháboritottnak nem tekintethetett. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. ('söduyitási kérelem folytán tárgyalást kitűző végzés ellen felfolyamodásnak az 1881: LIX. t.-c. 32. §. joghasonlatosságánál fogva helye nincs. A kolozsvári kir. tszék, mint csődbíróság- (l88«. sept. 4. 7,000/1888. sz.): 15. Salamon és társa cég panaszlónak, ifj. R. Lajos panaszlott elleni csődnyitási ügyében végzett: Ezen kérés feletti tárgyalásra 18«8. szept. 10-ike kitűzetik, mikorra felek megidéztetnek, még pedig adós oly meghagyással, hogy vagy a csődöt kérő hitelezőt biztosítsa, vagy fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével igazolja, mert elleneseiben, a mennyiben kérelmes ez iránti keresetétől el nem állana, az 1881. évi XVII; t.-c. 81. § a értelmében a csőd azonnal el fog rendeltetni. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1888. szept. 25. 432/1888. v. sz.) : Előre bocsátva azt, hogy a kir. itélő tábla az elsőbiróságnak tárgyalást kitűző végzése elleni fel folyamodást azért fogadta el és vette érdemleges bírálat alá, mert abban oly rendelkezések is foglaltatnak, melyek nem teljesítése joghátrányokkal jár s e szerint e végzés merőben közbenszóló, külön felfolyamodással meg nem támadható végzésnek nem tekinthető, az elsőbiróság neheztelt végzése megváltoztatik s a csödnyitási kérvény visszautasittatik. Mert: Panaszló azt, hogy panaszlott kereskedő lenne, semmivel sem igazolván, a törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó, a kérelemben idézett intézkedései jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek ; a csődtörvénynek a közönséges csődre vonatkozó 84. §. intézkedéseinek pedig a csődnyitási kérés nem felel meg, minthogy abban nincs kimutatva, sőt még állítva sem, hogy panaszlottnak több hitelezője van és Dincs valószínűvé téve, hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghaladják; minek folytán a csődtörv. idézett §-nak utolsó pontja értelmében a csődnyitási kérvény tárgyalás elrendelése nélkül visszautasítandó volt. A m. kir. Curia (1888. nov. 27. 1,222/1888. v. sz. a.): Tekintve, hogy az elsőbiróság végzése oly intézkedést, mely ellen panaszlottnak az egyidejűleg kitűzött tárgyalás alkalmával lehető védelmét előterjeszteni módjában nem volna, nem tartalmaz s a csődtörvény 81. §-ának rendelkezésére való tekintettel nem is tartalmazhat; tekintve ennélfogva, hogy emez elsőbirósági végzés lényegileg csakis tárgyalási határnapot kitűző végzés jellegével bir ; tekintve végre, hogy tárgyalást kitűző végzés ellen az 1881. évi LIX. t.-c. 32, §-ának hasonszerü rendelkezésénél fogva felfolyamodásnak helye nincs, a másodbiróság végzése megsemmisíttetik s az elsőbiróság végzése hatályában fentartatik. Azon kereskedő, kinek üzlete végrehajtás utján bezáratik, fizetéseit megszüntetettnek tekintendő még abban az esetben is, ha ez után még egyszer fizetéseket teljesített volna. — A végrehajtási eljárás a közadós cselekményeit helyettesíti. (1888. november hó 9-én, • 6,962. sz. a.) A csödnyitási kérvény felett a csődtörvény 84. §-a értelmében hozott tárgyalási határnapot kitűz íi végzés ellen felfolyamodásnak helye niucs. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: Előre bocsátva azt, hogy a kir. itélő tábla az e.-b. tárgyalást kitűző végzése elleni felfolyamodást azért fogadta el és vette érdemleges bírálat alá, mert abban oly rendelkezések is foglaltatnak, melyek nem teljesítése joghátránynyal bir s e szerint e végzés merőben közbeszóló,