A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 2. szám - A magánvádra üldözendő vétségeknél elejtheti-e a magánvádló vádját a perújitás folyamán is? - Ki ellen állapitandók meg az ügygondnoki díjak?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 2. számához. Budapest, 1889. január 13-án. Köztörvényi ügyekben. Az érvényben levő jogszabályok szerint nz, ki a hozományt átadja, az átadásnál vagy a későbbi veszély beálltakor attól, ki a hozományt átvette, kellő biztosítást követelni jogosult, ennélfogva a hozomány erejéig, ha a követelés és jogviszony okiratilag tanúsíttatnak, a zálogjog előjegyzésének külön engedély hiányában is helye van. — Hitelesített másolat alapján lehet-e zálogjog előjegyzésének helye .' A kun-halasi kir. járásbíróság:: H. D. Victoriának K. János elleni zálogjog előjegyzése iránti ügyeben végzett: Az 1887. évi február ló-ik napján Halason kelt, Halas város polgármesteri hivatala által 1,134. sz. a. felvett s hiteles másolatban csatolt jegyzőkönyv alapján a zálogjog 1,506 frt 65 kr. női hozomány tőke erejéig K. János adósnak a kiskunhalasi 8,093. sz. telekjegyzökönyvben 3., 4. sorsz. a. foglalt birtokára K. Jáuosné szül. H. D. Yictoria javára előjegyeztetni rendeltetik. (1887. évi február hó 23-án, 486. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az e-lsöbiróság végzését megváltoztatja és zálogjog előjegyzése iránti kérvényt elutasítja; mert habár az érvényben levő jogszabályok szerint az, a ki a hozományt átadja, az átadásnál, vagy a későbbi veszély beálltakor, attól, ki a hozományt átvette, kellő biztosítást követelni jogosult, tehát a hozomány erejéig, ha a követelés és jogviszony okiratilag tanúsíttatnak, a tkrts. 65. §-a és a 88. §. tl) pontja értelmében a zálogjog előjegyzésének külön engedély hiányában is helye van, mind a mellett a kérelem nem volt teljesíthető, mert az annak alapjául szolgáló okirat a tkrts. 67. §-ának rendelkezése ellenére nem eredetben, hanem csak hitelesitett másolatban mutattatott be; s mert a hozomány átvételének elismerése az 1886. évi VII. t.-c. 21. §-a szerint közjegyzői okirattal lévén tanúsítandó, azt az alatti egyébként sem pótolja. (1887. évi november hó 23-án, 3,059. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a polgármesteri hivatal mint egyezségek felvételére jogosított közhatóság által felvett jegyzőkönyvnek ugyanazon hatóság által kézbesített másolata az eredetit pótolja; tekintve, hogy K. János ezen közokiratnak tekintendő jegyzőkönyvben neje hozományi követelésének fenállását elismerte, sőt annak biztosítását is ajánlotta és igy a telek. rts. 87. és 88. §. a) pontja alapjáu ellene a zálogjog előjegyzése elrendelhető: a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyati'k helyben. (1888. október 7-én, 1/299. sz. a.) Azou körülmény, hogy az üzlet a feleség neve alatt folytattatik és az üzletben talált tárgyak az ő kezdőbetűivel vannak ellátva, tulajdonjogának bizonyítására nem elegendő. (1888. november hó 15-én, 6,759. sz. a.) Kártyajáték alkalmával adott készpénzkölcsön ellen tehető-e a bíróilag nem érvényesíthető jogügyletre alapított kifogás 1 A dettai kir. jbiróság (1887. márc. 7. 687/1887. p. sz. a.): Br. Mihály felperesnek, P. Nika alperes elleni 140 frt iránti perében itélt: Alperes köteles a kereseti tőkét megfizetni. Indokok: A tárgyalás folyama alatt felperes előterjesztése folytán tisztába hozatott, hogy utóbbi alperesnek a m-i nagyvendéglőben nagyvásár alkalmával 140 frtnyi összeget kölcsönzött s ez összegről a kölcsönügylet létrejötte alkalmával jelen volt S. Gáspár m.-községi esküdt felperes javára egy kötelezvényt állított ki, melyet alperes, mint adós aláirt; továbbá, hogy felperes, mint eladó s alperes, mint vevő között, egy pár ökör tekintetében adásvételi ügylet jővén létre, minthogy alperes az általa megvett ökrök vételárát, 210 frtot ki nem fizette, ismét egy kötelezvényt irt alá alperes, de melyben az ökrök vételárán felül a m—i nagyvendéglőben kölcsön adott 140 frtnyi összeg s igy összesen 350 frt vétetett fel s mely alkalommal egyben a S. Gáspár által irt 140 frtos kötvény összetépetett; továbbá, hogy a perbeli felek között létrejött megállapodáshoz képest felperes az általa eladott ökröket alperestől visszavevén, a 350 frtról szóló kötvény ismét megsemmisíttetett s egy harmadik az ökrök vételárának levonás után jelentkező maradék, vagyis a 140 frtnyi kölcsönösszegről szóló azon kötelezvény állíttatott ki, mely a jelen keresethez mellékelve vagyon s mely a kereseti követelés alapjául szolgál. Alperes beismeri, hogy S. Gáspár m.-községi esküdt a m —i nagyvendéglőben vásár alkalmával felperes javára 140 frt kölcsönösszegről szóló kötelezvényt irt, melyet ő, t. i. alperes, mint adós aláirt, de tagadja, hogy e kötvény teljes értékét megkapta s állítván, hogy erre csakis 20 frtnyi kölcsönösszeget nyert felperestől, a mivel utóbbi összeget felperesnek visszafizette s e kötvényre t bbé mivel sem tartozott, ez oknál fogva a S. Gáspár által irt kötelezvény összetápetett s illetve megsemmisítteti. Beismeri továbbá alperes, hogv közte és felperes között egy pár ökörre nézve adásvételi ügylet jött létre, mely alkalommal az ökrök vételára fejében felperes javára egy 210 frtról szóló kötvényt állított ki, de tagadja, hogy ezen újabban kiállított kötvényben egyben a S. Gáspár által irt kötvényben" összeg, vagyis 140 frt felvétetett volna; beismeri azonban, hogy felperes az általa eladott ökröket visszavevén, az ezek vételára fejében kiállított kötelezvény összetépetett. Végre tagadja alperes, hogy a kereseti követelés alapjául szolgáló kötvényt aláirta volna s hogy ez okmányra felperesnek a keresetbe vett összeggel tartozna. A felperes által hivatkozott s hit alatt kihallgatott S. Gáspár s M. Szilárd tanuk határozott, világos s egybehangzó vallomása által azonban perrendszerűleg begyőzetett, hogy felperes alperesnek tényleg 140 frtnyi készpénz összeget kölcsönzött s hogy ez összegről S. Gáspár kötelezvényt irt, melyet alperes, mint adós kiállított, illetve alá irt; sőt a tárgyalás folyama alatt alperes maga beismeri, hogy a már többször érintett helyen és időben egy S. Gáspár által felperes javára 140 frtról kiállított kötelezvényt irt alá s ezen bizonyítékokkal szemben alperes azon puszta, mivel sem beigazolt, felperes által valóságra nézve tagadásba vett állítása, hogy e kötvényre csak 20 frtnyi, nem pedig a teljes értéket kapta meg s hogy a 20 frt visszafizetése által a kötvény, mint kielégített összetépetett, bírói figyelembe vehető nem volt, mert alperes beismervén e kötvénynek általa történt kiállítását, illetve aláírását, ennek folytán ép alperesnek állott kötelességében igazolni, hogy a kötvény teljes értékét meg nem kapta, ezt azonban begyőznie nem sikerült; egybehangzó fel- s alperes azon állítása, hogy köztük egy pár ökörre nézve adásvételi ügylet jővén létre, mely alkalommal kötelezvény állíttatott ki; csak az újabban kiállított kötelezvény összegére, értékére nézve térnek el egymástól annyiban, hogy alperes állítása szerint az újabban kiállított kötelezvényben a S. Gáspár által irt kötvénybeli 140 frtnyi készpénz összeg nem vétetett fel, mig felperes szerint ezen összeg is felvétetett az újabb kötvénybe. A bizonyítási eljárás folyama alatt M. Szilán tanú vallja, hogy a perbeli felek kérelmére egy 350 frtnyi kötvényt állított ki és pedig egy pár ökör 210 frtnyi vételára, valamint a korábbi 140 frtnyi külön összegről s mely kötelezvényt alperes aláírásával ellátta. Alperes pedig a tárgyalás folyama alatt állítja, hogy a S. Gáspár által 140 frtról irt kötvényt adósi minőségben irta alá s hogy ezen 20 frtot lefizetvén, a kötvény összetépetett; tekintve azonban, hogy a fentiek szerint már is begyőzetett, miszerint alperes tényleg 140 frtnyi kölcsönösszeget nyert s ezen összeg visszafizetését nem igazolta s mind ennek dacára a kötvényt mégis megsemmisítette, mindezek oly körülmények, melyek kétségbevonhatlanul beigazolják felperes azon állítása valóságát, hogy az újabban kiállított kötvényben egyben a 140 frtnyi kölcsönösszeg is felvétetett. Alperes továbbá beismeri, hogy felperes az általa neki eladott ökröket visszavevén, az ezek vételára fejében kiállított kötvény összetépetett; de minthogy a fentiek szerint bebizonyittatott, hogy a második kötelezvényben az első kötvény összege, vagyis a 140 frtnyi kölcsönösszeg is felvétetett, természetes, hogy a második kötvény megsemmisítése folytán az első kötvénybeli összeg, vagyis a 140 frtnyi készpénzbeli kölcsönösszeg fenállását igazoló okmánytól felperes megfosztatott. Végre alperesi azon tagadással szemben, hogy a keresethez mellékelt kötelez-