A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 35. szám - Az "actio libera in causa" elmélete és annak alkalmazása a részegség állapotában elkövetett büncselekmények beszámításánál

138 A JOG. akaratánál fogva akadály nem forog fenn arra nézve, hogy ennek alapján a hitelező a váltókötelezettek ellen követelési jogot érvényesíthessen, és pedig annyival inkább, mert a hitelezőnek visszaadott váltó a kifizetettől jogilag különböző más váltónak tartandó ; mert másrészről figyelembe véve alperesek által felhívott és kihallgatott K. Antónia tanú vallomását, az elsöbiróság helyesen mondotta ki, hogy a vitatott körülmények tekintetében mi bizonyítékot sem képez, mert tanú ezekről közvetlen tapasztalaton alapuló tudomással nem bír ; mert e szerint alperesek állításaikat nem bizonyítván, a per eldöntésére felperes által tett beismerés veendő alapul, e szerint pedig a keresetileg követeit összeg felperesnek megítélendő, mert azon követelésének kifizetését, melyre — felperes szerint — alperesek a kereseti váltót felperesnek átadták, alperesek maguk sem vitatták. (1888. augusztus 28-án, 173. sz.) A ni. kir. Curia: A kir. itélő táblának ítélete a felhozott és az elsőbirósági ítéletből átvett indokoknál fogva helvbenhagyatik. (1888. deczember 12-én, 1148. váltószám.) Megnyitandó a csőri akkor is, ha panaszlottuak a csődkérön kivfi] csak oly hitelezői vannak, kik zálogjogi bekebelezés folytan külön kielégítésre jogosít vák. A nagykanizsai kir. törvényszék: G. M. és társa cég 7,280/88- számú csődnyitási kérvényével elutasittatik. Indokok: Mert ámbár a C alatt csatolt telekkönyvi kivonatból az tűnik ki, hogy W. Márkus ellen két hitelezőnek van .bekebelezett követelése, mindazonáltal ezen hitelezők, mint külön kielégítési alappal bírók, a mennyibeu követelésük még valóban fennáll is. személyes hitelezőknek nem tekinthetők. Ennélfogva, minthogy a csődnyitást folyamodó csak egymaga kérte, a csődtörvény 87. §-a értelmében pedig az esetben, ha csak egy személyes hitelező vau, csőd nem rendelhető, kérelmének helyt adni nem lehetett. (1889. február 7-én 804. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, panaszlott W Márkus ellen a csődöt elrendeli s az elsőbiróságot az ennek folytán szükségessé vált törvényszerű intézkedéseknek haladéktalan megtételérc utasítja. Indokok: A csődtörvény 66. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a külön kielégítésre jogosított hitelezők, kiket a közadós ellen személyes igény is illet, követeléseiknek az általános tömeg ellen leendő bejelentésére is feljogositvák, önként következik, hogy valamely követelés azért, mert az dologi jog által biztosítva van, személyes természetét el nem veszti s a dologi jog által biztosított hitelezőnek személyes hitelezői minősége meg nem szűnik. Ehhez képest, minthogy a C. alatti telekkönyvi kivonattal bizonyítva van, hogy panaszlottnak panaszoson kivül még más két s így több személyes hitelezője van, kiknek a telekkönyvi kivonat szerint személyes igényen alapuló követeléseik, az ellenkezőnek panaszlott által bizonyitásáig fennállóknak tekintendők; továbbá: minthogy panaszos követelését az A. alatti közokirattal kellően igazolta, panaszlott pedig az általa állított fizetési képességet az általa kérelmezett s a 8,763/88. számú másodbirósági végzéssel elrendelt s az elsöbiróság által foganatosított birói becsű eredményével nemcsak nem bizonyította, de sőt az érintett állitásnak ellenkezője, vagyis az igazoltatott, hogy panaszlott tartozásai annak vagyonát meghaladják, a mennyiben a nagykanizsai 3,053. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanból panaszlottat illető felerész 4,084 írt 65 krnyi becsértékét külön 3.0J0 forint, az ingatlan másik fele része tulajdonosával egyetemlegesen vállalt kötelezettség alapján pedig 2,000 frt, a panaszlott lakásán található s a B. alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint lefoglalt és csupán csak 164 frt 20 krra becsült ingóságot pedig 1,000 frt követelés terheli; és minthogy panaszlott a csődnyitási kérvényre hozott 7,280/88. számú végzésben foglalt meghagyás dacára a csődöt kérő hitelezőt nem biztosította : panaszlott ellen a csődöt a csődtörvény 81. §-a értelmében el kellett rendelni. (1889. február 24-én 1,326. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése az abban felhozott indokoknál fogva helvbenhagvatik. (1889. április 30-án 463 vsz.) Bün-ügyekben. A közkereseti társaság egyik tagj i által a másik tag irányában mennyiben követhető el lopás, illetőleg csalás? A budapesti kir. törvényszék: Csalás és sikkasztás miatt vádolt Cz. H. Dániel ellen a büntető eljárás megszüntettetik, stb. Mert a megtartott pótvizsgálat torán sem merültek fel olyan adatok, melyek a Cz. ellen emelt vádat valószínűsítenék. A bírálási szempontok nem változtak. Ténynek maradt, í hogy K. Manó az üzletbe semmi tőkét nem vitt; ténynek maradt, hogy K. azon értelmi munkáért, melyet az üzlet vezetése körül kifejtett, megfelelő 100 forint havonkinti járulékot kapott. Ezen i körülmények mellett Cz. azon cselekményében, hogy az ügynevej zett közkereseti társaság vagyonát egy más üzleti helyiségbe áthordta s ottan azzal egyéni üzletét folytatta, a büntetőjogi mozzanat teljesen hiányzik. Kétségtelen, hogy nem a kereskedelmi törvénynek megfelelő eljárás; mert e szerint Cz.-nek be kellett volna várnia a bár csak névleg, formailag létező közkereseti társaság liquidatióját: de az is bizonyos, hogy érdemileg, s pedig büntetőjogi szempontból I csak ez az irányadó, érdemileg nem jogtalan. Cz. 4,646 frt készvagyont, egy meglevő üzletet adott a társaságba azon véleményben, hogy K. a másik társtag szintén fog néhány ezer forint tökét fektetni a társas üzletbe. Ezen reményben csalódott. A társas üzletben kizárólag a Cz. eddigi vagyona forgott; K. egyebet nem tett, mint hogy ezen kizárólag a Cz. eddigi vagyonán alapuló üzlet vezetésénél Cz.-nek, ki szintén üzleti • szakember, segédkezett. Ezen társas üzlet eredménye az lett, hogy a tőkevagyon a | májusi leltárból kitünőleg 242 forinttal fogyott. Ezen helyzetben ' Cz. felmondott s midőn ez nem volt elég, hogy a reá nézve tőkeveszteséggel járó társas viszonytól meneküljön, vagyonát a , névleges társaságtól kivette, áthordotta. Miután ezen tökevagvon kizárólag Cz. saját vagyona, cselekménye nem lehet jogtafán Ehez járul, hogy »a lényeges feltevés«, mely mellett a társas viszony keletkezett, be nem következvén, Cz. cselekménye a társas viszony álláspontjáról sem tekinthető jogtalannak, csak szabályellenes volt : a mennyiben a liquidatiót be nem várta ; s végül K. jogsértést sem szenvedett, a mennyiben a társas viszonyból valamely követelése léteznék, azt érvényesítheti Cz. ellen, mert a vagyon nem elsikkasztatott, csak áthordatott, ma is megvan. Ezen indokból, stb. (1888. nov. 19. 40.716. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla felebbezett végzést azért | hagyja helyben, mert Cz. H. Dániel panaszlott cselekményeiben • a Btk. 75. §-ában megkívánt bűnös szándék fel nem ismerhető. Azonfelül ugyanis, hogy dr. Er. Sándor tanú vallomása, ugy magának K. Manó panaszosnak a Sch. Kristóf és R. I. H. cégekhez intézett levelei (nap 73) szerint a társas üzlet 1884. évi máj. 31-én megszűnt, ezen időn túl vádlotl a kérdésben forgó tárgyak felől annyival is inkább jóhiszeműleg rendelkezhetett, ' mert a kereskedelmi bíróság által felszámolóul kirendelt H. Lajosi nak jelentése, valamint a szakértőknek kifejtett véleménye támogatja abbeli mentségét, hogy K. Manónak a közös üzlettel szemI ben követelése nincsen. (1889. február 6. 5,685. sz. a.) A m. kir. Curia Í1889. máj. 22. 3,408.^ sz. a.): Mindkét I alsóbb fokú bíróság végzésének megváltoztatásával Cz. H. Dániel i a Btk. 333., 334. §. alapján lopás büntette, továbbá a Btk. 379., 380. és a 65. §. alapján csalás bűntettének kísérlete miatt vád alá helyeztetik, stb. Indokok: A II. sz. a. ügyiratcsomóban, melynek iratai szerint a n. 1. sz. a. K. Manó tesz Cz. H. Dániel ellen többféle büntetendő cselekmények miatt feljelentést; K. Manónak a n. ' 3. sz. alatt vallomásához mellékelt, K. által Cz. H. Dánielhez 1883. okt. 6-án irt levél alakban foglalt szerződésből az tűnik ki, hogy az imént megnevezettek egymással közös ügynökség és hozományi üzletre társaságba lépvén: közkereseti társaságot alapítottak, mely közös üzlet a n. 1. számnál A. melléklet szerint a budapesti kir. ker. és váltótörvényszéknél 6.398. sz. alatt be is jegyeztetett. Az 1883. évi december hóban kiállított és Cz. H. Dániel, valamint K. Manó által is aláirt és ez utóbbi által a n. 3. sz. a. vallomásához 4-/. a. mellékelt üzleti mérleg (Bilance) szerint a Cz. részéről a közös üzletbe hozott betétel a terheknek a cselekvő állapotból való levonása után 4,642 frt 49 krban állapíttatott meg. Ezen »Bilance« activái a közös vagyon cselekvő állapota (Activen) között kifejezetten és határozottan előfordul a K. Sándor-féle nyomda is »Druckerei K. Sándor utóda« cím alatt, melynek a közös üzletrészére való értéke 4,500 forintra tétetett. A cselekvő állapottal szemben külön-külön meg vannak jelölve az ezt terhelő szenvedő állapot tételei is, ugy hogy a Bilance valamennyi tételének egymáshoz való viszonyításából és igy a Kocsi-féle nyomda értékének is mint a közös üzletbe vitt