A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 35. szám - Az "actio libera in causa" elmélete és annak alkalmazása a részegség állapotában elkövetett büncselekmények beszámításánál

a JOÖ. 301 sát; mert az valódi népkönyv. Kik pedig a nép javát szivükön hordják, kötelességüknek ismerjék e könyvet minél nagyobb kiterjedésben a nép kezébe juttatni. Dr. S. M. Nevezetesebb bűnesetek. Szerkeszti Kosutányi Géza budapesti kir. törvényszéki biró. Első kötet. Erny György meggyilkoltatása. Budapest 1889. Wodianer F. és fiai kiadása. Szerző szándéka, hogy a budapesti kir. törvényszék levéltárából a legérdekesebb bűneseteket közölje. Mint a budapesti fenyítő torvényszék egyik kitűnő birájában, mint irodalmilag is kiválólag müveit szerzőben, megvan a kellő jogászi tapintat és aesthetikai izlés, melyek szükségesek, hogy csak azon bűneseteket közölje, melyek jogászt és nagyközönséget egyaránt érdekeljenek. És csakugyan már ezen első kötetben közölt eset igazolja ezen Ítéletünket. Erny gazdag budapesti háztulajdonos rejtélyes meggyilkoltatása 1875. aug. ll-én érdekfeszítő olvasmány marad, különösen a midőn oly szakavatott csoportosításban adatik elő az eset, a mint e kötetben szerző által történik. A tiz fejezetben van tárgyalva : I. A bűntény. — II. A gyanú. — III. Az első nyom. — IV. A vizsgálat. — V. A vádlottak: 1. Korczynszky László. — VI. A vádlottak: 2. Rydel Ignác. — VII. Az ellentétek. — VIII. Az újabb fordulat. — IX. A végtárgyalás. — X. Az ítélet. Csak egyet sajnálunk a teljesség kedveért, hogy a védők beszédei bővebben nincsenek közölve. A könyv mindenesetre kelendő lesz, mert nagy kör az, melyet ily olvasmányok érdekelnek. Azonban kívánatos lett volna, hogy a kiadó ép annyi gondot fordított legyen a könyv kiállítására, mint mennyit fordított a címlapra. Mint értesülünk a második kötet Karagy orgyevics királygyilkossági perét fogja tartalmazni. A munkát mint érdekfeszítő olvasmányt csak ajánlhatjuk. Ára 1 frt. Beküldetett. Magyarország vasúti térképe, tekintettel a vonalszakasz díjszabásra.. Tervezte H a t s e k Ignác, kiadja Wodianer F. és fiai. Budapest. Ara 50 kr. Vegyesek. Az államszolgálati pragmatika megoldására vonatkozó pályázat. A hazai tisztviselő-egyesületek kiküldötteiből alakult bizottság az államszolgálat összes körét felölelő államszolgálati pragmatikának elkészitését tűzvén ki feladatául, ezen célból pályázatot hirdet. Jutalma: az 1-sö pályanyertes műnek 100 drb. körmöci arany; a 2-ik műnek 200 frt; a 3-ik mű dicséretet nyerend. Pályázati határidő 1890. évi december 31-éig ; pályázhat minden magyar állampolgár de csak magyar nyelven. A pályázat eredménye 1891. évi március hóban lesz kihirdetve; ugyanezen alkalommal fognak a pályadíjak is a bécsi tisztviselőegylet, a hazai tisztviselő-egyletek, valamint egyesek nemesszivü adományaiból egybegyűlt összegből a »Magyar tisztviselők országos egyesülete« pénztáránál kifizettetni. A pályázatra vonatkozó egyéb feltételek a bizottság jegyzőjénél kapható füzetekből tudható meg. Csillag Benő, nyug. curiai biró, az albizottság elnöke ; R ó n a y Antal, főerdő-tanácsos ; Püspök János, szóvizsgáló biz. tagok; Szabó Ignác, sz. tanácsos, biz. tag; Szaák Pál, biz. jegyző és biz. tag. A XX. német jogászgyülés f. évi szeptember hó 11., 12 és 13-án Strassburgban lesz megtartva. Az első teljes ülés napirendje a következő: 1. Elnök és elnök-helyettesek választása. 2. A tanácskozmány tárgyainak felosztása az egyes szakosztályok között. 3. Dr. Eck igazságügyi titkos tanácsos jelentése a jog fejlődéséről Németországban az utolsó jogászgyülés óta. 4. Folyó ügyek. Az egyes szakosztályokban tárgyalás alá kerülő kérdések közül felemlítjük a következőket: Árverés esetén mikép nyerjen módosulást azon tétel, hogy a vétel nem szünteti meg a bérletet ? Fentartandó-e a bérbeadónak és a haszonbérbeadónak törvényes zálogjoga ? Helyeselhető-e a kölcsönös végrendeletnek a polg. törvénykönyv tervezete által kilátásba vett eltörlése ? Kivánatos-e a vallási okokat a polg. törvénykönyvi javaslat által tervezett módon korlátozni? Fentartandók-e azon intézkedések, melyeket a polg. törvénykönyv tervezete az általános részben (98—102. §§.) az akaratnyilvánításoknál előforduló tévedés tekintetében felállít ? Helyeselhetők-e a polgári törvénykönyv tervezetébe a tartozék tekintetében felvett intézkedések, avagy kivánatos-e azoknak módosítása és mily értelemben? A polgári törvénykönyv tervezetének 574. §-a által a rendelményezettnek adott és ingókra vonatkozó zálogjog kiterjesztendő-e az ingatlanokra is és milyen formában? A második teljes ülés napirendje később fog közzététetni. Egy elcserélt esernyő miatt a szegedi ügyvédi kamara dr. Gy. M. ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást elrendelte, mert panaszlottnak azon eljárása, melynél fogva ügyvédi állását és hivatását egy 6 — 7 frt értékű használt esernyője elcserélése alkalmából majd polgári, majd büntető bírósági eljárásra zsákmányolta ki s tette ezt annak dacára, hogy az elcserélt esernyő részére, a tévedés felvilágosítása után, visszaadatott, az ügyvédi rdts 68. §-ának b) pontjába ütköző oly fegyelmi vétségnek képezi alkatelemét, mely az ügyvédi hivatás és az ügyvédi kar tekintélyének kisebbítésére alkalmas. A m. kir. Curia az ügyvédi kamara fegyelmi biróságának határozatát helybenhagyta, mert a mikor panaszlott az esernyőjében okozott kár megtérítése végett a polgári pert megindította, ezt a nélkül, hogy ezen pernek folyama alatt az alperes L. L. ellen bármi újabb adat vagy ok a bűnvádi eljárás megindítására felmerült volna, a polgári utón megindított pertől elállva, ugyanazon cselekmény miatt azt bűnügyi uton indította meg: panaszlottnak különösen ezen eljárásában oly zaklatás jelenségei mutatkoznak, melyek az 1874: LIV. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a vád alá helyezés igen indokoltnak tekintendő. (1889. június 28. 194. sz.) A feltételes szabadon bocsátás intézménye, melyet Belgium 1888. május 31-ki törvényével máris meghonosított, meghódítani kezdi a törvényhozásokat. így az osztrák birodalmi gyűlés bizottsága a következő szövegezésben állapította meg javaslatát: »Das Gericht kann den Aufschub des Vollzuges einer zuerkannten, die Dauer von sechs Monaten nicht übersteigenden Freiheitsstrafe mit der Wirkung beschliessen, dass die Strafe als abgebüsst anzusehen ist, wenn der Verurtheilte innerhalb der vom Gerichte festgesetzten Zeit, welche mit mindestens einem Jahre von der Rechtskraft des Urtheiles anzusetzen ist, und die Dauer von drei Jahren nicht übersteigen darf, ein Verbrechen oder Vergehen nicht begangen hat. Dieser Beschluss kann nur in besonders rücksichtswürdigen Fállen und nur bei Personen ausgesprochen werden, derén Wohnsitz festgestellt ist und welche noch nicht wegen Verbrechens oder Vergehens abgeurtheilt worden sind, gegen welche nicht auf Schmálerung der staatsbürgerlichen Rechte, auf Zul'ássigkeit der Stellung unter Polizei-Aufsicht oder Verwahrung in einer Zwangsarbeits- (Besserungs-) Anstalt, auf Verweisung (§. 37.) oder Untersagung der Ausübung eines vorsátzlich missbrauchten Berufes (§. 34, Absatz 1.) erkannt wurde. Auf Freiheitsstrafen, welche im Falle der Uneinbringlichkeit von Geldstrafen an derén Stelle zu treten habén, finden vorstehende Bestimmungen keine Anwendung. Der Vollzug von Nebenstrafen wird von dem Beschlusse auf Aufschub des Strafvollzuges nicht berührt.« A 17-ik éren alóli ifjaknak a magyar állam kötelékéből való elbocsátása a védkötelezettség szempontjából — eltéró'leg az osztrák államban követett azon gyakorlattól, mely szerint már a 14-ik életévüket betöltött ifjak kivándorlása is korlátoltatik — törvényes akadályokba nem ütközik. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek a közös külügyminiszterhez 1889. évi március 18-án 15,509. sz, a. intézett következő átiratában : Özvegy S. Lázárné hamburgi lakosnak gyermekeivel, köztük a 14 éves Izsák Mózessel együttes kivándorlása tárgyában folyó évi február hó 16-án 3,693. szám alatt kelt nagybecsű átiratában foglalt kérdésre válaszolva és felmerült aggályainak megszüntetésére van szerencsém elmedet tiszteletteljesen értesíteni, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter urnák folyó évi március 2-án 9,820. szám alatt kelt átirata szerint az elbocsátási okiratnak kézbesítése ellen, tekintettel tolyamodó nőnek Izsák Mózes nevű fiára, hadkötelezettségi szempontból akadály nem forog fenn. Ez alkalomból tisztelettel megjegyzem: miszerint az özvegy anyjával és nővérével együtt kivándorló 14 éves családtagra nézve sem az 1882 : XXXIX. t.-c. 15. §-ának, sem a végrehajtási utasítás 158. §-ának rendelkezése szerint olyan külön tárgyalás, minő a monarchia másik feléből külföldre kivándorlók irányában alkalmaztatik, nem kívántatik. De azon esetekben is, melyekben védköteles avagy a védköteles kort még el nem ért, de hozzá közelebb álló családtag létező, avagy közelebbről beálló hadkötelezettsége miatt az ügyiratokat a m. kir. honvédelmi miniszterrel kell közölni és az egész család csak nevezett miniszternek a kérdéses tagra nézve nyilvánított beleegyezése után nyer elbocsátást, a kérdéses családtag nem külön, hanem a családfő részére kiállított okiratban bocsáttatik el és nem szokás a honvédelmi miniszter beleegyezését az elbocsátási okiratban felemlíteni, hanem ennek egy másolata küldetik át a honvédelmi miniszternek a nyilvántartás eszközlése végett. A beleegyezési nyilatkozat hivatkozásának elmaradásából tehát nem lehet következtetni, hogy a szakminiszter meghallgatása mellőztetett volna. Ezek előrebocsátása után az iratok visszaküldése mellett tiszteletteljesen felkérem címedet, hogy az elbocsátási okirat mielőbbi kézbesitését elrendelni, illetve a Sz. vármegye alispánjának folyó évi február hó 4-én 1,464. címhez intézett kérelmét teljesíteni méltóztassék. Az 1879. évi L. t.-C 8. §-ában foglalt azon jogszabály, hogy a magyar állampolgárnak akár belföldön, akár külföldön született törvényes gyermeke, leszármazás által megszerzi a magyar állampolgárságot: Magyarországon ősidők óta folytonosan hatályban van. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a m. kii . igazságügyminiszternek 1888. évi november hó 3-án 33 325. szám alatt a belügyminiszterhez intézett következő átiratában : Folyó évi augusztus hó 26-án 45,097. szám alatt kelt nagybeásfí átiratával méltóztatott címed véleményemet