A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 33. szám - Az árvaszékek megszüntetésének kérdéséhez

128 A JOG. sokat elpalástolja, mely állítását vádlott az eljárás során a törvény engedte módon nemcsak bizonyítani képes nem volt, de sőt F. Nándor sértett fél igazolta miként a vádlott kárára történt lopásra nézve a rendőri nyomozat megindítása érdemében hivatalosan intézkedett. Vádlott terhére bebizonyult ezen két cselekményt tehát a btk. 165., illetve 262. §§-aiuak alapján kellett a kir. törvényszéknek minősíteni és elbírálni, sőt jelen esetben a rágalmazás a btk. 270. §-a értelmében hivatalból megtorlandó vétséget képez. Tekintettel azonban azon felettébb nyomatékos enyhítő körülményekre, hogy az erőszak ténye inkább passiv ellenállásban, mint activ ténykedésben nyilvánult s egyáltalán nem igazoltatott az sem, hogy vádlott és a végrehajtó részéről kölcsönösen nagyobb erőkifejtést tapasztaltak, noha a jelen volt tanuk, sőt a végrehajtó azt sem tette meg, hogy vádlottat, kinek fellépését a helyszínén termett B. Illés is támogatta, cselekménye komolyabb következményeire figyelmeztette, s a szobába való bejutást ismételve megkísérelte volna ; tekintettel továbbá, hogy árverés után vádlott a végrehajtás alapját képező követelést teljesen kielégítette, ezen cselekményét a 92. §. alkalmazása mellett a kir. törvényszék vétséggé minősítette. A rágalmazás cselekményénél pedig figyelembe volt veendő vádlottnak a kárára történt lopás miatt felingerült kedélyállapota s ebből származó meggondatlansága. Osszbüntetése tehát mindezek mérlegelésével volt az illető §-ok felhívása mellett a jelen ítélet rendelkező részében meghatározott büntetési nemben és tartamban kiszabandó. A budapesti kir. itélö tábla (1888. szept. 25-én 24,702/b. sz. a.) A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének felebbezett részét indokainál fogva helyben hagyja. A m. kir. Curia (1889. május 22-én, 555/b. sz. a.) Az alsó bírósági Ítéletek részben megváltoztattatnak, B. István vádlott a btk. 258. §-ába ütköző s §. szerint büntetendő rágalmazás vétségeben mondatik ki bűnösnek, s ugy e miatt valamint a btk. 163. §-ába ütköző, de a 92. §. alapján vétkesnek minősített hatóság elleni erőszak vétsége miatt a btk. 96. §-a alapján a jelen Ítélet végrehajtásának foganatosításától számítandó három (3) heti fogházra, valamint a rágalmazás vétsége miatt a btk. 102. §-a rendelkezéséhez képest tiz (10) forint pénzbüntetésre s ennek behajthatatlansága esetében a btk. 53 § a alapján további egy (1) napi fogházra Ítéltetik, egyebekben a kir. Ítélőtábla Ítélete helyben hagyatik. Indokok. A községi jegyző a hatóság tagja nem lévén, hanem annak csak közege, B. István vádlott pedig állítását, hogy a lopásokat a jegyző és a bíró elpalástolják, nem nyilvánosan, hanem a bíró szobájában, csupán három személy előtt nyilvánítván, nevezett vádlottnak ezen állítása által elkövetett cselekményt nem állapítja meg btk. 262. §-a szerint minősülő s ezen szakasz szertnt büntetendő, hanem tekintve, hogy a kérdéses állítás három személy előtt nyilváníttatott és hogy ez valódisága esetében alkalmas lett volna arra, hogy ennek alapján F. Nándor községi jegyző e'len a fegyelmi vizsgálat megindittassék és hogy azt a közmegvetésnek kitegye, megállapítja a btk. 258. §-a szerint minősülő s ezen §. szerint büntetendő rágalmazás vétségét. A hatóság elleni erőszak azért vétetett megállapítottnak, mert B. István vádlott ama ténykedése által, hogy a szoba ajtaja elé állván, az ajtókilincset megfogta és azon kijelentés mellett, hogy az árverés megtartását meg nem engedi, a végrehajtót a szobába be nem engedte, olynemű erőszakot fejtett ki, mely miatt az árverés nem volt foganatosítható. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett vádlottnak beismerése a kifejtett erőszak csekélyebb mérve, hogy vádlott azon tartozását, mely miatt a végrehajtás foganatosítani czéloztatott, a második végrehajtás megtartása előtt önként lefizette, és hogv a rágalmazó nyilatkozatot megkárosodása által előidézett felizgatott kedélyállapotban tette, mely túlnyomó és nyomatékos enyhíti") körülmények alapján alkalmaztatott a btk. 92. §-a és szabatott ki a büntetés a fenti mérvben. A btk. 169. §-ában meghatározott hivatalvesztés azon oknál fogva mellőztetett, mert ezen mellékbüntetés a hivatkozott §. szerint egyedül bűntett miatt alkalmazandó, egyebekben pedig a kir. ítélőtáblának ítélete az abban elfogadott indok knál fogva hagyatott he'vben. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Lopás miatt elitélt ügyvéd. Az ügyvédségtől való felfüggesztés okának megszűnése és annak magyarázata. A mármaros-szig-eti ügyvédi kamara ^1889. máj. 18-án, 230 fsz.): V. János nagy-kaposi ügyvéd ellen 405/888. fsz. a. elrendelt felfüggesztés megszüntettetik és nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlásába jelen határozat jogerőre emelkedése után 1 visszahelyeztetni rendeltetik ; egyúttal azonban felhivatik, miszerint az ellene B. Mayer által emelt fenyítő panasz ellenében igazoló nyilatkozatát a lehető bizonyítékokkal támogatva, hozzánk 8 nap és különben elrendelendő fegyelmi eljárás s különben kiszabandó pénzbírság terhe alatt adja be. Indokok: Az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának utolsó kikezdése akként intézkedik, hogy a felfüggesztés megszüntetendő, ha az ok, mely miatt felfüggesztetett, megszűnt. V. János az ügyvédség gyakorlásától 405/888. t. sz. a. azon okuál fogva lett felfüggesztve, miután lopás vétsége miatt elsőb-'róságilag el lett Ítélve. Ezen Ítélet a felsőbb bíróság által is helybenhagyatott ugyan, azonban a másodbiróság által 37,582/888. b. sz. a. hozott ítéletben az is kimondatott, hogy a büntető törvénykönyv 341. §-ában előirt mellékbüntetés a büntető törvénykönyv 54. §-a alapján mellőztetik. Miután pedig a törvényben kimondva nincs, hogy az esetben, ha a szabadságvesztésre itélt ügyvéd, ki ellenében azonban a hivatalvesztés ki nem mondatott, büntetését kiállotta, az ügyvédség gyakorlásától továbbra is, esetleg az ellene meginditandó fegyelmi eljárás befejeztéig, felfüggesztve tartandó, sőt az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28-ik §-ának intézkedései szerint még az ügyvédségtől jogérvényesen elmozdított egyének is bizonyos feltételek fenforgása esetén s az e § ban megjelölt idő, illetve a mellékbüntetésre kiszabott határidő elteltével az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett jelentkezhetnek, folyamodó V. Jánost az ügyvédség gyakorlásába visszahelyezni kellett nemcsak azért mert büntetését kiállotta, hanem még azért is, mert reá nézve a hivatalvesztés mellékbüntetése fenyítő perben hozott Ítéletekkel alkalmazandónak nem találtatott. Az ügyvédség gyakorlásába való visszahelyezés foganatba vétele azonban az 1874 : XXXIV. t.-c. 104. és 105. §-ai értelmében csakis a jelen határozat jogerőre emelkedése után volt elrendelendő. A mennyiben pedig N. Jánosnak az ellene B. Mayer által emelt fenyítő panasz következtében történt elitéltetéséből láthatólag fegyelmi vétség jelenségei látszanak fenforogni, V. János ügyvédet az ellenében igazoló nyilatkozatának az 1874. évi XXXIV. t.-c. 74. §-ában megjelölt következmények súlya alatt leendő beadására felhívni kellett. A m. kir. Curia (1889. jul. 24. 209. feny. sz. a): Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának idézett kelet és szám alatti határozata megv'áltoztatik és V. János ügyvéd ellen 405/1888. fegy. sz. a. elrendelt felfüggesztés továbbra is fentartatik. Mert az ügyvédség gyakorlásától való felfüggesztés oka csak akkor tekinthető megszűntnek és a felfüggesztés az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-a végtétele értelmében csak azon esetben szüntethető meg, ha a felfüggesztés okául szolgált vád felmentő határozat következtében alaptalannak találtatik, a fenn nevezett ügyvédre nézve azonban ezen eset fenn nem forog, miután a felfüggesztésnek okul szolgált vádbeli cselekmény miatt jogerejüleg elitéltetvén és büntetését kiállván, ellene a fegyelmi eljárás és ennek eredménye szerinti határozat hozatala még függőben van. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Braun Hermann e., szolnoki tszék, bej. aug. 29, félsz, szept. 24, csb. Harasztik Emil, tmg. dr. Hudra Flóris. — AndrOVÍCZki László e., b.-gyulai tszék, bej. aug. 29, félsz, szept. 13, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Igaz Károly. — Purjesz Dávid e., szegedi tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 19, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Polacsek Albert. — Kransz Albert e., szegedi tszék, bej. szept 30, félsz. okt. 12, csb. Huszka Ödön, tmg. dr. Rosa Izsó. — Krau^z Benő e., szegedi tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 11, csb. Huszka Ödön, tmg. dr. Rósa Izsó. — „Friedrich Ede és Hampl Béla" e., nyitrai tszék, bej. szept. 5, félsz. okt. 5, csb. Névery Ignác, tmg. Balázsovich József. Pályázatok: A n.-bányai jbságnal birói áll. aug. 18-ig. — A, pancsovai jbságnal al birói áll. szept. 23-ig. Nyomatott a r,Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-náI. Hold-utcza 7. szám.