A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 30. szám - Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén?

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 30. számához. Budapest, 1889. július 28-án. Köztörvényi ügyekben. Sommás visszahelyezési per útján kérhető kártérítés is a birtokháboritás által okozott károkért, a nélkül, hogy a visszahelyezési kérelem egyidejűleg érvényesíttetnék. A zombori kir. járásbíróság; (1888. szept. 1-én, 1,274. sz. alatt) : Dragomir Sándor ügyvéd által képviselt M. József felperesnek Szathmáry Dániel ügyvéd által védett B. Simon, K. Péter és társaik alperesek elleni visszahelyezés iránti perében következőleg itélt: Alperesek kötelesek egyetemleg a tavaszbuzában megállapított 15 frt 40 kr. kárt felperesnek megfizetni, ha felperes föesküt tesz arra, hogy az összes alperesek marhái jártak f. évi május 29-ét megelőzőleg a gyalu-mare-csokány és urszintye nevű határ részben fekvő tavaszbuza vetésén és kaszálóján, s ha a pótesküt le nem teszi, akkor keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A kereset visszahelyezési ágára vonatkozólag az ítélet nem volt kiterjesztendő, mivel e tekintetben felperes a keresetet a tárgyalás rendén lejebb szállította. Alperesi tagadással szemben felperes az V. alatti tanúvallomásával félbizonyitékot adott azon körülményre, hogy a tavaszbuza-vetésben és szénában a kárt az alperesek okozták ; ez okból a tavaszbuzában és szénában birói becsüvel megállapított kárban alperesek egyetemleg marasztalandók voltak, úgyszintén a kereseti, tanú, becsüdíj és bélyegköhségekben is a neki itélt póteskütől feltételezetten. A költségek egyéb részében felperes feltétlenül elutasítandó volt azért, mert ha való a fentiek szerint azon körülmény, hogy a tavaszbuza kárt egészben, úgy az alábbiakban kifejtendőleg a kaszáló kárt is részben alperesek okozták etetés által, azonban tekintve azon körülményt, hogy a perbeszédekből, mint tanúvallomásokból az tűnik ki, hogy ezen károsítás egyszerű etetés által történt; ezen körülmény még nem szolgálhat alapul a birtokháboritási keresetek megindításául s felperes a maga költségére járt el akkor, mikor ilyen állás mellett költséges és helyszíni szemlével egybekötött visszahelyezési keresetet indított alperesekkel szemben, akkor, mikor e helyett mezörendőri úton kártalanittathatta volna magát alperesekkel szemben; mert igaz ugyan, hogy a mezőrendőri úton elkövetett kártétel is fejlődhetik repositionálás alá tartozó peres ügygyé, de csak abban az esetben, ha a legeltetés több egymásután következő napon vagy héten keresztül, avagy egy éven belül megszakítva űzetik; már pedig, hogy ez történt vclna meg, jelen esetben egyáltalában nem lett bizonyítva; már különben a fenti feltétel nélkül csak mezőrendőri eljárásról van szó, ilyen állás mellett is alperesek a kereseti tanú, becsüs és bélyegdíjakban elmarasztalandók voltak, miután a kárt ők tették a fentiek szerint s ezen költségek a mezőrendőri úton indítandó pereknél is mindig megállapitandók a kártevőkkel szemben, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1888. dec. G-án, 50,271. sz. alatt) : Az első biróság ítéletét megváltoztatja akképen, hogy felperest keresetének kártérítésre irányzott részével egészen és feltétlenül elutasítja, stb. Indokok: Sommás visszahelyezési per uton csakis a birtokháboritás által okozott kár követelhető; arra tehát, hogy visszahelyezési perben kártérítés ítéltethessék, okvetlenül szükséges a birtokháboritás tényének megállapítása. Miután azonban felperes a tárgyalás alkalmával a visszahelyezés tekintetében keresetét leszállította, helyesebben ez irányban a pert letette: az, hogy elkövették alperesek a keresetben panaszolt birtokháboritást birói határozat tárgyát nem képezhetvén, arra, hogy felperes részére birtokháboritás által okozott kár megtérítése megítéltessék, az alap hiányzik. Egyébiránt ha a keresetileg követelt kártérítés önállóan, vagyis a visszahelyezés kérdésétől függetlenül biró eldöntés tárgyát képez hetné ; miután a keresetben panaszolt jogsérelem a per adatai szerint mezörendőri kihágás folytán okoztatott; és miután a kárösszege a 100 frtot meg nem haladja, az e feletti intézkedés a kisebb polg. peres ügyek bírósága hatáskörébe tartoznék, stb. A in. kir. Curia'(1889. június hó 7-én, 2,630. sz. alatt): Tekintve, hogy jelen perben a birtokháboritás ténye alperesek nyilatkozata által bebizonyított ténynek veendő, ezzel szemben felperesnek nem volt többé szüksége a visszahelyezés tekintetében birói kijelentést kérni. Másrészt azonban jogosítva volt a birtokháboritás által okozott kárának megtérítését igényelnyi, a nélkül, hogy ez által a sommás visszahelyezési per jogkörét túllépte volna, második biróság Ítélete megváltoztattatik és felperes kereseti joga a kárra nézve megállapittatván, a kir. itélö tábla az okozott kár és perköltség iránt újabb határozathozatalára utasittatik. Sommás ügyben hozott végrehajtási végzés telekkönyvi foganatosítása iránti ügyre vonatkozó felfolyamodás tekintetében az ügyvédi kényszer az esetben sem áll fenn, ha törvényszék jár el mint telekkönyvi hatóság. (M. kir. Curia 1889. május 14. 3,391. sz. a.) Felfedező eskünek csak okiratok, adósságok és értékek felfedezése céljából lévén helye, egyéb tény- és jogkérdések a perrendtartás 238. §-a szerinti eljárás keretében meg nem oldhatók. (M. kir. Curia 1889. máj. 15-én. 7,341. sz. a.) A telki szolgalom csak olykép gyakorlandó, mint azt az uralgó telek rendeltetése megkívánja. Az átjárás szolgalma városi telkeken csak a gyalogáljárást foglalja magában: a ptkv. 4í>2. §-a csak mezei szolgalmakra vonatkozik. Városi telkeken, melyeken emeletes ház is van, az átjárás szolgalma csak a nappali órákban - reggel C-tól este 9-ig — gyakorolható. A szolgalmi jog birtoklásának az osztrák ptkv. életbelépte előtt letelt ideje, a törvény uralma alatt folytatott és befejezett elbirtoklási időbe beszámítandó. A szolgáló telek vevője a be nem kebelezett szolgalomnak csak olyan terjedelmű gyakorlását tartozik tűrni, mint a vétel idején gyakoroltatott. A brassói kir. törvényszék ,1888. évi február 11-én 455. szám alatt) Borosnay Dániel ügyvéd által képviselt brassói ágost. hitv. magyar egyház felperesnek, Adám Károly ügyvéd által képviselt brassói belvárosi mészáros társulat alperes ellen szolgalom megszüntetése iránti perében következő ítéletet hozott: A válasziratban leszállított felperesi keresetnek hely adatik és a brassói 4,398. sz. tjkben felvett, a brassói ágcst. hitv. magyar egyház tulajdonát képező 5,619. hrsz. a. telken keresztüli átjárási szolgalmi jog rendeltetéséhez képest ugy korlátoltatik, hogy a gyalogátjárást reggeli 6 órától estve 9 óráig terjedő időközben csakis a brassói belvárosi mészáros társulat tagjai használhatják, mikor a kertben társulati gyűlést tartanak, továbbá használhatják az átjárást a kert- és bástya haszonbérlői és az ezek által járatott azon személyek, kik a kert megmívélésére és a széna és gyümölcs elvitelére szükségesek, valamint azok, a kik a toronyban tartott tárgyak beszállítására és kihordására szükségesek ; a kereset többi része elutasittatik stb. I n d o k o k ; A per folyamában kihallgatott számos tanú által a tv. rts. 190. §-a szerint alperes bebizonyította, hogy a felperesi telken keresztül az átjárást több mint 40 éve, hogy gyakorolta és gyakorolja jelenleg is. Gyakorolta pedig saját tagjai által és azon haszonbérlők által, kik a kertet és a bástyát haszonbérben birták. Ezen szolgalmi jog gyakorlata ellen senki ellenmondást nem tett; felperesi egyház pedig elismerte az által, hogy 16 éven keresztül, mióta az 5,619. hrsz. teleknek telekkönyvi tulajdonosa, tűrte; minélfogva alperes szolgalmi joga fentartandó volt. Tekintve azonban, hogy a telki szolgalom a szolgáló telken csak olykép gyakorlandó, a mint azt az uralgó telek rendeltetése megkívánja s azt önkényüleg más módon használni, vagy épen kiterjeszteni nem szabad; világos, hogy alperes az átjárási szolgalmat csakis a kert és a bástya rendeltetéséhez képest gyakorol-