A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 1. szám - Nyilt kérdések és feleletek. 1. [r.] Mi teendő ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? (Kérdés)

a j o a. Bün-ügyekben. Az utcán elfogott idegen madár megszerzése a tettestől orgazdaságot képez. (B. T. K. 370. §.) A szegedi kir. járásbíróság: I. A. Józsefet (14 éves) az ellene vádul emelt s ismeretlen káros kárára elkövetett s a btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás tekintetében büntetés alá nem veszi a btk. 84. §-a alapján; II. A Józsefnét az ellene N. Ferencz által a btk. 261. jj-;iba ütköző becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmenti; 111. idősb. A. Józsefet a btk. 370. §-ába ütköző s ismeretlen kárára elkövetett orgazdaság vétségében bűnösnek mondja ki s ugyanazon szakasz alapján a btk. 91. §. alkalmazásával, négy napi fogházra itéli. A lefoglalt kanári madarat pedig a btk. 61. §-a alapján, a btk. 27. §-ában, illetve az 1887. évi VIII. törvénycikkben meghatározott célok javára elárvereztetni rendeli. Indokok: I. Ifj. A. lózsef beismerésével be lett igazolva, hogy 1887. évi űrnapjakor a tárgyaláson felmutatott him kanári madarat, mely az utcán röpdösött, elfogta és haza vitte ; miután pedig azt a hatóságnak, illetve a madár tulajdonosának át nem adta, ellene a btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vádja méltán volt emelhető. Miután azonban ezen vádlott 16-ik életévét be nem töltötte s éppen a vádbeli cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birt, ennélfogva büntetés alá a btk. 84. §-a alapján nem volt vehető. II. A. Józsefné ellen a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt emelt vád — habár azt két egyén egyezően tanúsította is — ezeknek érdekeltsége nyomán beigazolhatónak nem vétetvén, az alól fel kellett menteni. III. Idősb. A. József beismeri, hogy a fia által házához vitt kanári madarat, mely miután éghajlatunk alatt szabadban megélni nem volna képes s eredeti vadságát visszanyertnek nem volt tekinthető, a madár jogtalan szerzésmódjának tudatában megszerezte ; minélfogva öt a btk. 370. £-ába ütköző orgazdaság vétségében bűnösnek kellett kimondani s tekintettel feddetlen előéletére, töredelmes vallomására, másrészről az általa gyermekének adott rossz példára, őt a kiszabott büntetésre kellett Ítélni. A tárgyalás során kétségtelenül kiderült, hogy a lefoglalt kanári madár soha sem volt panaszos tulajdona, minélfogva azt elkobozni s a btk. 27. §-a, illetve az 1887. évi VIII. törvénycikkben meghatá- i rozott célokra való elárvereztetését elrendelni kellett. (Ib87. szeptember 27-én 5,606. sz ) A budapesti kir. itélö tábla : Idősb A. József vádlottnak az a cselekménye, mely szerint fiát, a még nem 1 ! éves ifj. A. Józsefet, a ki 1887. évi június hóban Szegeden az utcán egy elszabadult kanári madarat fogott el, az elfogott madárnak megtartására annak kilátásba helyezésével utasította, hogy ha majd a madár tulajdonosa jelentkezik, az a madarat tőle jó pénzért vissza vásárolja, vádlottnak az a cselekménye is, hogy a madarat egy kalitkába betette és az a ténykörülmény, hogy midőn később idősb. N. Ferenc tanú a vádlottaknál abból a célból jelent meg. hogy a tanú hasonnevű fiának, tudniillik Jánosnak egy szintén elszabadult és állítólag a vádlottnál látott kanári madarát visszakövetelje, A. Józsefné vádlott ez alkalommal az ifj. A. ]ózsef részéről elfogatott madárért a tanutói ;! frtot követelt, kétségtelenül arra utalnak, hogy idősb A. József vádlott a fia ifj. A. József részéről talált, illetve elfogott madarat, ettől vagyoni haszon végett szerezte volt meg; ennélfogva a kir. itélö tábla a kir. járásbíróság Ítéletét nem felebbezett részében nem érintvén, az Ítélet idősb A. józsefre vonatkozó felebbezett részében, tekintettel a felebbező vádlott büntetlen előéletére s az eltulajdonított dolog csekély értékére, azzal a változtatással és kiegészítéssel hagyja helyben egyébként indokainál fogva, hogy a fogház tartamát egy napra leszállítja, a btk. 373. §-ában előirt mellékbüntetést pedig a btk. 54. §-ában adott engedélynél fogva mellözöttnek tekinti. (1888. március 13 án, 1887. évi 38,948. sz.) A magy. kir. Guria : Az 1883. évi VI. törvénycikk 7. §-ának | egyik esete sem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1888. évi június 19-én 4,306. sz.) Cserépperselj feltörése nem esik a B. T. K. 33fi. §-ának 3. pontja alá. (Curia 1888. szeptember 5-én, 276. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédség gyakorlatától való fölfüggesztésnek előfeltételei. 1887 : XXVIlí. t -c. 4. §. A gyulafehérvári ügyvédi kamara (1887. március 16-án, 67/1887.) H. Ferenc elleni fegyelmi ügyben határozott: H. Ferenc az ügyédség gyakorlatától nem függesztetik fel. Mert az 1874 : XXXIV. t.-c. életbelépte alkalmával Magyarországon büntető törvénykönyv nem volt, az erdélyi részekben pedig az osztr. btkv volt érvényben, mind a magyarországi büntető praxis, ugy az erdélyi részekben fennálló törvény értelmében vádhatározat csakis büntettek elkövetéseinek eseteiben hozatott; ezen szempontból kiindulva az 1874 : XXXIV. t.-c. 105. §-ának a) pontjában felemiitett eset jelen alkalommal fenn nem forog, mert a rágalmazás és becsületsértés esete a magyarországi büntető praxis és régibb honi törvényeinknél fogva polgári uton megtorlandó cselekményt képezvén, a jeleni hasonló esetekben »büntető ügyben hozott vádhatározatrók szó sem lehetett, valamint az osztr. büntető törvény eljárása szerint sem. Ezek előre bocsátása után ezen ügyvédi kamarának kellett, hogy tekintetbe vegye nemcsak a törvény keletkezése idejét és a törvényhozás intentióját, mely az akkori tételes és szokásos joggal ellentétben nem állhatott, hanem szem előtt tartotta azt is, hogy jelen esetben a felfüggesztéssel vádolt ügyvédre anyagi és erkölcsi tekintetben súlyosabb büntetés szabatnék, mint a milyent a jelenleg érvényben levő btk. szerint minősített vétség miatt neki szenvednie kell, a mi szintén sem a törvénynyel sem az igazsággal összeegyeztethető nem volna, hogy az illetékes bíróság által kiszabandó és hivatalvesztéssel nem járó büntetésen felül még felfüggesztéssel is büntettessék. Végül tekintetbe vette a kamara azt is, hogy az ügyvédi rendtartás idézett §-ának módosítása a törvényhozás elé már beterjesztetvén, az ügyvédi karra annyira sérelmes, könnyen félremagyarázható törvényszakasz módosíttatni fog. A m. kir. Curia (1888. évi december 15-én, 554/1888.): Tekintve, hogy a btk. 258. és 260., illetve 262. §-ai alá eső rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége miatt való vád alá helyezés az 1887. évi XXVTII. t.-c. 4. §. b) pontja értelmében az ügyvédnek az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztésére alapul nem szolgálhat, tekintve, hogy a most idézett törvény rendelkezései "annak 5. §-a szerint mindazon esetekre is alkalmazandók, a melyekben a jelen törvény hatályba léptéig jogszerű határozat nem hozatott, az eljárt fegyelmi biróság határozata helybenhagyatik. Nem képez fegyelmi vétséget az ügyvéd azon mulasztása, hogy magát az illető ügyvédi kamarába föl nem Tétette. A marosvásárhelyi kir törvényszék (1888. április 8-án, 209/88.) Sz. Ignác ügyvéd elleni fegyelmi ügyben határozott: Nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik, stb. A m. kir. Curia (1888. december 15-én, 583/1888. f. sz.): Az első fokú fegyelmi biróság határozata megváltoztatik és a fegyelmi eljárás megszüntettetik. Ríert jóllehet az 1874 : XXXIV. t.-c. 8. és 18. §§ rendelkezéseiből kitetszőleg az ügyvéd azon ügyvédi karaara lajstromába köteles magát felvétetni, a mely kamarának területén állandóan lakik, de egymagában az a körülmény, hogy nevezett ügyvéd a hivatkozott törvénynek eleget nem tett, fegyelmi eljárás tényálladékát nem képezi. Kivonat a ,,Budapesti Közlönyt-böl. Csődök : liánát-komlósi takarék- és elölegegylct e., n.-kikindai tszék, bej. jan. 30, félsz febr. 15, csb Sechorsch Ferenc, tmg. Vogel István — Simon Dezső e„ miskolci tszék, bej. febr. 13, félsz. márc. 4, csb. Kozma Gyula, tmg. dr. Nánássy László — LukávZ Imre e., temesvári tszék, bej. jan. 21, félsz. febr. 4, csb. Virter Antal, tmg. Farkas János. — Fekete Frigyesné e., kézdi-vásárhelyi tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 18, csb. Sándor Kálmán, tmg. Kökösi Károly. Pályázatok : A tamásii és mezőtúri jbságoknál a 1 b i r ó i állomás f. évi jan. 13-ig. - A brassói tszéknél két díjas joggyakornoki áll. jan. 28-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnvomda-részvény-társasáq"-nál. (Hold-utcza 7. szara.)