A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 27. szám - Súlyos testi sértés bűntette, mely magzatelvetélést idézett elő

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 27. számához. Budapest, 1889. július 7-én. Köztörvényi ügyekben. Az öröklési jog végrehajtási foglalás tárgyát nem képezheti. Az esedékessé nem vált haszonbér a függő terméssel ugyanegy tekintet nlá esik. A budapesti kii-. Ítélőtábla S. S.-nek M. A. ellen a szobránci járásbíróságnál folytatott végrehajtási ügyében alperes előterjesztéssel élvén, a végr. jegyzőkönyvben 28—30. s 32. tétel alatt lefoglalt s végrehajtás-szenvedőt az illető ingatlanokra vonat­kozólag illető öröklési jogra s lejárandó haszonbéri követelésre teljesített foglalást hatályon kivül helyezte; mert ingatlanokra vonatkozólag az 1881 : LX. t.-c. 132. §. értelmében csakis az élők közötti jogügylet által szerzett jog képezheti a foglalás tárgyát; tehát e §. értelmében a puszta öröklési jog le nem foglalható, hanem magának az örökségnek lefoglalása egyedül a felhivott törvény 138. §-ban előirt módon eszközölhető; és mert a még esedékessé nem vált hazzonbéri összeg az 1881: LX. t.-c. 262. §. szerint ugyanoly tekintet alá esik, mint az ingatlan függő termése s igy annak lefoglalhatása szintén a 138. §. szerint folyamatba teendő eljárás eredményétől függ. (1889. március 4-én 41,632.) Oly esetben, n időn az illetékességi kifogásoknak hely nem adatik, a perköltség iránt az ügy érdemi letárgyalása után az Ítéletben kell intézkedni. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság': Az illetőségi kifogás elvettetik s köteles alperes a felperesnek az illetékesség kérdésében tartott tárgyalás és bélyegkiadás fejében 8 frt 75 kr. költséget végrehajtás terhe alatt megfizetni. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság végzését helybenhagyja ; mert habár nem tekinthető szabályosnak az, hogy az eljárt bíróság alperest a bírói illetőséget megállapító végzésé­ben 8 frt 75 kr. költségnek végrehajtás terhe alatti megfizetésére kötelezte; mert oly esetben, midőn az illetékességi kifogásoknak hely nem adatik, a perköltség iránt az ügy érdemi letárgyalása után az Ítéletben kell intézkedni; de mert az illetőségi kifogások­nak helyt nem adó végzés ellen csak az ügy érdemében hozott ítélet ellen beadható felebbezésben lehet jogorvoslattal élni, miből önként következik, hogy az illetőségi kifogásoknak helyt nem adó végzésnek az a része sem emelkedhetik jogerőre, melyben alperes a perköltségnek végrehajtás terhe alatti megfizetésére köteleztetett; és mert jogerőre emelkedés nélkül az illetőség kérdésében hozott végzés alapján végrehajtást rendelni nem lehet. (1889. márc. 4-én, 58,117.) Ha a nitgrendtlt szönytg más színkarakterrel bir, mint a megrendelés alkalmával áUdott mintarajz, az mint a megállapodás­nak meg nem felelő, jogszerűen kifosráí'Olliíifó. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság-(1888. április 11 én, 34,512/1887. sz. a.): dr. Schmidt Titusz ügyvéd által képviselt H. Fülöp és fiai cég felperesnek, dr. Bakonyi Elek ügyvéd s utóbb dr. Révai Lajos által képviselt B. Jánosné elleni 432 frt 14 kr. s jár. iránti perében itélt: Alperes köteles a 432 frtl4kr. tökét megfizetni stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1888. november hó 8-án, 3,595/1888. sz. a.) : Az első biróság ítéletét megváltoztatja, fel­perest keresetével elutasítja, stb. Indokok: A felperes által szállított, alperes által azon­ban rendelkezésére bocsátott szőnyeget illetőleg, melynek vételára képezi a kereset tárgyát, alperes perbeszédéből kitűnik, hogy azt sima tükrének alapszíne miatt kifogásolta. K. Antal és H. Károly tanuk megegyező vallomása szerint a kérdéses szőnyeg sima tükrének alapszíne két árnyalattal (Schattirung) sötétebb legyen, mint a szélének (bordűré) alapszíne. A kir. ítélő táblának 4,132/87. számú végzése alapján a színek meghatározására szakértelemmel bírt meghallgatott szakértők egyhangúlag megállapították ugyan, hogy a szemle tárgyát képezett szőnyeg sima tükrének alapszíne a szélének alapszínénél sötétebb, de azt, hogy hány árnyalattali meg nem határozták, minthogy véleményük szerint arra mérték nincs, mert a szinscala a szinérzéktől függ ; megállapították azonban azt is, hogy a szőnyeg sima tükrének sötétebb szine melegebb a bor­dűré alapszínéhez képest, vagyis, hogy a két szín alkalmazásánál hiányzik az összhangzat; megállapították a birósági és alperesi szakértők továbbá azt, hogy a szőnyeg szin tekintetében sokkal élénkebb, színesebb, mint a 3'/' alatti mintarajz s hogy általában az egész szőnyeg szin tekintetében egészen más szinkarakterrel bir, mint a mintarajz. Tekintve, hogy a megrendelés tárgyát képezett szőnyeget a 3/. alatti mintarajznak megfelelőleg kellett volna készíttetni és csupán a sima tükör alapszínének kellett volna a szél (bordűré) alapszínénél két árnyalattal sötétebbnek lenni; te­kintve, hogy felperes által készített szőnyeg egészen más szin­karakterrel bir, ennélfogva alperes a megállapodásnak meg nem felelő szőnyeget jogszerűen kifogásolhatta s igy azt nem tartoz­ván átvenni annak vételára megfizetésére sem kötelezhető, stb. A magyar kir. Curia (1889. évi május hó 17-én, 36/v. 89.): A kir. ítélő tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyatik. Az alakilag hiányos végrendelet is teljes hatálylyal bir oly törvényes örökössel szemben, a ki azt érvényesnek kötelezöleg elfogadta, illetve megtámadási jogáról lemondott. Ámde azon puszta tény, liosry az illető örökös, kinek a végrendelettel szemben többhez volna joga, a végrendeletben neki szánt vagyonrészeket birtokba vette, még nem tekinthető ily kötelező elfogadásnak, illetve lemondásnak, hanem ehez egyezség erejével bíró kötelező nyilatkozat vasy ennek magfelelö tény kívántatik. (M. kir. Curia 1889. május 8-án, 9,297/1888. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A szerzödésellenes minőség kellő időben kifogásoltatván, vevő által az értékhiány címén igényelt árleengedés kifogás utján is és bármikor, tehát nemcsak a kt. 349. §-ban érintett 6 havi elévülési időn belül érvényesíthető. Közkereseti társasági cégnek kínált eskü tekinthető-e elfoga­dottnak, ha a társaság elfogadó nyilatkozatában az esküt tevő cég­tagot meg nem nevezi % Az aradi kir. törvényszék (1887. június 8-án 9,684/p. 1886.): Dr. Fraenkel Sándor ügyvéd által képviselt Locomotiv­fabrik Kr. et Comp cég felperesnek, Szél Ákos ügyvéd által védett arad-csanádi vasut-részvénytársaság alperes elleni 19,9ü7 frt 45 kr. iránti perében itélt: Alperes köteles felperesnek 8,986 frt 45 krt megfizetni, ha felperes cég képviseletében Kr. György egyik cégtag leteszi a főesküt arra, hogy »a szóban forgó gépek feletti alkunál nem épen a kazánokra és egyedül M.-féle acélból való készíté­süknek kötelezése és elvállalása folytán emelte fel a mozdonyok árát 500—500 frttal,« leteszi. Indokok: Felperes cég keresetét arra alapítja, hogy alperes vasúti társaságnak megrendelés folytán négy mozdonyt szállított, ez azonban az A. a. számla szerint az utolsó mozdony kialkudott vételárával, vagyis 19,200 frttal, továbbá szállítási díjak­ban 122 frt 68 krral, vámért 2,267 frt 77 krral és pótlólag rendelt cikkekért 72 frttal adós maradt s a mely összesen 21,762 frt 45 krt tevő összegből az utolsó mozdony szállítása körüli késedel­meskedés miatti kártérítés címén 1882. évi december ll-én kelt levele tartalma szerint 1,855 frtot levonásba hozván, követelését 19,907 frt 45 krban számítja fel. A kereset ellen alperes három okból emelt kifogást, nevezetesen a szállítási késedelem miatt elmaradt hasznai s okozott kárai alapján, továbbá a szerkezet és használt anyagok szabvány és szerződés ellenessége, végre a gépek szerkezeteinek hiánya miatt értékkevesebblet címén. Az alperesi kifogások közül a szállitásbeli késedelem kétségtelenül be van igazolva, mert az •/. alatti árúszerzési kötlevelekben felperes cég, az utolsó mozdony szállítását Budapesten átveendőleg 1882. évi október hó 9. napjára kötelezte, azonban ezen mozdonyt az A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom