A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 27. szám - Súlyos testi sértés bűntette, mely magzatelvetélést idézett elő

106 A JOG. alattiban csak 1883. január 31. napján irta alperes terhére, 8 ugyanez után csak 1883. január 26-án könyvelte el a szállítási dijat és vámot. Ily körülmények közt alperesnek azon már elleniratilag emelt kifogása, hogy az utolsó mozdony csak 1883. január 15-én szállíttatott, felperes által határozottan nem tagadtatván, annál inkább elfogadandó volt, mert felperes az előbbi szállítást meg sem kísérletté, alperes pedig az ellenirathoz 147. a. csatolt szállító levéllel kétségtelenné tette, hogy a kérdésben forgó mozdony Münchenben 1883. január hó 15. napján adatott fül felperes által a vasútra, világos tehát, hogy felperest a negyedik mozdony szállításánál az 1882. okt. hó 9-ike, mint kötelezett szállítási nap és az árú feladásának napja, vagyis 1883. január 15-ike közt eső 98 napi szállítási késedelem terhi.-li. Minthogy azonban fel- és alperes közt a szállításból eredő késedelemre nézve már e mozdony szállításának elkésése után azon felperesnek 10 •/• a^ hajtott s a keresetben is hivatkozott 1882. évi december 11-én kelt levelében foglalt megállapodás jött létre, hogy alperes a szállitásbeli késedelemért felperes által lefizetendő naponkinti 35 frt által kárpótoltassék és alperes perrendszerííleg nagyobb kárt nem is igazolt, a becslő eskünek a megállapodás ellenében való mellőzésével alperesnek a szállítási késedelem által okozott kára 98 napra 35 írtjával 3,430 frtban felperes ellenében megállapítandó és a felperesi követelésből levonandó volt. Alperesnek a szállított mozdonyokra nézve ezeknél a kikötött és törvényes kellékek hiányaira alapított kifogásai bebizonyitottságukhoz képest elfogadandók voltak következő okokból, mert felperes cég az alperes cég által neki kinált főesküt arra nézve, hogy az 1882. évi november hó 29-én és 1883. évi január hó 28-án alperes által küldött a kifogásokat tartalmazó leveleket meg nem kapta, sem el nem fogadván, sem vissza nem kínálván : azok elküldése s felperes által lett átvétele annál inkább bebizonyitottnak veendő, mert a periratokhoz 5., 6., 8. és 9. alatt csatolt s eme kifogásokat tárgyazó »Kr.« aláírással ellátott levelekre nézve tett azon felperesi kifogás, hogy azok nem felperes cégtől származtak, tekintve, hogy felperes azt, hogy a kérdésben forgó leveleket aláiró »Kr.« felperes cégnek tagja volna nem tagadta, de nem is tehető fel, hogy kifogásaira más, mint a szállító cégnek arra jogosított tagja válaszoljon, elfogadható annál kevésbé volt, mert az ellenvégirathoz 11., 12. és 13. alatt csatolt s felperes cégével ellátott, illetőleg perbeli meghatalmazottjától származó levelek kétségtelenül kitüntetik, miszerint fel- és alperes közt a szállított mozdonyok fenforgónak állított hiányaira nézve hosszabb levél-váltás és alkudozás folyt. A miért is tekintve, hogy ezek szerint alperesnek az ár leszállításra vonatkozó kifogásai, az árúk átvételétől számitott 6 hó alatt megtörténtek és felperessel közöltettek, e kifogásoknak a felperes által indított perben való érvényesítése, melyekre nézve a per megindítását természetszerűleg be kell várni, a kt. 349. §-ában szabályozott elévülés alá csak az értesítés elmulasztása esetében estek volna, mig az értesítés kellő időbeni megtörténte következtében birói figyelembe voltak veendők, s a mennyiben igazoltattak a kereseti összegből levonandók. Ehhez képest, miután az elrendelt szakértő szemle során a szakértők többsége a felperes által szállított mozdonyok közül háromnál alkalmazott öntött vas kerekekre kimondotta, hogy azok szabványellenesek s az érték-különbséget e három mozdonynál a szabványos kovácsolt vaskerekek közt 3,300 frtban állapították meg, ezen 3,300 frt értékkevesebblet a felperesi kereseti összegből levonandó volt. A szállított mozdonyok kazánanyagára nézve az •/. alatti szerződésben kikötött anyag M. acél a szakértők egybehangzó véleménye szerint nem alkalmaztatott, hanem e helyett folyt vas — Eisenblech. Alperes az értékkülönbség címén e miatt mozdonyként 500 frtot kér a kereseti összegből levonatni. Tekintve azonban, hogy a szakértők a két anyag közti különbséget meghatározni nem tudták, az alperes által annak bizonyítására, hogy a mozdonyok készítési ára épen e miatt emeltetett darabonkint 500 írttal, mert a kazánoknak Martin-féle acélból leendő előállítása szerződésileg kiköttetett, kinált s felperes által elfogadott főeskü felperesnek odaítélendő és ennek letétele esetén e kifogás mellőzendő, ellenben le nem tétele esetében minden egyes mozdonynál 500 frt, összesen 2000 forint a kereseti összegből levonandó volt. Alperes azon kifogása, miszerint a szállított mozdonyok átalában oly felületesen szerkesztettek, hogy azoknak a szerződés és szabványszeríí állapotba való helyezése csak nagyobb költséggel eszközölhető, a szakértők többségének véleménye és lelete által beigazoltatott, a kik az értékkülönbséget a szállított és a szerződés s szabványoknak megfelelő mozdonyok közt a mozdony-kerekek kicserélésén kivül 8400 frtra értékelték, tekintve azonban, hogy alperes elleniratában a címen 6,046 frtot kért levonásba hozni, a szállított mozdonyok szerkezeti hiányai és felületes készítése miatt csakis ezen összeget lehetett a felperesi kereseti összegből levonásba hozni. Az értékkevesebblet címén feltétlenül megállapított 9,346 frt és a szállítási késedelem miatt megítélt 3,430, összesen 12,776 frt voltak tehát azon összegek, melyek a felperes által A. alatti szerint alperes elleni követelésül felszámított 21,762 frt 45 krból alperes beigazolt kifogásai folytán levcnandók voltak, annyival inkább, mert azon körülmény,' hogy alperes a szállított mozdonyokat kifogásai dacára használatba vette, az árleszállítás iránti követelésnek útjában már azért sem állhat, mivel, mint vasut-épitéssel foglalkozó vállalat, a mozdonyok átvételével kényszerhelyzetben volt, de kifogásait a szerződésellenes és felületes szerkesztés miatt törvényes időben megtette, s e kifogásokat a szakértők többsége valóknak ismerte el. A budapesti kir. itélö tábla (1888. április hó 26-án 8,349/p. 1887.): Az első biróság Ítéletének azt a részét, mely általaiperes j 6,986 frt 45 kr. töke és jár. megfizetésében feltétlenül elmarasz] talva lett; továbbá, a mennyiben alperes 2,619 frtnyi viszonköveteléséből megítéltetni kért 3,456 frt 55 kr. alperes részére megítélve nem lett; minthogy ez irányban felebbezve nincsen, érintetlenül hagyja; felebbezett egyéb részében pedig a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben felperes kereseti követeléséből 2,000 frt tőke megítélését felperes főesküjétől függővé tette, helybenhagyja oly kiigazítással, hogy felperes eskü letételi készségét nem 15, hanem a keresk. eljárást szabályozó ministeri rendelet 25. §-a értelmében 3 nap alatt köteles bejelenteni; egyébként azonban megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy az elsőbíróság ítéletében feltétlenül megítélt 6,986 frt 45 kr. és feltétlenig ' megítélt 2,000 frt tőkerészleteken felül további 10,921 frt tőkét j felperesnek fizessen. Indokok: Alperes kártérítési igényt támasztott első sorban az alapon, mert felperes az alperes részére szállított 4 db. mozdony közül a negyediket, »Nagylak« nevűt a 2. sz. a. csatolt szerződésben kikötött szállítási határidőn túl 98 nappal későbben szállította. A késedelem tartama alperes eme kárkövetelésének jogalapjához tartozván, felperes tagadásával szemben alperes által volt volna bebizonyítandó. Alperes pedig azt perrendszerűen be nem bizonyította. Mert alperes a »Nagylak« cimu mozdony elszállítására vonatkozó felperesi értesítést és árjegyzéket (facturát) 14. sz. a. csak ellenvégirathoz csatolván, az, mivel felperes arra többé periratában nem nyilatkozhatott, figyelembe i nem vehető, más bizonyítékot pedig felperes fel nem hozott. Ez okból a késedelem idejét csak a felperes által beismert 53 napra j tenni s az elsőbirósági ítéletben kárpótlásul alperes javára számitott ! naponkinti 35 frtot is csak a fenti 53 napra megállapítani kellett. Mivel azonban az ezen késedelemnek megfelelő 1,855 frtot felperes saját követeléséből keresetében alperes javára már levonásba hozta, további levonás pedig a fentiekhez képest helyt nem foghat, ennélfogva az elsőbiróság Ítéletét ama részében, mely által felperes követeléséből 1,855 frton felül 45 napi késedelemért még további 1,575 frtot levonásba hozott, megváltoztatni s ezen 1,075 frt tőke-részletet felperes részére megitélni kellett. Alperes a kereseti követelésből leszámittatni kért további 2,000 frtot az i alapon, mert szerződésileg mind a négy mozdonynál ki volt kötve, hogy a gőzkazán az úgynevezett »martin-acélból« legyen; mert felperes nem abból, hanem kevésbé alkalmas anyagból | készítette és mert a mozdonyok ára egyenkint 500 frttal csupán | az okból lett magasabban megállapítva, mert alperes által a gőzkazánok anyagáúl martin-acél lett kikötve. Az ellenirathoz 1. sz. és a szakértői szemle-jegyzőkönyvhöz felperes hozzájárulása mellett 2. N13. alatt csatolt kétrendü szerződés által igazolva van, hogy mind a négy mozdony gőzkazánjához anyagul martin-acél volt kikötve, mit felperes 3 mozdonyra nézve be is ismert; beismerte továbbá felperes, hogy a 4 mozdony gőzkazánjának egyike sem készült martin-acélból, az pedig a szakértők többségének véleménye által meg van állapítva, hogy a használt anyag kevésbé felel meg rendeltetésének, mint az alperes által szerződésileg kikötött martin-acél. Felperesnek ama védekezése, hogy alperes a gőzkazánok anyaga miatt a törvényes idő alatt kifogást nem tett, hogy a mozdonyokat rendelkezése alá nem bocsátotta, sem a keresk. törvény 349. §-ában kitett 6 hó alatt j az árleengedés iránt keresetet nem támasztott és így kifogása elévült, figyelembe vehető nem volt. Mert a 4 /. a. csatolt 1882. évi nov. hó 29-én, tehát az első és második gözraozdony szállii tásától számitott 6 hónapon belül kelt levelében alperes a kérI désben álló hiány miatt kifejezetten kifogást emelt; mert felI peresnek ezen levél alakszerűsége ellen emelt kifogása merően