A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 22. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e ujból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 22. számához. Budapest. 1889. június 2-án. Köztörvényi ügyekben. Az engedményező nem szavatol többért, mint ö az engedményestől kapott. A szavatosság mértékének meghatározásánál tehát irányadó az engedményi ellenérték (valuta), vagyis azon összeg, mely a követelés átruházása fejében adatott. Bizonyítási teher. (Osztr. polg. tvk. 1,397. §-a.) A galgőczi kir. járásbíróság: Alperesek mint néhai K. György örökösei, kötelesek 66 forint tőkét, a reájuk néhai K. György után jutott, a tótdiósi 121. számú telekjegyző könyvben irt ingatlanok értékének erejéig nyolcz nap alatt egyetemleg felperesnek kifizetni. Indokok: Alperesek nem tagadják, hogy jogelődjük néhai K. György 130 forint, B. Józsefet szenvedöleg terhelő, követelését felperesre engedményezte, és miután beismerik, hogy B. Józseftől csak 64 frt volt behajtható, a keresetbe vett hátralevő 66 forint összeg fizetésében alpereseket elmarasztalni kellett; mert a peressé vált követelés a kötvényen olvasható engedmény tartalma szerint szavatosság mellett ruháztatott át felperesre és alperesek felperes tagadásával szemben azt, hogy a keresetbe vett követelés felperes hibája miatt vált behajthatlanná B. Józseftől, mivel sem igazolták, és mert alperesek a jogelődjük által engedményezett követelés behajtásáért — miután utána örököltek — az örökség erejéig szavatosak. (1887. június 27-én 1900. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Á kir. itélő tábla az elsőbiróság felebbezett Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok : Elutasítandó volt felperes azért: mert alperesek tagadásával szemben bizonyítani meg sem kísérletté, hogy az engedményezett követelésért az engedményezőnek a beismerten megkapott 64 frtnál többet fizetett volna. (1888. május 14-én, 1887. évi 54,118. szám.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokain felül még azért: mert szemben az A. alatti kötelezvényen látható, alperesek által valódiságára nézve nem kifogásolt engedménynyel alperesek tartoztak volna bizonyítani amaz ellenvetésük valóságát, hogy elhalt atyjuk néhai K. György a felperesre engedményezett követelésért értéket nem kapott, illetve, hogy felperes a kérdéses követelésért az engedményező K. Györgynek nem adott többet, mint a mennyit felperes saját beismerése szerint az egyenes adós B. József vagyonából kapott, alperesek azonban ezt a per során bizonyítani meg sem kísértették. (1889. március 29-én, 1888. évi 8,388. sz.) A kötelezvény elveszése esetében, annak megsemmisítése előtt is, a hitelező nincs gátolva abban, hogy adósát a fizetésre pernton, más bizonyítékok alkalmazásával is kötelezhesse és az adós csak azt kívánhatja, hogy a kötelezvény megsemmisítéséig a tartozási összeg birói letétbe helyeztessék. A szt.-gotthardi kir. járásbíróság: Alperes feltétlenül köteleztetik felperesnek a kereseti címen 120 frt 20 kr. tőkét, ennek 1882. október 3-tól járó 6°/o kamatait 8 nap alatt, különbeni végTehajtás terhe mellett, ezenfelül még 40 frt 20 kr. tőkét, ennek 1882. okt. 3-tól járó 6% kamatait és 24 frt 25 kr. perköltséget pedig hason kötelezettség mellett csak azon esetben tartozik alperes felperesnek megfizetni, ha felperes becslőesküt tesz arra, hogy az alperes által tőle 1879. és 1881. években hitelben elhordott bor és hús ára 40 frt 20 krt teszen, felperes a fenti összegeken felül követelt 4 frt 01 kr. tőke és kamatai iránti keresetével elutasittatik. Indokok stb. A budapesti kir. itélö tábla: Felperes a miatt, hogy a kereseti összegből 4 frt 01 kr. meg nem ítéltetett, nem felebbezvén, az e.-b. ítéletének ide vonatkozó része érintetlenül hagyatik, felebbezett és pedig azon része, mely szerint alperes 120 frt 20 kr. tőke és ennek kamatai megfizetésére köteleztetik, megváltoztatik és felperes ezen 120 frt 20 kr. tőke és kamatai iránti keresetével, mint időelőttivel elutasittatik, egyéb része azonban feloldatik és a kir. jbiróság a további eljárásra utasittatik. I n d o k o k : Felperes azt, hogy az A) alatt csatolt számla első tétele alatt felszámított 124 frt 21 krról, a melyből 120 frt 20 kr. valóságát beismerte és csak annak fennállását tagadta, hogy kötelezvény állíttatott ki, beismerte és önmaga adta elő, | hogy a kötelezvény a jegyzőnél eltévedvén, felmutatni nem képes, | minthogy azonban nem is állítja, hogy a kötelezvény megsemmisítése iránt a törvényes lépéseket megtette és a kötelezvény megsemmisíttetett volna, ennek megtörténte előtt pedig, miután a j jelen esetben az érintett 120 frt 20 krt tevő követelése csak a i kötelezvény alapján lenne megállapítható, a kereset ez iránt megindítható nem volt: miért is az e.-b. ítéletének ide vonatkozó részét megváltoztatni és felperest ezen 120 frt 20 kr. iránti kereI setével mint időelőttivei elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete megváltoztatik, a kereset időelöttinek nem találtatik, ehhez képest a másodbiróság az ügy érdemében ujabb határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Mert a közönséges kötelezvény fogalmilag pusztán bizonyítási okirat, azért elveszése esetében annak megsemmisítése előtt is a hitelező nincs gátolva abban, hogy adósát a fizetésre peruton, más bizonyítékok alkalmazásával is köteleztethesse és az adós csak azt kívánhatja, hogy a kötelezvény megsemmisítéséig a tartozási összeg birói letétbe helyeztessék. (1889. ; április 24-én. 8,206.) A valamely perben megállapított illetményekkel, az usryanazou ügyből kifolyólag peren kivül felmerült kiadások és díjak az ügyfél személyes bírósága előtt együtt perelhetők. A magyar kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának az 1831: LIX. t.c. 59. §. 1. pontja alapján megvizsgálás alá vett végzése megváltoztatik s a felperesi követelésre nézve jelen bíróság illetősége megállapíttatik és azon másodbiróság utasittatik, hogy az e.-b. ítéletét érdemlegesen vegye vizsgálat alá. Indokok: Alperes a per folyamán nem vette tagadásba, hogy a keresetbeli összegből 94 frt 35 kr. felperes részére N. J. és neje által ellene is folytatott rendes perben ügyvédi illetméI nyeként meg van állapítva, a megállapított ügyvédi illetmények pedig i az 1874: XXXIV. t.-c. 58. §. alá nem tartoznak, hanem az alperes I személyes bírósága előtt követelendők, mely itt az összegre tekini tettel a sommás bíróság. A keresetbeli követelésnek peren kivül felmerült kiadások | és díjakként követelésbe vett többlete, azoknak természetére tekintettel, szintén a személyes bíróság hatáskörébe tartozik és így azokra nézve is a sommás bíróság illetékes. Ezen okoknál fogva tehát a másodbiróság végzését megváltoztatni és a felperes követelésére nézve a jelen perbeli birói illetőséget megállapítani és ennek következtében a másodbiróságot az elsőbiróság ítéletének érdemben megvizsgálására utasítani kellett. (1889. február 6-án. 250. sz.) A kikötött munkadíj, a mennyiben ellenkezőleg meghatározva nem lett, nem zárja ki az azt meghaladó ügyvédi mnnkadíjnak megállapítását. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. itélő tábla a kir. járásbíróságnak ítéletét felperes által ne-n neheztelt elutasító részében | érintetlenül, alperes által felebbezett marasztaló részében 23 frt 24 krra nézve helybenhagyja, ellenben a 79 frt 94 kr. marasztalási ! összeg többi 56 frt 70 krnyi részére nézve megváltoztatja, felperest e tekintetben keresetétől elmozdítja. Indokok: Az 1874: XXXIV t.-c. 58. §-a szerint az ügyvéd díjjegyzékét az illetékes bíróság előtt saját fele irányában per utján akkor érvényesítheti, ha jutalomdíj és költségek iránt a képviselt féllel ki nem egyezett; minthogy pedig felperes a díjakra : nézve a B) alatti tényvázlat szerint 15 frtban kiegyezett s ezen összeget a kereseti elismerés szerint fel is vette, csakis cényleges és igazolt kiadásainak megtérítését követelheti és pedig a kereset | 3., 4., 6., 7., 8., 9., U., 12., 13., 14., 15., 16. és 18. tételek alatt