A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 22. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e ujból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

86 A JOG. felszámitott és igazolt kiadások, ugy a 10. tétel alatt felszámitott kiadásból a borosjenői kir. járásbíróság által beterjesztett iratok szerint beigazolt 50 kr. bélyegkiadás, ugy a 19. tétel alattiból csak az okmánynyal igazolt 50 kr. bélyegkiadás, igy összesen 23 frt 24 kr. kiadás volt csak megállapítható s alperes ezen összegben marasztalandó. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete a megítélt 23 frt 24 krra vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül hagyatván, felebbezett részében pedig az 56 frt 70 krra vonatkozólag megváltoztatik és e tekintetben az e.-b. ítélete a megítélt 56 frt 70 kr. munkadíjnak 40 frtra való leszállítása mellett hagyatik helyben annak indokaiból és azért; mert: a kikötött munkadíj, a menynyiben ellenkezőleg meghatározva nem lett, nem zárja ki az azt meghaladó ügyvédi munkadíjnak megállapítását. A munkadíj összege azonban, tekintettel a per tárgyának csekély voltára, a fentirt mértékben mérséklendö volt, a perköltségekre nézve pedig a másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1889. február 14-én. 4,162.) Az ágyas részére végkielégitéskép kikötött összeg birói uton érvényesíthető. A dettai kir. járásbiróság: Alperesek egyetemleg kötelesek a leszállított kereseti 2(,0 frtnyi tőkét, felperesnek megfizetni. Indokok stb. A budapesti kir. itélö tábla : A birói illetőség kérdésében hozott elsöbiróság végzését megváltoztatja, az elsöbiróság illetőségét jelen ügyben leszállítja és felperest keresetével a közigazgatási hatósághoz utasítja, ebből folyólag a per érdemében hozott Ítéletet hivatalból megsemmisíti és a kir. járásbíróságot utasítja, hogy a keresetlevelet felperesnek adja vissza. Indokok: A kereset előadása szerint felperesnek kiskorú leánya és alperesek közt cseléd és gazda közti viszony forogván fenn s a kereset ily viszonyból származott szolgálati bér iránt támasztatott ; miután pedig ily követelés iránti keresetek első sorban az 1876. XIII. t.-c. 115. §-ában megjelölt hatóságok hatásköréhez tartoznak : ennélfogva az elsőbirúságnak a birói illetőség kérdésében keletkezett végzését megváltoztatni, ugyancsak illetőségét jelen ügyben leszállítani és felperest keresetével az idézett t.-c. 115- §-ában megjelölt hatósághoz utasítani s ebből folyólag a per érdemében hozott elsöbiróság ítéletét az 1881: LIX. t.-cikk 39. §. G pontja alapján, ugyané §. utolsóelőtti bekezdésének alkalmazása mellett, hivatalból megsemmisíteni és a keresetlevélnek visszaadását elrendelni kellett. A in. kir. Curia: A másodbiróság fentebbi számú és keletű végzése megváltoztatik s az elsöfolyamodású kir. járásbíróságnak 1887. évi március 11-én 592. sz. a. hozott végzése oly értelemben hagyatik helyben, hogy a bíróság hatásköre megállapíttatik. Ehhez képest a másodbiróság ezen pernek érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy felperes keresetét cseléd és gazda közti szolgálati viszonyból származtatta, tekintve azonban, hogy a pernek 1887. évi április 6-án tartott érdemleges tárgyalásakor, még mielőtt alperes érdemleges védelmét előterjesztette volna, felperes keresetét 200 frtra leszállította s ezt alperesektől, mint másodrendű alperes volt ágyasának végkielégitéskép kötelezett összeget, alperesek által kiállított és birtokukba kerített kötelezvény alapján követeli: ebből kifolyólag felperes követelésének jogalapját nem a cseléd és a gazda közti jogviszony képezvén, annak elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a bíróság hatásköréhez tartozik, a miért is a másodbiróság végzésének megváltoztatása mellett, az elsőbiróságnak 502/87. sz. végzése volt a fentebbi értelemben helybenhagyandó s ehhez képest a másodbiróság a per érdemleges elbírálására utasítandó. (1889. február hó 9-én 10,285/88. p.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Életbiztosítási kötvény visszaváltásánál ennek értékét azon összeg képezi, mely a befizetett biztosítási díjak és azok kamataiból a társulat által viselt kockázati díjak levonása ntán fenmarad. Ezen úgynevezett mathematikai érték meghatározásánál irányadók a díjtartalék kiszámításának elvei s a halandósági táblázatok, melyek bejelentésére, illetve bemutatására a 455. §. a biztositót kötelezi. Ezen összegből csak a már lejárt és hátralékban lévő díjrészletek vonhatók le, ellenben ha^i, negyed- vagy félévi részletfizetés esetében a biztosító nem követelheti azok kiegészítését egy egész évi dij erejéig, melynek megfelelő kockázatot nem viselt. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Alperes köteles felperesnek 186 frt 28 kr. tőkét megfizetni. Indokok: A felek egybehangzó előadása, valamint a biztosítási szerződés szerint a kötvény visszaváltásáért felperest megillető összeg a kötvény úgynevezett normális reservájából, vagyis mathemptikai értékből áll. A mathematikai értékét pedig azon összeg képezi, mely a befizetett biztosítási díjak és ezek kamataiból, a társulat által viselt kockázati díjak levonása után fenmarad. Alperes állítása szerint ezen érték, nem mint a keresetben mondatik, 186 frt 28 krt, hanem csak 167 frtot tesz. Minthogy azonban a szakértők egybehangzó véleménye és a kötvény, a biztosítási idő és ezen kir. törvényszék segédhivatali okmánytárában elhelyezett halandósági táblázat figyelembe vétele mellett megejtett számítása szerint az A. alatti kötvéhy mathematikai értéke 186 frt 28 krból áll: annálfogva alperest az igazolt kereseti összeg és kamatainak megfizetésére kötelezni kellett. Alperes által az észrevételezési tárgyalás alkalmával előterjesztett azon kérelem, hogy a szakértők a véleményük alapját képező adatok és indokok, valamint számításuk összes részleteinek előterjesztésére utasíttassanak, nem vehető figyelembe, mert alperes ki nem mutatta azt, hogy a per során általa is megjelölt adatok figyelembe vételével eszközlött és részint a szakértőkhöz intézett kérdésekben foglalt, részint az ezek által részletesen megnevezett adatokon és alapokon nyugvó szakértői számítás számtani vagy számmüveleti hiba miatt helytelen volna. De nem vehető figyelembe alperesi azon észrevétel sem, hogy hét évi kockázati díj számítandó és ebből 3/i ^yi biztosítási díj levonandó, mert a szerződés 1. §-ának c) pontja csak a már viselt kockázati díj levonását engedi meg, alperes pedig a kockázatot csakis 6Vi évig és nem hét évig viselte. (1886. évi november 26-án 56,646. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbíróság ítéletét annak indokolásánál fogva helybenhagyja. (1887. évi jünius 15-én 118. sz.) A magy. kir. Curia: A másodbiróságnak ítélete az abban felhívott okoknál fogva és még azért is helybenhagyatik : mert az életbiztosítási feltételek 3. §-a harmadik kikezdésében határozottan ki van kötve, miszerint ha az életbiztosítási díj havi, negyed- vagy félévi részletekben fizetendő, halál esetében az évi biztosítási díj kiegészítéséhez szükséges összeg a biztosított összegből levonatik ; ily kikötés azonban a kötvény visszavásárlását tárgyazó 1. §-nak c) pontjában nem foglaltatván, a halál esetére történt ama külön kikötés a kötvényvisszavásárlás esetében már ez okból sem alkalmazható. (1887. november 30-án 924. váltószám ) A kötelező-jegy már magában képezvén kötelezettségi jog» alapot, ennél a hitelező a követelés jogcímét és az érték leolvasását bizonyítani nem tartozik. Az aranyos-maróthi kir. járásbíróság: Ha alperes leteszi a főhitet arra, »hogy 1. a C) alatti kötelező-jegyet (bont) nem a felperes javára állította ki s az azon látható »Ed.« közbeszúrást nem ő eszközölte s annak eszközlésére mást meg sem bízott, vagy arra, hogy a C) a. kötelező-jegyre vagyoni ellenértéket felperestől nem kapott«, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Tekintettel, hogy a kereset alapjául a C) a. kötelező-jegy (bon) szolgál s felperes ezt a tárgyalás folyamán is többszörösen hangsúlyozta; tekintva, hogy ezen C) a. bon névre szól, tehát recta kötelező-jegyet képez ; tekintve, hogy csak a rendeletre és a bemutatóra szóló kötelező-jegyek állapítanak meg a jogcímre való vonatkozás nélkül is kötelezettséget, ellenben a recta kötelező-jegyek csak a jogcím alapján érvényesíthetők; tekintve, hogy a recta kötelező-jegy csakis az abban hitelezőképen megnevezett, vagy az ez által engedmény alapján jelölt engedményes által érvényesíthető s magának a recta kötelező-jegynek puszta birtoka az érvényesítésre jogot nem ad; ezen per elbírálásánál döntő körülményül azon két tény szolgál, vájjon C) a. (bon1! csakugvan felperes javára lett-e kiállítva s illetve abban hitelezőképen felperest nevezte-e alperes s igy miután felperes ezen bont nem engedmény (sem hátirat utján) alapján szerezte meg, feiperesnek van-e kereshetőségi joga s azon másik tény, hogy ha felperesnek van kereseti joga, recta kötelezettségről lévén szó, felperes adott-e ellenértéket az alperesnek vagy sem ? Ha e tények egyike vagy másika fenn nem áll, a fentjelzett jogelvek alkalmazásával felperest el kell utasítani. Ha ugyanis felperes az, kinek javára lett kiállítva a bon, de ellenértéket nem adott, elutasítandó, mert a recta kötelező-jegy mellett a jogcím s ellenérték igazolandó, ha pedig ellenértéket