A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 17. szám - Az igéret földje

Nyolcadik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1889. április 28. Szerkesztőség: Y. Rudolf rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. s/.. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ IGAZSÁGÜGY ÉRDEREINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KO/LÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 írt — kr. fél 3 » — » negyed » 1 » .10 Az előfizetési pénzek béi mentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Az igéret földje.Irta : (Q.) — A birói karért. Irta : R.e i s m a n n Bertalan, ügyvéd Ungvárott. — A vevőnek az árúminöség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról Irta : dr. Dobai Győző, budapesti ügyvéd. — Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégítési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? Irta: Fekete István, ügyvéd Bártfán. — Az elidegeniiési és terhelési tilalom. Irta: Lányi Bertalan, rimaszombati kir. tszéki bíró. — Nyílt kérdések és feleletek. (Hézag az 1887. évi XXII. törvénycikkben. Irta: Kardos Antal, marcali kir. aljárásbiró ) — Sérelem. (Ilyen is csak nálunk történhetik ! Irta : E.—.) — Irodalom. (Jogbölcsészet és tételes jogtudomány. Irta: dr. Fodor Ármin, budapesti ügyvéd. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. -- Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények Kivonat a »Budapesti Küzlöny«-böl. ^Csődök. — Pályázatok.) -1 .../©</ Tőrrént/tára" l888. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1888. éri UjasságilgifrtiinisterirétiéleVeteh g. és lo.ívét (121—ifj lap). Ezeket egymásután fogják követni a rendeletek még hátralevő ivei, s ezek szétküldése után megkezdjük a folyó I88Q. évi törvények közlését. Az I88Q. évi törvényekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. A teljes évi folyam előfizetési ára 2 frt. Az igéret földje. (Q.) Kiaszott intézmények rideg kőmezei közt évek sora óta kóborolva, eltikkadva az eszmeszegénység száraz levegőjétől, a magyar jogászvilág tudja csak igazán mekkora jelentősége van Szilágyi minister pozsonyi levelének Magyarországra. Az igéret földjének megmutatása az egy elvi magaslatról, a honnan végigláthat a szem a jövendőnek elragadó vidékein s az értelem nem ér rá részletezni. Szilágyi Dezső levelének valóban kevésre becsülése volna, ha az erőteljes politikai vázlat egyes részeit már most a praktikus kritika késével szabdalnánk darabokra s az annyira kényelmes, de egyszersmind annyira hitvány utilitarizmus mértékével méregetnök, mit jelentenek belőle az egyes darabok s melyik mennyi haszonnal kínálkozik a jogéletre és mennyivel a jog kezelésével megbízott hatáskörökre nézve? A levelet nem szabad másképen olvasni és fölfogni, mint harmonikusan, csaknem mysztikusan. Összeolvasztva annak minden egyes részét magába az elvbe, a melynek hatalmas emanációját képezi s visszavezetve annak minden egyes motívumát amaz ős erőig, mely elementáris hévvel és tisztasággal nyilatkozik meg az általános programm minden egyes alkatrészében. S a ki, annyi szenvedések között, a praktikus- j ság és célszerűség ezerféle alakjában megszokottá és routi- I nirozottá vált silányságok annyi látványa után nem veszítette még el fogékonyságát az országokat alkotó hatalmas elvek iránt, az, és csakis az fog egy oly emelkedett benső élvezet birtokába jutni a pozsonyi levél átgondolásakor, a milyent hiába keres jogéletünk történetének utolsó 20 esztendejében. Nem az állami administráció, nem a kodifikáció siettetése, a birói szervezet átalakítása, a decentralizáció, a birói teherkönnyebbités, a visszaélések kikergetése, a restanciák eltüntetése s nem a többi igéret összege teszi ki e levél nagy jelentőségét. Ezeket együtt vagy szétszedve külön-külön ezer és egyféle alakban hallottuk már évről-évre, ha máskor nem, a budgettárgyalások alkalmával. De kiteszi a levél jelentőségét az az öszszefoglaló liberális elv és átható reformeszme, ami a sebtében fölvetett ígéreteket egymással organikus egészszé füzi. S ez az egység, ez az élet az, a mi önkénytelenül is lefoglalja minden becsületes ember hitét és bizalmát Szilágyi programmjának őszintesége és komolysága iránt. Ha röviden összefoglaljuk azt, a mit Szilágyi igér és akar, alig szükséges néhány mondatnál többet elvesztegetnünk.Egységes magyar nemzetet akar a jogegyenlőség liberális intézményeire alapítva. Jogot akar minden állami institúcióban. Nemcsak írott jogot, de egyszersmind élő jogot. Tehát független bíróságokat nemcsak az igazságszolgáltatásban, hanem a közigazgatásban is. S a hol jogról van szó, ott tudást és szigorú lelkiismeretességet. Nagy igazságügyi intézményeink be fejezését. Kodifikációt az önkénynyel rokon praxis helyett. Elhárítását az igazságszolgáltatásra ráfeküdt szemétnek. Igazságot restanciák, visszaélések, protekció és idegen befolyások nélkül. A tiszta jog uralmával akarja megcsinálni az európai értelemben vett művelt Magyarországot. Tagadhatatlan, hogy ez a programm oly elvi magaslatra emelte az aspirációkat egyszerre, a milyenen talán még 1809-ben sem voltak. S tagadhatlan, hogy a ki ennek igazán örülni tud, az egyszerre érzi az örömmel az aggodalmat is. Az ily programmal győzni és bukni is lehet. S ismerve Magyarország közállapotait, a politikai hajlamokat, az előítéleteket, a még töretlenül á'ló osztály-uralmat s a közmorál általános állapotát: azonnal előttünk áll az aggodalom, hogy Szilágyi Dezső a jognak ekkora uralmát és ekkora tiszteletét az életre fölkényszeriteni képes nem lesz s hamarább elbukik, hogysem a titáni munkának csak nagyobb részével is kész lehessen. Nálunk az ilyen igen könnyen megy, külö-