A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 17. szám - A birói karért - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. (Tizenkettedik közlemény)

146 A JOG. nősen azoknál, a kik alkudni nem akarnak s ha akarnának is, lelkiismereteik rovására azzal képtelenek. És Szilágyi Dezső az emberek ezen fajtájához tartozik. Van azonban a korszakos sikernek egy másik kulcsa, a mi már nem a miniszter kezében van, hanem a magyar jogászvilág birtokában. Ha a birói, ügyvédi, ügyészi, közjegyzői és tanári karok képesek fölemelkedni azon magas elvi színvonalig, melyre Szilágyi fölhelyezte a reform legnagyobb kérdéseit, akkor Magyarországon néhány esztendő alatt csodák fognak történni. Az állami erő, biztonság, a közjólét és egy tisztább állampolgári élet ezerféle forrása fakad föl a haza anyaföldjéből. Ha nem: akkor Szilágyi bukni fog s a magyar jogéletet egy oly katasztrófa éri utói, a mihez fogvást minden korábbi csekélység. Mi azok közül valók vagyunk, a kik a magyar jogászvilág belső morális és intellectuális erejében mindenkor igazán bíztunk. Azon derült hitter nézünk a jövőbe most is, hogy a minister rövid idő alatt birtokában lesz a siker második kulcsának is. A birói karért. Irta : REISMANN BERTALAN, ügyvéd Ungvárott. A tisztelt szerkesztőség a »Jog« 10. számában felkérte elvbarátjait, hogy a zala-eger szegi törvényszék és jbiróságok bíráinak a birák javadalmazásának emelése érdekében a képviselőházhoz beadott kérvényéhez hozzá szóljanak és e fontos kérdést világítsák meg. Én őszintén és nyíltan nyilatkozom : megszégyenítőnek tartom, hogy a birák javadalmazásának emelését koldulni kelljen, hogy szükség legyen a sajtóra és az illetékes körök nyilatkozatára, de ha kényszerítenek rá, akkor legyen az a felszólalás a legőszintébb még ha kellemetlen is. A zala-egerszegi birák kérvénye csak új kiadása a mult évi és még azelőtti kérvényeknek. Ismerjük a régi kérvények sorsát: »pénzügyi szempontok« mindennapi indokolás mellett ad acta tétettek. Ezt az indokot a birák s velők együtt a nemzet értelmisége nem fogadhatja el, mert a pénzügyi helyzetre fektetett kifogás a kormány számos intézkedése folytán tág fogalomnak bizonyult. A magas kormány a financiális indokot számos esetben ejtette el, midőn azt millióba kerül a nélkül, hogy — a folyton hangoztató pénzügyi helyzet mellett — arra égető szükség lenne. A nemzet keserűen meggyőződött, hogy a financiális helyzetre történt hivatkozás nem alkalmaztatik mindenre és mindenkire egyformán; rengeteg összeg fordíttatott oly intézmények létesítésére, melyeknél égető szükség nem volt s megtagadtatott oly kérdéseknél, melyeknek hordereje kívánatossá tette, hogy méltánylás tárgyává tétessenek. Ily körülmények közt indokolatlan, hogy a pénzügyi kifogás leple alatt a birák jogos és méltányos követelése továbbra is elodáztassék. Egyenes megsértése az az igazságnak, hogy akkor, midőn a cs. és kir. hadnagynak fizetését felemelték, a magyar bírót tegyük ki az anyagi s erkölcsi tönkrejutásnak. Most, midőn a bírótól tudományt, általános miveltséget, tág szellemi látkört, kitartó erélyt, vasszorgalmat és a jogkérdések megoldására nagy készültséget s képzettséget köve telünk, ne gondoskodjunk megélhetése módjáról? Ha a kormány a közönség hangulatáról s nézetéről akar magának meggyőződést szerezni, forduljon főispánjaihoz s meg fogja tudni, hogy a birák fizetésének emelése irántahangulat az egész országban osztatlan, a bírákkal vananemzet s jogosult kérésük teljesítését lelkesedéssel fogja fogadni. De meg fogja tudni főispánjai utján azt is, hogy a zala-egerszegi kérvény a szerénység mintaképe gyanánt fogadható, mert a ki ismeri a vidéki társadalmi életet s tudja, hogy a jótékonycélú terhek kizárólag az értelmiség zsebére vannak utalva, rendkívül csekélynek fogja találni a zala-egerszegi kérvény szerint szegények segélyezésére felvett 10 frtot; kivihetetlennek találja a mosás, világítás, ruha és fehérnemű, vala mint a lábbeliek javításának fedezésére felvett 40 frtot, annál kevésbé fedezhető a bíró ruházata 120 írtból stb. stb. A zala-egerszegi birák szerénysége odáig ment, hogy kérvényőkben csak a legszükségesebbekről emlékeztek meg, pedig vajmi sok elhallgatott kiadás rejlik a sorok közt; ilyen a többek közt a gyermekek nevelésére követelt kiadás, melyre vonatkozólag a kérvény csak a tandíj s az iskolakönyveket vette fel, holott alig van családapa, kinek gyermeke — hacsak nem lángész — nélkülözhetné a házi tanítót, a mi szintén legalább 100 frtnyi évi kiadást igényel. A zala-egerszegi kérvény megfeledkezik továbbá azon birákról, kiket a sors oly helyekre vetett, hol iskola egyáltalában nincs s ekként kénytelenek gyermeküket a szomszéd városok valamelyikében neveltetni. Vegyük pl. Beregszász városát. Egy kis városka, melyben középiskola nincs, magántanárok és tanítónőkben nem bővelkedik és a melyben három megye részére szervezett törvényszék székel. A szegény birák elnökük élén csak ugy roskadnak a folyton gyarapodó munka terhe alatt, a nélkül, hogy szabad lenne nekiek a saját énjökre is gondolni, mert számolniok kell szomorú helyzetűkkel, számolniok kell azzal, hogy a háztartást alig fedezhető tiszti fizetésnek érezhető részét a szomszéd városban iskolázandó gyerinekök emészti fel. Tekintve tehát, hogy az elsőfokú birák s elnökök javadalmazásának emelése által az országos költségelőirányzat csak mintegy 500,000 frttal terheltetik meg, tekintve hogy az állam jól felfogott érdeke követeli, hogy a birák tekintélylyel, bátran s függetlenül teljesítsék a reájuk rótt nehéz szellemi munkát, tekintve, hogy anyagi gondok között a biró szent hivatásának meg nem felelhet, tekintve, hogy a nemsokára tárgyalandó birói felelősségről szóló törvényjavaslat a birák által teendő adósságok következményeire is kiterjed, holott előre látható, hogy a jelen silány javadalmazás mellett a pénzszerzésnek ez a módja ki nem kerülhető, nemes kötelességünknek tartjuk a magas kormány jóindulatát kikérni s a birák fizetésének felemelését szorgalmazni. komolyan alkalmazhatta volna s hogy csak egyet említsek a. x /A , »• . > . _ . _ y E .. «_. »• , . s/ - u ' ~ i 1 N/A vevőnek az arurninoseg hianyolasabol sok kozul, ott van az építendő országház, mely sok^X „ . , , keletkező jogigényei es azok érvényesítési módjáról. Irta: UOBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. (Tizenkettedik közlemény.*) 4. Az árfolyammal biró nem fix vételi és szállítási ügyleteknél a kárösszeg (árkülönbözet) megállapítása; tényleges (effertiv\ és eszményi fedezeti vétel. A rendes árfolyammal biró nem fix ügyleteknél is ha az eladó nem s illetve nem kellő minőségben teljesít: az ügylettöli elállás egyben a szerződésnek nem kellő minőségben teljesítése által okozott kár összege gyanánt az effectiv lebonyolítás nélküli puszta árkülömbözet (a ktv. •'356. §. 2. pontjában a fix ügyletekre nézve megszabott határok közt) szinte követelhető és a mellett a szerződésszegés okozta nagyobb kár igazolhatása és igénylése, ép ugy mint a fix ügyleteknél, itt sincsen kizárva. Ezen jogelvet a m. kir. Curia már ismételve, így a legutóbb az 1885. szept. 30-án, 286. sz. a. kelt ítéletével is vallja, mondván ; »miszerint a kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontjának ugyancsak a záros határidőre kötött vétel ügyletekre vonatkozó, de a dolog természeténél fogva a vétel minden nemére alkalmazandó, ren*) Elözö közlemények a »Jog« 1888. évi 15., 18., 20., 22., 26, 31. 38., 43., 50. és 1889. év 7. és 13. számaiban.